Gondolatok Takács András: Alkotmányos és alkotmányozási kérdések [1] c. vitaindítójához
Irta: Olvaso - Datum: 2010. August 18. 17:39:41
Kedves András!

Gondolataim leírására két okom van:
1. Írásodban egy jelentõs elmozdulást látok az ezeregyszáz éves, és a mai válságig vezetõ liberális-kapitalista (most polgári demokratikus;-nak nevezett) gondolkodási módról a szentkoronai (józan paraszti ész szerinti) gondolkodási mód felé.
2. Az írás tartalmazza még ha nem is nevén nevezve, hanem alternatív evidenciának(magától értetõdõnek) minõsítve a Szabadság Alkotmányának öt pontját.

Teljes hir
Kedves András!

Gondolataim leírására két okom van:
1. Írásodban egy jelentõs elmozdulást látok az ezeregyszáz éves, és a mai válságig vezetõ liberális-kapitalista (most polgári demokratikus-nak nevezett) gondolkodási módról a szentkoronai (józan paraszti ész szerinti) gondolkodási mód felé.
2. Az írás tartalmazza még ha nem is nevén nevezve, hanem alternatív evidenciának (magától értetõdõnek) minõsítve a Szabadság Alkotmányának öt pontját.

Írásod kifogásolja, hogy nem határozom meg a szabadság fogalmát. Nem egy helyen leírtam és elmondtam: szkíta õseink a legnagyobb értéknek a Tudás (hit és tudomány) és a Szabadság (hûség és szeretet) kettõs egységét tartották, ahogyan azt Hérodotosz leírta (nem is értette a szerencsétlen, hogy miért vannak ezzel olyan nagyra ez nem baj, az már inkább, hogy a mai magyarságban sok Hérodotosz van).
Akinek a szabadság meghatározásával kapcsolatban bármi kételye lenne, azt emlékeztetem a kettõs egység részeinek megjelenéseire a latinos kultúrában:
- Aquinói Szent Tamás (aki magyar anya szülötteként latin nyelven írta, a dogmatikus latinos kultúrával ellentétes nézeteit) a Tudást így határozta meg: a hit és a tudomány egysége. Ezen belül a hit a meggyõzõdés és bizalom kettõs egysége, a tudomány pedig az isteni szabályok alkalmazási módjának ismerete (természetesen gnosztikusan vagyis az isteni akarat megismerhetõségeként értelmezve).
- Azt tudjuk, hogy Szent István Somogyban, Koppánynál töltötte gyermekkorának jelentõs részét. Szerintem természetes, hogy az ott szerzett ismeretei alapján az Intelmek-be[2] becsempészte a szabadság meghatározásának két elemét: atyai eleink hagyományaihoz való hûséget és a szeretet 14 megnyilvánulási formáját, amit összefoglalva úgy lehet mondani: minden teremtmény számára a szabadság biztosítása (ez a 14 gondolat maga az Intelem).
Én a szabadság két részének meghatározását tartom az Intelmek legnagyobb értékének, nem cáfolva azt sem, hogy ez a magyar tízparancsolat, viszont megállapítva, hogy az Intelmekben ezek miatt kakukktojás az ószövetségi hivatkozás.
Itt ismét megjegyzem: szerintem a történészek legfontosabb feladata, hogy felfedjék, ki volt Szent István, mert a jelenlegi kép kettõs személyiséget mutat: aki a letisztított Intelmek gondolatait írta, az nem lehet azonos azzal, aki üldözte, irtotta azokat, akik atyai eleink hagyományait õrizték.

