Újpesten rejtõzik a magyar fejlesztésû robotrepülõgép
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 15. 16:54:28
A méltatlanul elhanyagolt magyar ûripar, bár széllel szemben kell helytállnia, igen jól teljesít. A magyar szakembereket elismerik a nemzetközi porondon, a hazai fejlesztésû eszközök pedig sokszor a drágább külföldi konkurenciát is felülmúlják. Ellátogattunk a magyar high-tech egyik fellegvárába, ahol a robotrepülõ mellett azt is megtudhattuk, mivel járultak hozzá a magyar szakemberek a Hold vízkészletének felfedezéséhez.
Teljes hir
A méltatlanul elhanyagolt magyar ûripar, bár széllel szemben kell helytállnia, igen jól teljesít. A magyar szakembereket elismerik a nemzetközi porondon, a hazai fejlesztésû eszközök pedig sokszor a drágább külföldi konkurenciát is felülmúlják. Ellátogattunk a magyar high-tech egyik fellegvárába, ahol a robotrepülõ mellett azt is megtudhattuk, mivel járultak hozzá a magyar szakemberek a Hold vízkészletének felfedezéséhez.
Tavaly év végén adták át Újpesten azt a 11 000 négyzetméter alapterületû, Közép-Kelet Európában egyedülálló high-tech létesítményt, az EL-TECH Centert, amely olyan csúcstechnikájú elektronikai eszközök tervezésére, gyártására és tesztelésére ad lehetõséget, amilyenek például a mûholdas alkatrészek, repülõgép fedélzeti mûszerek, robotrepülõk vagy speciális, nano tartományban érzékelõ mûszerek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselõje valamint az indiai követ jelenlétében átadott létesítményben számítógépes tervezõrendszerek, elektronikus és mikrohullámú mérõlabor, klímavizsgálati helyiség és lézertechnológiai berendezések is rendelkezésre állnak, akárcsak a chipbeültetési (bondolás) technológiával ellátott nagytisztaságú szoba. Az ûrkörülményeket vákuumkamrával modellezik, a vibrációs laborral pedig az ûrhajó fellövése, illetve a repülõgép által okozott igénybevétel szimulálható.
Az EL-TECH Center a magyar ûripar fellegvára
Fotó: www.eltech-center.eu
„A térség legnagyobb ûripari konglomerátumaként üdvözöljük a központ létrejöttét, azt, hogy Magyarország és egész Közép-Kelet Európa számára még több lehetõség nyílik ûrtechnológiai projektekben való részvételhez” – mondta Edgar Krahn, az EADS Astrium delegált igazgatója. A hazai cégek összefogásával és 2,36 milliárd forint költséggel létrehozott központ jól bizonyítja, hogy létezik a nemzetközi piacon versenyképes, világszínvonalú magyar tudás.
„Az induló magyar cégeknek (startup) általában nincs olyan tõkéje, amivel kiléphetnének a világpiacra, az igazi áttöréshez pedig olyan saját fejlesztésû technológiára van szükség, amivel a nemzetközi porondon is helyt lehet állni” – magyarázta a hvg.hu-nak Solymosi János, a BHE Bonn Hungary (BHE) ûrtechnológiai igazgatója. „A fejlett országokkal ezzel nincs probléma, ott a kis cégek is be tudnak törni a piacra.” Az EL-TECH Centerben is érdekelt céget 1991-ben német-magyar vegyesvállalatként alapították, ám azóta már teljes mértékben magyar tulajdonba került.
„Ez általában fordítva szokott lenni, a kis magyar cégeket vásárolják fel a tõkeerõs nemzetközi vállalatok” – tette hozzá Solymosi János. A BHE egyébként már megalakulásakor a világpiacot vette célba, ahol a mai napig sikeres szereplõként van jelen: GSM, UMTS és Tetra szabványú mobil-átjátszóikat számos mobilkommunikációs cég alkalmazza. Emellett azonban több mint 400 saját fejlesztésû eszközt és alkatrészt fejlesztettek ki, amelyeket számos ûrkutatással foglalkozó szervezet és cég használ, de egyes eszközeiket az indiai légierõ rendszeresítette.
