Sein Kampf: Orbán kihívta Európát
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 17. 10:45:32
Orbán vállalja a harcot a médiatörvényért - jelentette ki maga a magyar kormányfõ a Bildnek. Az EBESZ szerint a törvényt még azelõtt meg kell változtatni, hogy használni kezdenék. A pornográfia, a szélsõjobb és a szélsõbal elleni fellépés miatt van szükség a médiatörvényre – nyilatkozta egy német bulvárlapnak Orbán Viktor, aki megszokta az ellenszelet, és vállalja a harcot - írta az MTI.
Teljes hir
Orbán vállalja a harcot a médiatörvényért - jelentette ki maga a magyar kormányfõ a Bildnek. Az EBESZ szerint a törvényt még azelõtt meg kell változtatni, hogy használni kezdenék.
A pornográfia, a szélsõjobb és a szélsõbal elleni fellépés miatt van szükség a médiatörvényre – nyilatkozta egy német bulvárlapnak Orbán Viktor, aki megszokta az ellenszelet, és vállalja a harcot - írta az MTI.
A Bild címû német bulvárlap internetes változatában már vasárnap délután (rövidítve) fölkerült interjú készítõje, Hans-Jörg Vehlewald emlékeztet arra, hogy az új médiatörvény szigorítja a sajtó, a rádió és az internet állami felügyeletét. A médiahatóság, amelynek elnökét közvetlenül a kormányfõ nevezi ki, szélsõséges esetekben mûsorokat és internetes platformokat tilthat be, továbbá 720 ezer euróig terjedõ bírságokat szabhat ki. A cél - írja az újság Orbánra hivatkozva - a médiában felbukkanó szélsõjobb- és szélsõbaloldali propaganda, a pornográfia, valamint az antiszemita uszítás elleni harc fokozása.
Az EBESZ sajtószabadság-képviselõje az elmúlt hónapokban többször is szorgalmazta az új magyar médiaszabályozás módosítását. A nemzetközi szervezet megbízottjának állásfoglalása szerint a törvények nem felelnek meg az EBESZ Magyarország által is vállalt normáinak, fenyegetik a média pluralizmusát és a szerkesztõi szabadságot, és alkalmasak a politikai visszaélésekre.
Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (röviden EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) a világ legnagyobb biztonsági szervezete, amely Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia 56 résztvevõ államát fogja össze.
A végsõkig vívja a médiatörvényért
Az interjúban a magyar miniszterelnök védelmébe veszi a törvényt: "Minden harcot meg kell egyszer vívni. Ha elegendõ ok van egy ilyen törvényhez, akkor annak érvényt is kell szerezni!" Orbán emlékeztet arra, hogy egy év óta gyakorlatilag nem létezett médiafelügyelet Magyarországon. "A közszolgálati rádió- és tv-adóknak nem volt elnökük. Médiumainkban napirenden volt és van az emberi méltóság megsértése. Nem volt semmiféle szabályozás a gyerekek és kiskorúak erõszaktól és pornográfiától való védelmére vagy az antiszemita uszításra vonatkozóan, fõleg az interneten. Az új törvény megoldást jelent erre a problémára."
Orbán elszánta magát arra, hogy az Európai Parlament elõtt is tovább vívja a harcot a médiatörvényért. "Vállalom a harcot, akkor is, ha magyarországi és európai ellenfeleim éppen kampányt indítanak. Már a kommunista rezsim alatti ellenzéki (idõszak) óta megszoktam az ellenszelet!" - idézte a kormányfõ szavait a Bild.
A felzúdulás akkor sem lett volna kisebb
A médiatörvényben "egyetlen olyan szabályozás sincsen, amely így nem szerepelne más EU-államok törvényeiben". Más megállapításra az Európai Bizottság vizsgálata sem fog jutni, "amelyet természetesen el fogunk fogadni" - így a miniszterelnök, aki mindazonáltal "nem fog elfogadni Magyarországra vonatkozó különleges elõírásokat, semmiféle diszkriminációt. Nem hagyjuk, hogy nálunk megtiltsanak olyan elõírásokat, amelyeket más EU-államok is alkalmaznak az ottani médiára vonatkozóan".
Dunja Mijatovic
Ezzel ellentétben áll Dunja Mijatovic véleménye. Az EBESZ sajtószabadság-képviselõje szerint "ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik" - mondta Mijatovic a Der Standardnak.
A média sokszínûségének csorbulása a leginkább problematikus a törvényben – vélekedett Dunja Mijatovic. A törvény felhatalmazza a médiatanácsot, hogy bírságot szabjon ki a mûsorszóró, a nyomtatott és az internetes médiára, "ilyesmi más európai országokban sehol sem létezik" – mondta. Szerinte Fehéroroszországon kívül sehol sincs jogi szabályozás, amely ennyire beleavatkozna a sajtó mûködésébe.