Azért fontos ennek tisztázása, mert a társadalmi együttélés szabályairól, a jogrendszerrõl (és ennek Szegletkövérõl, az Alkotmányról) nem lehet rendszerbeli helyérõl kiragadva írni és beszélni, mert akkor óhatatlanul a demagógia útvesztõjébe kerülünk.
A Teremtõ a Szent Koronával, mint a Lélek Fényének Továbbadójával, ránk kegyelmezte azt a gondolkodási módot (paradigmát), amely kiinduló pontja az eszmei (ideológiai) alap[3]. Ez az, amelyre - és egyedül erre épülhet az évezredek után visszatérõ (Új) Világrendszer. Ennek mintaadása a Magyar Küldetés (Németh László), akkor is, ha tudunk róla, akkor is, ha nem, akkor is, ha akarjuk és akkor is, ha nem (Molnárfi Tibor).
A liberális-kapitalizmus (Orbán Viktor figyelmébe: nincs nyugatiés keletiliberális-kapitalizmus, ahogyan nincs nyugati és keleti szocializmus-kommunizmus sem, csak ezen nevek alatt egy önjelölt embercsoport önkényuralma van[4]) éppen most ereszkedik sírba[5], ezért a világ megmentésre egyetlen lehetõségünk végakarata (a világpusztulás) beteljesülésének megakadályozása.
Ezt az önvédelmi kötelességet csak akkor teljesíthetjük, ha a liberális-kapitalizmust kiszolgáló, ezeregyszáz éves rabságunkat okozó judeokeresztény hittételt; (Soros György által használt szabadkõmûves kifejezés) elvetjük végre, XXIII. János 1962. májusában nyilvánosságra hozott Penitentian agere kezdetû enciklikájában leírt akaratának megvalósításával. (Ez egyben a most még - judeokeresztény egyházak megtisztuló egységesülésének alapja is.) Ez az enciklika a jézusi tanítás alapjaként a Szumír-magyar bibliát[6] határozta meg, elvetve az ósdi, összelopkodott Ószövetséget. Annak, aki nem tudná: a Biblia arámi (nem görög, nem latin) szó és magyar jelentése: Világosság Beszéde.

Amikor Alkotmányról beszélünk és írunk, akkor tudnunk kell, hogy a Teremtõ használati utasítása a Világban élésre az a Szent Korona, ami elõször a Szumír-magyar Bibliában szerepel, nem tárgyként, nem dogmatikus diszciplínaként, hanem a hamvasbélai kereszténységben[7] a Lélek Fényének továbbadójaként, megparancsolva az anyag uralásának és formálásának módját.

Ez az ideológiai alap határozza meg a Szent Korona Értékrendje szerinti jogi-[8] és gazdasági[9] gondolkodási módot.

Ennek a zárt logikai rendszernek[10] szegletköve az emberi érték- és érdekazonossági közösség, az állam, és a Teremtõ akaratát megvalósító ember hûségben és szeretetben élõ szabadsága, amely feltételeit és védelmét az államalapító és államalkotó nemzetek tagjai biztosítják.
Ez az Alkotmány[11].
Ennek egy történelmi idõszakra vonatkozó irányelveit tartalmazza az Alaptörvény[12], aminek mûködési szabályzatát az alaptörvény szintû fõtörvények[13] adják.
A részletes szabályozás (taxáció) a döntési helyzet kialakulásának helyérõl indul (település, társadalmi csoportok).

A Szent Korona Értékrend nem államhoz kötött, ezért élhetnek a Szabadság Alkotmányát elfogadó államok, nemzetek szerves egységként mûködõ konföderatív (önállóság alapján álló, célterületeken megvalósuló, önkéntes együttmûködés) államszövetségben[14]. A Magyar Küldetés ehhez ad mintát.

Nem írom le a jogrendszer felépítését, mert az a jogi gondolkodási mód (paradigma) váltásról írtakban szerepel, ugyanezen okból nem szólok itt a gazdasági értékrendrõl.

