Orbán ellenfele címmel közölt brüsszeli keltezésû írást csütörtökön a Frankfurter
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 14. 13:53:39
Allgemeine Zeitung az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökérõl.
Nikolas Busse, a német konzervatív újság munkatársa rámutat: Martin Schulz arra akarja felhasználni az Európai Parlament gyakran alábecsült hatáskörét, hogy a médiatörvény megváltoztatására kényszerítse az Orbán-kormányt. Szerinte ugyanis a jogszabály "megkérdõjelezi a jogállam alapvetõ normáit".
Teljes hir
Allgemeine Zeitung az Európai Parlament szocialista frakciójának elnökérõl.
Nikolas Busse, a német konzervatív újság munkatársa rámutat: Martin Schulz arra akarja felhasználni az Európai Parlament gyakran alábecsült hatáskörét, hogy a médiatörvény megváltoztatására kényszerítse az Orbán-kormányt. Szerinte ugyanis a jogszabály "megkérdõjelezi a jogállam alapvetõ normáit".
A német politikus kulcsfigurává válhat a "magyar kérdésben", mivel hat és fél éve õ áll az EP szocialista frakciójának az élén; ez az egyik legbefolyásosabb tisztség Strasbourgban. Az elsõ olvasás után Schulz arra a következtetésre jutott - írja a FAZ tudósítója -, hogy a médiatörvény legalább három pontban nem felel meg az európai normáknak. A médiát felügyelõ tanácsban nem kaptak helyet az ellenzék és társadalmi szervezetek küldöttei. A kiegyensúlyozott tudósításokat elõíró passzus ködös, egyúttal kiforgatja a véleménynyilvánítás szabadságának az elvét, amelyhez hozzátartozik az irányultsághoz való jog. A harmadik pont a médiafelügyelet szankcionálási joga: ez sérti a hatalommegosztás elvét, hiszen a büntetés az igazságszolgáltatás feladata. Schulz az utóbbi pontot tartja a legsúlyosabb normasértésnek.
Ilyen esetekben komoly eszköz van az EU kezében: az európai szerzõdés 7. cikke, amelyet az FPÖ bécsi kormányra kerülése után fogadtak el, lehetõséget nyújt szankciók elrendelésére egy tagállam ellen, ha az megsérti a demokratikus alapelveket. Ez elméletileg az adott ország szavazati jogának a megvonását is eredményezheti. Ilyen horderejû intézkedéshez azonban kétharmados többségre van szükség az EP-ben. Mivel a néppárti frakció a képviselõk csaknem egyharmadát tömöríti, valószínûtlen, hogy egy ilyen határozat átmenne az EP-n.
Schulz ezért máshogy képzeli a dolgot. Elsõ lépésként felkérte az EP belügyi bizottságát, hogy vizsgálja meg a médiatörvényt, jogi szakértõk véleményének kikérése mellett hallgassa meg európai újságíró szövetségek képviselõit is. A belügyi bizottság hétfõn tartja elsõ rendkívüli ülését Strasbourgban, majd szerdán lép az Európai Parlament elé Orbán Viktor miniszterelnök, hogy bemutassa a magyar EU-elnökség programját. Orbán "kemény vitára számíthat" - jósolja Schulz -, hacsak Budapest nem adja be elõtte a derekát. Ez utóbbi volna a legjobb - így Schulz -, hiszen Európának jelenleg van elég más gondja. Mint hozzáteszi, személyesen is akar beszélni Orbánnal.
Ha mindez nem használna, akkor a szocialista EP-frakció elnöke abban reménykedik, hogy az EP-n belüli szavazáson legalább 55 százalékos többséget kap a határozat. Erre akkor lenne kilátás, ha a szociáldemokraták, zöldek, baloldaliak és liberálisok támogatást kapnának a néppárti frakció bizonyos csoportjaitól. Ebbõl a szempontból a franciák jöhetnek számításba - írja Busse -, továbbá talán néhány német képviselõ (CDU CSU), hiszen mind a párizsi, mind a berlini kormány bírálóan vélekedett a médiatörvényrõl. Egy ilyen határozat ugyan nem vonná maga után a 7. cikk szerinti eljárást, ám erõteljes politikai jelzés volna, amely nem maradna hatás nélkül Magyarországon.
Schulz visszautasítja azt a feltételezést, hogy itt pártpolitikai motivációról lenne szó. "Meg kell szabadulnunk a jobb- és baloldalban való gondolkodástól, elvégre egy szocialista kormány esetén sem tennénk másként" - mondta a FAZ munkatársának. Az EU hétköznapjaiban a párttagsági könyv valóban kevesebbet nyom a latban, mint számos tagországban - teszi hozzá Busse. Schulz nem holmi baloldali erkölcscsõsz, még ha néha ilyen benyomást kelt is. Strasbourgban rendszeresen együttmûködik a néppártiakkal, amikor jelentõs európai törvények elfogadásáról van szó - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Forrás: Link