"A médiahatóság kormányzati szerv"
A magyar kormányfõ, aki szerdán száll szembe az Európai Parlamentben tartandó bemutatkozó beszéde alkalmával várható bírálatokkal, visszautasítja azt a vádat, miszerint az általa létrehozott médiahatóság kizárólag a kormánypárt tagjaiból áll. "A médiahatóság kormányzati szerv, a médiatanácsba viszont a parlament delegál tagokat. Ott pedig a pártom kétharmados többséggel rendelkezik" - hangoztatta Orbán. Szerinte "helytelen volna a tagokat a pártok közötti erõviszonyok alapján delegálni. Higgye el: ha így történt volna, a felzúdulás akkor sem volna kisebb".
A magyar kormányfõ szerint az sem szokatlan dolog, hogy egy pártbéli hívét kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élére. "A számvevõszék elnökét 12 évre választják, az alkotmánybírákat és a fõügyészt kilenc évre, éppen azért, hogy függetlenek legyenek a parlamenti ciklusoktól" - hangoztatta Orbán a Bildnek adott interjúban.
Mijatovic szerint a szabályozás utat nyit a cenzúrának. Aggályosnak tartja a médiatanács összetételét is és azt, hogy "egy testület ellenõriz mindent". A mód, ahogy a hatóságot megszervezték, azt a célt szolgálja, hogy az újságírókat öncenzúrára késztesse és félelmet keltsen bennük – fogalmazott.
Sok probléma van a sajtószabadsággal Európában, így Olaszországban, Franciaországban és máshol is, de "semmi a közelébe sem annak, amit ma Magyarországon látni" - mondta.
EBESZ: meg kell változtatni
A szervezet sajtószabadság-képviselõje szerint a törvényt még az elõtt meg kell változtatni, hogy használni kezdenék.
Nem elég megvárni, hogyan alakul az új magyar médiatörvény gyakorlata, módosítani kell a törvényt – mondta az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselõje egy osztrák lap szombati számában megjelent interjúban.
"Remélem, hogy a kormány végül belátja, hogy valamit változtatnia kell (a törvényen). Nyilvánvaló, hogy valami nincs rendben ezzel a törvénnyel" – mondta Dunja Mijatovic a Der Standardnak.
"Vannak alapvetõ értékek és alapvetõ szabadságjogok. Ezen nincs mit tesztelni" – válaszolta a kérdésre, hogy járható útnak tartja-e a kormánynak azt az érvét, miszerint meg kell várni, hogyan alakul a törvény alkalmazása a gyakorlatban.
Rendkívüli EP-ülés hazánk miatt
Rendkívüli ülést tart hétfõ este Strasbourgban a magyar médiatörvény ügyében az Európai Parlament (EP) polgári szabadságjogokkal, valamint igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE), a kulturális bizottság közremûködésével.
Az ülésre meghívták Neelie Kroes és Viviane Reding EU-biztost is. Elõbbi a digitális kérdések, illetve a média ügyeiben illetékes, utóbbi az alapvetõ szabadságjogokkal foglalkozik. Kroes volt az, aki még közvetlenül karácsony elõtt levélben kért tájékoztatást a magyar törvényrõl, mert értesülései szerint kérdések merülhetnek fel azzal kapcsolatban, mennyiben felel meg a jogszabály a média- és audiovizuális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvnek.
A magyar hatóságok tájékoztatása nyomán Kroes hivatala jelenleg elemzi a médiatörvényt. Reding ugyanakkor - arra hivatkozva, hogy a törvény ügyében az uniós végrehajtó testület részérõl Kroes jár el - szóvivõje útján közölte az MTI-vel: nem utazik Strasbourgba a LIBE-ülésre. Redingnek az ügybe való bekapcsolódását azok szorgalmazzák, akik szerint a magyar médiatörvény az alapvetõ szabadságjogokról szóló, sarkalatos uniós elveket és szabályokat is sérti.
A LIBE-ülésen a magyar kormányt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter képviseli. Navracsics már korábban kifejtette - egyebek közt Neelie Kroes biztosnak küldött válaszában is -, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a médiatörvény megfelel minden uniós elõírásnak.
Az EP-frakciók eddigi megnyilatkozásai szerint a legnagyobb létszámú képviselõcsoport, a jobbközép és kereszténydemokrata irányzatú néppártiak csoportja - ide tartoznak a fideszes EP-képviselõk is - úgy véli: meg kell várni, hogy az Európai Bizottság milyen következtetésre jut a magyar médiatörvény elemzése nyomán. A szocialisták azonban a törvény visszavonására szólították fel Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldaliak pedig azt szeretnék, ha az EP határozatban ítélné el a magyar jogszabályt.
Forrás: Link