A magyar cég egyébként nagyon jó a kapcsolatot tart fenn többek között az indiai ûrkutatási hivatallal (ISRO) is, például a Holdon víz nyomaira bukkanó, 2008. októberében fellõtt Chandrayaan-1 ûrprogramban is részt vettek, sõt a 2013-ra tervezett Chandraaan-2 misszió elõkészítésében is közremûködik a vállalat.
Magyar technológia is hozzájárult a Chandrayaan-1 sikeréhez
Fotó: NASA
„A magyarok számára a hazai ûrkutatással kapcsolatos élet egyet jelent Farkas Bertalan ûrutazásával” – magyarázta Solymosi, aki a Magyar Ûrkutatási Tanács tagjaként is tevékenykedik. „Jó hírük van a világban a magyar szakembereknek, sõt, sokszor okoz meglepetést, ha kiderül, hogy a magyarok által fejlesztett, gyártott eszközök nemcsak olcsóbbak, de jobb minõségûek is, mint a külföldi versenytársaké.”
A cég ûrtechnológiai igazgatója elmondta, a magyar ûripar jelenleg egyedülálló lehetõség kapujában van, ugyanis a cég részt vehetne egy úgynevezett Szintetikus Apertúra Radar (SAR) programban. Egy ilyen eszközzel az idõjárástól függetlenül lehet rendkívül pontos képeket készíteni a Föld felszínérõl, ráadásul lehetõség lenne rá, hogy az elkészült radart az ISS Nemzetközi Ûrállomás fedélzetén állítsák üzembe.
A mûholdas technológia segítségével évekkel korábban látni lehetett volna a bajt
Fotó: DigitalGlobe, GeoEye
„Szomorú aktualitást nyújt a kérdésnek a vörösiszap-katasztrófa, amelynek bekövetkezése után 7-8 évvel korábbi általános célú – tehát nem kifejezetten a vörösiszap-tározóra koncentráló – mûholdfelvételekbõl derült ki, hogy már 7 évvel ezelõtt is látszott a gát elmozdulása” – magyarázta Solymosi János. Véletlen szerencse, hogy a területrõl éppen találtak korábban készült felvételeket „Az ilyen mûholdfelvételeket csak rendkívül drágán lehet beszerezni, az ilyen szolgáltatásokat nyújtó cégektõl. Egy nemzetközi kooperációban kifejlesztett berendezés lehetõséget biztosítana arra, hogy az ország alanyi jogon hozzájuthasson az így készült radarképekhez. Létezik egyébként egy ûrtechnológiával foglalkozó magyar cégeket tömörítõ szervezet, a Hungarian Aerospace Technology Platform (HATP), melynek egyik célkitûzése, hogy világszínvonalú projektek fejlesztésében vegyen részt. A HATP tagjaival vetettük fel az ötletet, hogy érdemes lenne a legkorszerûbb technológiákat felhasználva a Kárpát-medence monitorozását végzõ mûholdas hozzáférést lehetõvé tenni. Egyelõre még nem tudjuk, hogy a vörösiszap-katasztrófa mekkora anyagi kárt okozott, azonban bizonyos, hogy ennek a töredékébõl megvalósítható lenne egy ilyen rendszer. Rendkívül fontos lenne, hogy Magyarország többet fordítson a mûholdas technológiákra, mivel ahogy a vörösiszap-katasztrófa is megmutatta: komoly veszélyeket rejthet, ha nem használjuk fel az ilyen technikai lehetõségeket.” A szakember szerint egy ilyen projekt sikeres lebonyolítása nagyívû pályára tudná állítani a magyar high-tech szektort és az ûripart.
Link