Posta Imre weboldala

A Nemzetközi Büntetõ Bíróság fõügyészének
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 18. 11:32:15

Teljes hir

Az alábbiakban a "A világ népeinek nevében” – c. beadványból olvashatnak részletet, melyet dr. Matthias Rath nyújtott be a Hágai Nemzetközi Büntetõ Bírósághoz.
Hága, 2003. június 14.
Forrás (PDF): Link

A Nemzetközi Büntetõ Bíróság fõügyészének
Louis Moreno-Ocampo szenátornak
c/o International Court,
Maanweg 174
NL-2516 AB Den Haag/The Hague

E panasz a Nemzetközi Büntetõ Bíróság (ICC) elõtt az emberiség
történelme során elkövetett legsúlyosabb bûncselekményeket tárja fel.
A vádlottakat azzal gyanúsítjuk, hogy a gyógyszeripar „betegségüzlete”,
háborús bûncselekmények és más emberiségellenes bûncselekmények
miatt emberek milliói betegedtek meg, vagy szenvedtek sérüléseket,
illetve vesztették életüket. Ezek a bûncselekmények a Nemzetközi
Büntetõ Bíróság joghatósága alá tartoznak.

A vádlottak tudatában vannak annak, hogy e bûncselekmények miatt
felelniük kell, ezért globális kampányt indítottak az ICC fennhatóságának
aláásására, hogy felülhelyezhessék magukat a nemzetközi jogon, és
folytatólagosan követhessék el bûncselekményeiket az egész emberiség
kárára.
Ezért panaszunkat az ICC-nek a lehetõ leggyorsabban ki kell vizsgálnia.
Ugyanakkor felhívást intézünk minden természetes személyhez és
minden kormányhoz: csatlakozzék a panaszhoz, hogy egyszer s
mindenkorra véget vethessünk ezeknek a bûncselekményeknek.

A kartell
Az e panaszban foglalt vádpontok két fõ bûncselekmény-kategóriához
kapcsolódnak:
Népirtás és más emberiségellenes bûncselekmények, amelyeket a
• gyógyszeripar a „betegségüzlet” révén követett el.
Háborús bûncselekmények, agresszió és más emberiségellenes
• bûncselekmények, amelyeket a közelmúltban Irak ellen vívott háborúval
kapcsolatban, illetve annak egy világháború felé vezetõ nemzetközi
eszkalációja során követtek el.

A bûnözés e két területe szorosan összekapcsolódik, s közöttük az
összekötõkapocs, hogy a jogellenes cselekményeket ugyanazon vállalati
érdekcsoport és politikai támogatóik nevében és érdekében követték el. A
bizonyítékok és a vádlottak közös indítékainak bemutatására rövid történelmi
áttekintésre van szükség.
A 20. században a gyógyszeripart azzal a céllal alakították ki és szervezték
meg, hogy ellenõrzést gyakoroljon a világ egészségügyi ellátó rendszerei
fölött, s ennek révén következetesen szabadalmaztatott, és ezért nyereséget
ígérõ szintetikus gyógyszerekkel helyettesítette a természetes, nem
szabadalmaztatható gyógymódokat. Ennek az iparágnak a kialakulása nem
szerves fejlõdés eredménye, éppen ellenkezõleg: létrejötte gazdag és
gátlástalan vállalkozók kis csapata által vezetett befektetési csoport
döntésének következménye. Ez a társaság, a további gazdasági elõnyök
elérése érdekében, „piacaként” tudatosan választotta az emberi testet.
E befektetõk mögött a Rockefeller csoport állt, amelynek tagjai már a 19–20.
század fordulóján kezükben tartották az Egyesült Államok petrolkémiai
iparának több mint 90 százalékát, és új, globális befektetési lehetõségeket
kerestek maguknak. A másik, ezen a területen aktív befektetõi kör a
Rothschild pénzügyi csoport körül alakult ki.

