Mesterséges esõ a sivatagban
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 08. 12:51:08
Bizony jól tenné a paraszt, hogy felnézne az égre és látva a nem kondenz, hanem permetcsíkot húzó repülõket, amik nyomán hatalmas esõk keletkeznek, betérne a hivatalokba és kezdené verni az asztalt, vagy az ügyintézni nem akaró fejét az asztalba-ez nekem mindegy, csak hatékony legyen! A honvédség meteorológusait és az ÁNTSZ és csatolt zsidó szervezeteket azonnal felelõsségre kell vonni, amint lehet. Életfogytig a minimum tarifa!
Khalifa bin Zayed, Abu-Dzabi emírje fél évvel a titkos prorekt beindulása után leleplezte az ország svájci kutatókkal közösen indított, 11 millió dolláros idõjárásmanipuláló programját, a Weathertecet.
Teljes hir
Bizony jól tenné a paraszt, hogy felnézne az égre és látva a nem kondenz, hanem permetcsíkot húzó repülõket, amik nyomán hatalmas esõk keletkeznek, betérne a hivatalokba és kezdené verni az asztalt, vagy az ügyintézni nem akaró fejét az asztalba-ez nekem mindegy, csak hatékony legyen! A honvédség meteorológusait és az ÁNTSZ és csatolt zsidó szervezeteket azonnal felelõsségre kell vonni, amint lehet. Életfogytig a minimum tarifa!
Khalifa bin Zayed, Abu-Dzabi emírje fél évvel a titkos prorekt beindulása után leleplezte az ország svájci kutatókkal közösen indított, 11 millió dolláros idõjárásmanipuláló programját, a Weathertecet.
Al Ain város közelében az esõcsináló gépeiket (öt helyszínen összesen 20 emittert állítottak fel), és tavaly június óta 52 alkalommal sikerült esõt fakasztaniuk a sivatagnak azon a részén, ahol ebben az idõszakban egyébként szinte sosem esik.
A svájciak technológiája hatalmas ionizátorokon alapszik, maga az elmélet már régóta ismert, de a gyakorlatban, ilyen méretekben még sosem próbálták ki nyilvánosan. A nagyfeszültségû ionizátorok negatív töltésû részecskéket juttatnak a légtérbe, amelyek a felfelé szálló meleg levegõvel igen magasra jutnak, és közben magukhoz vonzzák levegõben a porszemcséket, majd a pára formájában jelenlevõ vizet. Ez felhõképzõdéshez vezet, majd esõhöz.
A mesterségesen gerjesztett esõk hevesek voltak , gyakran villámokkal és mennydörgéssel járó viharokká nõttek. Érdekes, hogy a legtöbb esõt éppen július-augusztusban, a száraz évszak közepén sikerült elõidézniük. Az esõcsinálás nem megy bármikor, a tapasztalat azt mutatta, hogy csak akkor érdemes bekapcsolni az ionizátorokat, ha a légkör magas rétegeiben 30 százalék fölé emelkedik a páratartalom.
A projektet a világ egyik legismertebb atmoszférafizikai kutatóközpontja, a Max Planck intézet meteorológiai központja felügyelte, ahol a látványos eredmények ellenére is szkeptikusak a tudósok, és azt mondják, még legalább egy évnyi mûködés eredményeit kielemezve jelenthetõ ki csak biztosan, hogy valóban sikeres a projekt, és nem borítja fel a környék természetes idõjárását.
A mesterséges esõk legfontosabb haszna az lehet, hogy szükségtelenné tehetik a sivatagi országban rengeteg pénzt felemésztõ sótalanítást. A Daily Mail becslése szerint egy Weathertec állomás felépítése 7 millió fontba kerül, míg egy sótalanító üzemé 850 millióba, míg a fenntartás költsége évi 6, illetve 45 millió.
Az idõjárás manipulálása az elmúlt években lett egyre felkapottabb tudományos téma, legutóbb Kínában fordítottak rengeteg erõforrást az Abu-Dzabi esõcsinálóékkal éppen ellentétes kísérletre, az esõzések megakadályozására a pekingi olimpia alatt.
(index.hu)
Forrás: Link