Egy dologról viszont szólnom kell, egy másik írásoddal[15] kapcsolatban, amely a kétkamarás törvényhozásról szól.
A kettõben egység elve több jelenleg is érvényben lévõ törvényben szerepel, de csak formailag, tartalmától megfosztva. (Államelnök miniszterelnök, egyéni és listás választás, országgyûlés plenáris és bizottsági része, bíróság-ügyészség stb.)
Ilyen a törvényhozás kettõben egysége is.
A törvényhozás a hatalomgyakorlási rendszerben a végrehajtás (a gyula - mai szóhasználattal - miniszterelnök által vezetett szervezet) feladata. A szabályozás (törvényhozás) a Szent Korona testének két része (terület és személy Kmetty János) összehangolt mûködésén alapul. Ennek megfelelõen az alsóház a terület (és nem a pártok) képviseletét látja el, míg a felsõház a társadalmi csoportokét (nemzetiség, vallás, korcsoportok és szakmák). Az 1926. évi XXII. tc. a felsõházat nem atyai eleink hagyományai szerint építette fel, mivel a választás és választhatóság joga (következésképpen a nemzetiségek és a vallás képviselete) kizárólag az államalapító és államalkotó nemzetek tagjait (a Szent Korona Tagjait) illeti meg.
Az alsó- és felsõház rendszerszabályozási feladatokat lát el. Döntési folyamatban beöltött jogosítványait az Alaptörvény, felépítését, feladataikat és függõségi kapcsolatait a hatalomgyakorlásról szóló alaptörvény szintû fõtörvény szabályozza.
Mint minden választott tisztség (elöljáró és képviselõ) visszavonásig, lemondásig, illetve halálig érvényes, tehát nem ciklikusan választott. A kötött mandátum, tehát a visszahívhatóság (amit Kézai Simon szkíta Géza elõtti - hagyományként karddal, számûzetéssel vagy szolgaságba taszítással megvalósuló letételnek nevez) a közszabadság (nem a manipulálható demokrácia) mindenek fölötti érvényesülését jelenti.
Emlékezz a Szent Korona Országának latin nyelven, de a dogmatikus latin kultúrától eltérõ jelzõjére: „Sacrosanta respublika; szent és sérthetetlen köztársaság. (Érdemes egy kicsit elidõzni a köztársaság szó értelmezésénél!)

Kedves András!

A Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testületbõl[16] azért léptem ki, mert nem láttam benne a szándékot – és ezért a lehetõséget - a Szent Korona Értékrend megvalósulására.
Te még tanultad a szovjet irodalmat (nem mondom, hogy örömmel), így ismered Vlagyimir Majakovszkij Önagyonüllésezõk c. versét. Ez jut eszembe, amikor a Testületre és minden olyan szervezetre, összejövetelre gondolok, ami a célt és az eszközt összetéveszti.
2008. májusának utolsó hétvégén nyilvános vitát rendeztünk a Magyarok Házában a Szent Korona Értékrend magyar és nemzetközi jogszabály-tervezeteirõl. Ennek eredményeként állt össze az az anyag, amelyet a Püski kiadó ez év januárban Az Új Világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona cím alatt megjelentetett. Július végén került piacra a második kiadás.

Rendszerszervezõi szakkifejezéssel a rendszerterv elkészült, zsûrizése megtörtént, és ezzel a bevezetésig befagyott.

Tehát a Szent Korona Értékrend rendszerének bevezetése a feladat, amihez mindenekelõtt azoknak kell kiválasztódniuk, akik Tanítóként megszervezik a települések törvényeinek elkészítését, a települések elöljáróinak, képviselõinek kiválasztását, ezen keresztül a járási, megyei és országos törvényalkotást és elöljáró, valamint képviselõválasztását, valamint a Nemzetgyûlés (amely elsõ alkalommal Alkotmányozó) összetételét határozzák meg[17].
Nem lehet a jelenkor magyarjainak legfontosabb feladatát másként meghatározni, mint ahogyan száz éve Ady Endre tette:
Lelkünknek fényét ezer éve orzák,
Kapja meg végtén szegény Magyarország
A szabadító magyar tanítót.
(A magyar tanítókhoz[18])

Téged és ezt a levelet olvasó minden magyart meghívok egy Továbbadó Szerre, ahol a Tanítók kiválasztódnak.

Az érzelem és értelem összhangjában élõ Tanítók kiválasztásához kérem a Magyarok Istenének erõt, megvilágosodást és kitartást adó kegyelmét minden Szent Korona Tag számára.

Kinek kérdés, hogy így lesz?