A kartell és a második világháború
A 20. század elsõ felében, a Rockefeller-érdekeltségbe tartozó Standard Oil
(ma EXXON) után, a második legnagyobb gyógyszeripari-petrolkémiai
vállalatbirodalommá a németországi székhelyû I.G. Farben vált. Ez a
vállalatbirodalom játszotta a legfontosabb szerepet abban, hogy Hitler
hatalomra került, így közvetve felelõsséggel tartoznak Európa, illetve a világ
nagy részének leigázásáért is. Sõt a második világháború olyan jellegû
támadó háború volt, amelyet az I.G. Farben tervezõasztalai mellõl terveltek ki,
indítottak meg és vezettek. Az I.G. Farben az I.G. Auschwitz anyavállalata
volt, azé a vállalkozásé, amely ennek a vegyipari kartellnek a Németországon
kívüli legnagyobb ipari üzeme volt. A kartell gazdagságát jelentõs részben a
rabszolgamunkásoknak köszönheti, akik – közöttük az auschwitzi
koncentrációs tábor foglyai is – vérükkel és szenvedésükkel fizettek ezért. Az
I.G. Farben támogatta, majd saját céljaira használta fel Németország
gátlástalan politikai vezetõit, hogy gazdasági uralma Európában és a világ
többi részén is kiteljesedjék.
Az I.G. Farben és a Rockefeller csoporthoz tartozó Standard Oil között
sajátos kapcsolat alakult ki: kölcsönösen egymás legnagyobb részvényeseivé
váltak. A szövetségeseknek a náci Németország fölött aratott gyõzelme
abban az idõben keresztülhúzta az I.G. Farben számításait, hogy ez a
társaság legyen a világ legnagyobb gyógyszeripari és petrolkémiai
vállalatbirodalma. A Standard Oil és a Rockefeller-konzorcium más
gyógyszeripari-petrolkémiai vállalatai viszont ennek az iparágnak a
leghatalmasabb pénzügyi csoportjává váltak, és dominanciájuk azóta is
fennmaradt.
Az 1947-ben a háborús bûnösök nürnbergi törvényszéke az I.G. Farben több
vezetõjét bûnösnek találta, és emberiségellenes bûncselekmények, például
népirtás, fosztogatás és más bûntettek elkövetése miatt elítélte. A nürnbergi
törvényszék az I.G. Farben kartellt feloszlatta, utódvállaltként így jött létre a
Hoechst, a Bayer és a BASF. Jelenleg e társaságok mindegyike egyenként is
nagyobb, mint annak idejében az anyavállalat, az I.G. Farben volt.
Mindazonáltal ma a világ vezetõ gyógyszeripari exportõrei az Amerikai
Egyesült Államok és Nagy-Britannia: három forgalomba hozott gyógyszerbõl
kettõ e két ország vállalataitól származik.

A gyógyszeripari üzlet alapjai
A vádlottak felelnek több százmillió ember haláláért, akik szív- és érrendszeri
betegségekben, rákban és más olyan betegségekben veszítették életüket,
amelyeket már régen meg lehetett volna elõzni, és nagyrészt fel lehetett volna
számolni.
Emberek millióinak korai halála nem a véletlen, és nem a hanyagság
következménye; azt a gyógyszeripar, illetve befektetõi nevében szándékosan
és következetesen megszervezték, kizárólag azzal a céllal, hogy a világ
dollártrilliókat érõ gyógyszerpiacát tovább bõvíthessék.
A gyógyszeripar „piaca” az emberi test; megtérülési rátája a betegségek
fennmaradásától, sõt újabb kórok megjelenésétõl függ.
A profit ugyanakkor a medicinák szabadalmaztathatóságának függvénye, s a
jogvédelem alatt álló termékek eladása révén ez a Föld legnyereségesebb
iparága.
Ezzel szemben, bármilyen betegség megelõzése vagy felszámolása
jelentõsen csökkenti, vagy akár teljes egészében meg is szünteti a
gyógyszerek piacát. Ezért a gyógyszeripari vállalatok következetesen
dolgoznak a betegségek megelõzése és felszámolása ellen.
E bûncselekmények elkövetéséhez a gyógyszeripari vállalatok végrehajtók és
bûnsegédek egész hálózatát alkalmazzák a tudományban, az orvoslásban, a
tömegtájékoztatásban és a politikában egyaránt. A gyógyszeripar lobbistái és
korábbi vezetõi kormányokat manipulálnak, sõt akár maguk mûködtetik
azokat. Ez a sokmillió dolláros „betegségüzlet” évtizedeken keresztül
korrumpálta a nemzeti jogalkotást, vagy élt vissza megszerzett pozícióival,
kockáztatva ezzel több százmillió ártatlan ember egészségét és életét.
A gyógyszeripar sikeres befektetõi üzletágként történõ mûködésének
elõfeltétele a biztonságos és természetes gyógymódok számûzése volt,
hiszen ezek az eljárások nem szabadalmaztathatók, ezért a nyereségük igen
szerény. Ráadásul a természetes gyógymódok – sejtmetabolizmusban
játszott meghatározó szerepük folytán – hatékonyan segítenek a betegségek
megelõzésében és megszüntetésében.
A természetes, megelõzésre irányuló gyógymódok felszámolása, valamint az,
hogy a világ legtöbb országában az egészségügyi ellátórendszert is sikerült
megkaparintani, azt jelenti, hogy a világ szinte minden nemzete, így emberek
milliói kerültek a gyógyszeripari befektetõk befolyása alá.

