Messzirõl el kell kerülni Budapestet?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 10. 11:47:05
Nem tekinthetõ drágának a magyar részvénypiac, s nincsenek túlpozicionálva a szereplõk sem, de a strukturális reformok és a nyugdíjpénztári portfóliók tisztázatlan jövõje miatt most nem ajánlott a vétel - mondták el lapunknak szakértõk.
A hétfõi Napi Gazdaság cikke.
Teljes hir
Nem tekinthetõ drágának a magyar részvénypiac, s nincsenek túlpozicionálva a szereplõk sem, de a strukturális reformok és a nyugdíjpénztári portfóliók tisztázatlan jövõje miatt most nem ajánlott a vétel - mondták el lapunknak szakértõk.
A hétfõi Napi Gazdaság cikke.
Egyre-másra jelennek meg az amerikai részvénypiac idei teljesítményére vonatkozó optimista várakozások, legutóbb a JP Morgan stratégái közölték, hogy csaknem 12 százalékos emelkedést várnak a világ legnépszerûbb indexétõl, az S&P-500-tól. Ugyan az elemzõházak többsége rövid távon a fejlett piacokat ajánlja vételre, többségük továbbra is a kockázatvállalási hajlandóság növekedésével és a fejlõdõ gazdaságok gyorsabb növekedésével számol. Nem véletlen, hogy az említett elemzés az MSCI Emerging Markets indextõl év végéig 30 százalékos felértékelõdésre számít. Kérdés, vajon a magyar részvénypiacon, amely az európai feltörekvõ országok csoportjába tartozik, ugyanilyen optimista-e a jövõkép.
Alig kezdõdött el az év, máris vannak arra utaló jelek, hogy a magyar piac alulteljesítõ lehet - vélekedett Nyári Zsolt, a KBC Securities üzletkötõje. Azt tartják, hogy csak az év második hetében térnek vissza az alapkezelõk a piacra, elvileg erre lehetne fogni, hogy a BÉT forgalma továbbra is a december végi ünnepi szintet idézi. A baj csak az, hogy Varsóban és Prágában már érezhetõen élénkült a kereskedés, vagyis úgy tûnik, csak minket mellõznek a nagyobb szereplõk.
Ez nem is lenne csoda, hiszen a magyar piacon hatalmas makrokockázatot futnak a befektetõk - hangsúlyozta Nyári. Egyrészt a február végére ígért strukturálisreform-bejelentés tartalma jelent kockázatot. Jelenleg csak az biztos, hogy a piac nagyon határozottan fog reagálni, de lehetetlen eldönteni, hogy zuhanással vagy emelkedéssel.
Kevés a bizalom
Másrészt egy magyar tõzsdei társaság jövõbeli teljesítményét sokkal jobban befolyásolják a különadók formájában a politikai döntések, mint a menedzsment rátermettsége vagy éppen a piaci folyamatok. Jó példa erre a Magyar Telekom áralakulása, arra a hírre, hogy az Európai Bizottság elõtt a telekomadó inoghat meg a leginkább, az 510-es szintrõl 560 forintig emelkedett az árfolyam - mondta az üzletkötõ.
Egyrészt a magyar piac teljesítménye nagyban múlik azon, hogyan alakul az országkockázat, és a nyugdíjpénztári portfólióból hogy adják majd el a részvényeket - mondta Móró Tamás, a Concorde stratégája. Másrészt viszont az látszik, hogy magyar részvénypiac iránti bizalom alacsony szinten van, nem nagyon van ilyen részvény külföldi portfóliókban, kivéve azokat az indexkövetõket, akiknek muszáj tartaniuk.
Jelenleg nem gondoljuk, hogy a piacon vételi jelzés van, de 20 ezer pontos BUX körül már az lehet - tette hozzá. Kérdés persze, hogy a világban hogyan alakulnak az események: ha egy ország fizetésképtelenné válna, akkor olyan likviditásszûke alakulhatna ki, ami minden elõzetes várakozást felülír.
Régiós megközelítésben Móró nem várja, hogy a magyar piac rosszabbul teljesít majd, mint a lengyel, ahol szintén csökkenteniük kell a nyugdíjpénztári portfóliókat az alapkezelõknek. A cseh piacon viszont el tud képzelni jobb teljesítményt, köszönhetõen olyan perspektivikus részvényeknek, mint a CEZ vagy a Telefonica 02.
A hazai piacon a Richtert tartja vonzónak a Concorde stratégája, illetve kisebb mértékben az Egist is, megjegyezve, hogy a gyógyszerszektorra vonatkozó szabályozás szigorodása ezt a véleményt felülírhatja. Amennyiben azzal számolunk, hogy három évig tart a válságadó, akkor a Magyar Telekomot 500 forint körül lenne érdemes vásárolni. A Mol is jól teljesíthet, az OTP viszont reálisan értékelt a hitelezési kockázatok miatt.
Hangulati probléma van
A magyar piaccal alapvetõen hangulati probléma van, az eredménynövekedési várakozások nem állnak rosszul - mondta Pintér András, a Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere. Az elemzõi konszenzus szerint az EMEA-régióban a nem olajipari orosz és a dél-afrikai nyersanyagcégeket követõen a magyar piac a harmadik a várható profitnövekedést tekintve, 20-25 százalékos konszenzussal. Ez még jobb is, mint egy lengyel, s különösen mint a cseh piaci várakozás, ahol esni fognak a nyereségek az elemzõk szerint.
Ha a tõzsdei cégek értékét a várható profitnövekedés határozza meg, akkor nem is állunk olyan rosszul - jegyzi meg Pintér, majd hozzáteszi, sajnos a makrogazdasági helyzethez kapcsolódó kockázatok elrontják a képet. Ezért jönnek olyan elemzések már heti szinten, amelyek Magyarországot alulsúlyozásra javasolják, annak ellenére, hogy P/E (árfolyam/részvényenkénti nyereség) alapon a legolcsóbb piacok egyike.
Ez szerinte egy olyan kockázati tényezõ, ami miatt egészen más lesz a befektetõi megítélésünk, mint olyan, hasonló profitnövekedést kínáló piacoknak, mint Lengyelország vagy Brazília. A magyar piac jellegét tekintve is nagyon "makrokövetõ", nemcsak az OTP nagy súlya miatt, hanem mert négy részvénybõl áll a piac, kevésbé diverzifikált, így a makrokockázatok nagyon gyorsan lejönnek az egyes részvények szintjére. Az alapkezelõ emlékeztetett, hogy a négy vezetõ tõzsdei cég közül három kapott különadót az elmúlt idõszakban.
Pintér ennek ellenére inkább emelkedõ évre számít, sõt ha stabilizáljuk a makrohelyzetünket, akkor az eddigi lemaradást is behozhatjuk, hiszen 2010-ben az EMEA-régióban a legrosszabbul teljesítõ piac volt a magyar. Elég mozgalmas félév lesz, nemcsak a reformbejelentések, hanem a nyugdíjpénztári portfóliók átvétele körüli piaci bizonytalanság miatt is, de ha az elsõ félévet megússzuk, akkor az év egésze jó lehet - vélekedett a Budapest Alapkezelõ portfóliómenedzsere.