Kelt Szegeden, 2010. Új Kenyér havának 17. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Az írás változatainak címei:
A levél nyomtatható változata: http://szkszhu.szksz.com/ISz100817.pdf, http://szkszhu.szksz.com/ISz100817.doc
Ígéretbehajtó Szemle változat: http://szkszhu.szksz.com/ISz0830.pdf
Hangos levél: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ100817.html




________________________________________
[1] Takács András: Alkotmányos és alkotmányozási kérdések 2010. July 23. Friday, 12:34 - http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3901

[2] Szent István király intelmei Imre herceghez - http://mek.niif.hu/00200/00249/00249.htm

[3] Miért Szent Korona Értékrend és miért nem Szent Korona Tan? - http://szkszhu.szksz.com/Alap1.pdf

[4] Bibó István: A kapitalista liberalizmus és a szocializmus–kommunizmus állítólagos kiegyenlíthetetlen ellentéte - http://szkszhu.szksz.com/BiboAkaplib.pdf

[5] Elemzõk: az amerikai kapitalizmus össze fog omlani - jovonk.info 2009. november 18 - 17:20 - http://jovonk.info/2009/11/18/elemzok-az-amerikai-kapitalizmus-ossze-fog-omlani

[6] Magyar Biblia - http://szkszhu.szksz.com/MAGYARBIBLIA.pdf

[7] Hamvas Béla: Patmosz II. - http://szkszhu.szksz.com/HBPatmoszII.pdf

[8] Az EU-alapelvek és a szakrális alapú alkotmány alapelvei - http://szkszhu.szksz.com/Alap2.pdf

[9] Miért konföderativitást megengedõ szabadság és miért nem föderatív függõség? - http://szkszhu.szksz.com/Alap3.pdf

[10] Elõszó az „Új Világrendszer paradigmája a Szent Korona” c. könyvhöz – http://szkszhu.szksz.com/Ujparadigmaeloszo.pdf
Rövid indoklás az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezethez - http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderaciorovidindoklas.pdf

[11] Szabadság Alkotmánya - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmany.pdf
Szabadság Alkotmánya egy oldal - http://szkszhu.szksz.com/Moalkotmanyrovid.pdf

[12] Alaptörvény - http://szkszhu.szksz.com/Alaptorveny.pdf

[13] Az államhatalom gyakorlásáról szóló 1. fõtörvény - http://szkszhu.szksz.com/1fotorveny.pdf
Nemzetgyûlési képviselõk, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselõk, valamint Országgyûlési- és az Önkormányzati képviselõk választásáról szóló 2. fõtörvény - http://szkszhu.szksz.com/2fotorveny.pdf
Magyarország jelképeirõl és ünnepeirõl szóló, 3. fõtörvény - http://szkszhu.szksz.com/3fotorveny.doc

[14] Az Európai Konföderációról szóló szerzõdéstervezet - http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacio.pdf
Vertragsentwurf des Europäischen Staatenbundes - http://szkszhu.szksz.com/EuropaiKonfoderacionemet.pdf
TREATY PROJECT OF THE EUROPEAN CONFEDERATION -
http://szkszhu.szksz.com/EUKonfoderacioangol.pdf

[15] A demokrácia teljesebb változatát, felsõházas parlamentet akar a Magyarok Szövetsége - 2010. August 06. Friday, 00:02 - http://www.szmm.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3916

[16] Magyar Alkotmányossági Jószolgálati Testület megalakulási névsora (idézet az 1. jegyzetbõl):
dr. Bakos Batu (gyógyszerész), dr. Botos Gábor (volt átvilágító bíró), dr. Drábik János (rádiószerkesztõ), dr Eva Maria Barki (ügyvéd), Fáy Árpád (közgazdász), dr. Gyõry Nagy Sándor (egyetemi tanár), dr. Gyulay Endre (katolikus püspök), dr. Halász József (jogász késõbb kilépett), dr. Hegedûs Lóránt (református püspök), Kocsis István (író-történész), dr. Molnárfi Tibor (közgazdász), dr. Nemes Árpád (ügyvéd), Pap Gábor (mûvészettörténész), Síklaky István (közgazdász), Sinkovits V. András (színész), Székelyhidi Ágoston (történész), Takács András (közíró), dr. Tarr György (volt átvilágító bíró), dr. Tóth Tibor (történész), Wittner Mária (1956-os halálraítélt), dr. Zétényi Zsolt (ügyvéd).

[17] A Szent Korona Értékrend bevezetésének MUNKATERVE - http://szkszhu.szksz.com/Munkaterv100228.pdf

[18] Ady Endre: A Magyar Tanítókhoz - http://mek.oszk.hu/00500/00588/html/vers0603.htm