A gyógyszeripar, mint a szervezett csalás üzletága
A gyógyszeripar „egészséget” kínál páciensek millióinak, de nem az ígért
„árut” szállítja. Ehelyett olyan termékeket ad el, amelyek enyhítik ugyan a
tüneteket, viszont más betegségek kialakulását segítik elõ, mert ez a
biztosítéka a jövõbeni üzletnek. A csalás leplezése érdekében ez az iparág
kétszer annyi pénzt költ a valódi törekvései elkendõzésére, mint amennyit a
újabb gyógymódok kutatására. Ez a szervezett félrevezetés a magyarázata
annak, hogy a gyógyszeripar – a stratégiailag alaposan kidolgozott álca
mögül – csaknem egy évszázadon át az emberiség jótevõjeként jelenhetett
meg. Ez a bûnös iparág szinte túszként tartja fogva hatmilliárd ember
egészségét, és a világ legtöbb országának gazdaságát.

A gyógyszeripar „betegségüzletének” leleplezése
Az elmúlt évtizedben én vezettem a világ legnagyobb befektetõi ipara által
folytatólagosan elkövetett szervezett csalás leleplezésére irányuló
erõfeszítéseket. Jelentõsen hozzájárultam annak bizonyításához, hogy a Föld
népei egészségének javítása elõtt álló legnagyobb akadály maga a
gyógyszeripar, és a befektetõi érdek; e csoport tagjai éppen a betegségek
terjedésétõl remélhetik a hasznot.
Tudósként az a megtisztelõ feladat jutott osztályrészemül, hogy felfedeztem a
szív- és érrendszeri betegségek és más krónikus megbetegedések valódi
okát. Kollégáimmal és másokkal együtt meghatározó szerepünk volt a
hatásos, természetes és nem szabadalmaztatható gyógymódok
kidolgozásában, és ezek a gyógyszeripar „betegségüzletéhez” képest valódi
alternatívát jelentenek. A sejtmetabolizmust optimalizáló természetes
molekulák azonosítása lehetõvé teszi az emberiség számára, hogy
megelõzze, sõt nagyrészt felszámolhassa napjaink leggyakoribb betegségeit,
beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a rákot és sok más kórt is.

Ami a jelenlegi nemzetközi válság, és az Irak elleni támadóháború
mögött van
Négy fõ tényezõ fenyegeti a gyógyszeripar túlélését, vagyis ennek a soktrillió
dollár értékû, hosszú távú befektetési iparágnak a hosszú távú
fennmaradását:
1. Feloldhatatlan jogi konfliktusok, amelyek termékfelelõsségi perek lavináját
indíthatják el sok gyógyszeripar vállalat ellen.
2. Feloldhatatlan tudományos konfliktusok a természetes, nem
szabadalmaztatható gyógymódok terén történt tudományos áttörés miatt,
mert az ezek révén megszûnõ betegségek alaposan rontják a
gyógyszeripar piaci kilátásait.
3. Feloldhatatlan etikai konfliktusok, hiszen az egész gyógyszeripari lobbi
elveszti hitelességét amiatt, hogy a hatalmas szabadalmi díjak az emberek
többsége számára nem teszik lehetõvé a gyógyszerekhez való
hozzáférést, és ez milliók korai halálát jelenti.
4. Feloldhatatlan vállalati konfliktusok a gyógyszeripari üzleti modell, mint
szervezett csalás leleplezése miatt.
A gyógyszeripari kartell évtizedeken át minden megtett a szabadalmaztatott
gyógyszerekkel folytatott globális üzlet védelme érdekében, illetve a
mesterséges medicinákkal versengõ, nem szabadalmaztatható egészségügyi
alternatívák terjesztésének betiltására. Erõfeszítéseik nemzetközi szinten
folynak: a visszaélések terepévé váltak az Európai Parlament, az
Egészségügyi Világszervezet és az ENSZ más szervezetei is, amelyekbe
képviselõik beszivárogtak.
Most, hogy kiderült: a világ legnagyobb befektetési iparága nem más, mint
szervezett csalásra épülõ globális vállalkozás, amelyet felelõsségi perek
tízezrei kísértenek, sürgetõvé vált, hogy iparjogvédelmi törvények
meghozatalával leplezzék ezeket a bûncselekményeket, és megszilárdítsák
ellenõrzõ szerepüket az egészségügyi ellátás fölött az egész világon – a
„betegségüzlet” folyamatos ellenõrzése érdekében.
A szervezett csalás elkendõzését célzó, meglehetõsen széles körre kiterjedõ
protekcionista törvények magukban foglalták a polgári szabadságjogok
megnyirbálását és más drasztikus intézkedéseket, amelyek békeidõben nem
vihetõk keresztül. Az ilyen lépések megvalósítása érdekében a nemzetközi
válság eszkalációjára volt szükség, vagyis katonai konfliktusok sorozatára,
amelyek kapcsán a tömegpusztító fegyverek bevetését, sõt a világháború
kirobbantását is fontolgatják. Ez a feltétele annak, hogy a globális
fenyegetettség lélektani állapota alakuljon ki, amely lehetõvé tenné, hogy a
polgárokat megfosszák jogaiktól, hogy rendkívüli állapotot hirdetessenek ki,
és hogy olyan protekcionista jogszabályokat vezessenek be és hajtsanak
végre, amelyek lehetõvé tennék a vádlottaknak, hogy a „betegségüzlet”, s
más bûnös üzelmeik sora korlátozás nélkül folytatódjék.
Ebben a helyzetben a gyógyszeripar vált George Bush választási
kampányának legnagyobb támogatójává, mégpedig egyértelmûen azzal a
céllal, hogy a világ leghatalmasabb politikai és katonai központjára közvetlen
befolyást gyakorolhasson. George Bush megválasztásával pedig a
Rockefeller befektetõi csoport valóban direkt hatással lehet a Fehér Házra, a
Pentagonra és az ott meghozott politikai döntésekre. A Rothschildok Nagy-
Britanniában hasonló befolyást gyakoroltak Tony Blair kormányára.
Így már nem is meglepõ, hogy a két legnagyobb gyógyszeripari hatalom, az
Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia gerjesztették a nemzetközi
válságot, és kezdeményezték a háborút Irak ellen. E háború állítólagos
szükségességét azzal igazolták Amerika, Nagy-Britannia és a világ népei
elõtt, hogy ez a terrorizmus elleni világméretû küzdelem része, vagyis nem
más, mint keresztes hadjárat a lator kormányok elmozdítása érdekében, és a
tömegpusztító fegyverek terjedése ellen.
Így azok a vállalati érdekcsoportok és azok a politikai támogatóik, akik
felelõsek a „betegségüzlet” fennmaradásáért, s ennek folytán emberek
millióinak haláláért, most már bûnösek abban is, hogy Irakban ártatlan
emberek tízezreinek életét tették kockára, s fiatal amerikai, angol és más
nemzetek katonáit küldték a halálba. Õk felelnek az Irak elleni támadóháború
nemzetközi felhatalmazás nélküli kirobbantásáért és levezényléséért, s
ugyancsak õk felelnek az elfoglalt Irakban rabszolgasorba taszított
emberekért, a fosztogatásokért és más bûncselekményekért is.
Ha a felsorolt bûncselekményekért ezeket az érdekcsoportokat és
politikai támogatóikat azonnal nem számoltatják el, várhatóan továbbra
is mindent megtesznek a nemzetközi válság eszkalációjáért, amely
magában hordozza egy tömegpusztító fegyverekkel vívott háború
kockázata.
Ebben a kritikus történelmi helyzetben a Nemzetközi Büntetõ Bíróság
fõügyészének figyelmébe ajánlom mindezeket az emberiségellenes
bûncselekményeket, ezeket a háborús bûncselekményeket, az agresszió
és a népirtás bûncselekményét, és sürgetem õt, hogy azonnal tegyen
lépéseket a további bûncselekmények megelõzésére, valamint a végsõ
katasztrófa, a világháború megakadályozására.
Felhívást intézek minden magánszemélyhez, kormányhoz, vállalathoz és
más szervezethez, bárhol legyen is a világon, aki megszenvedte ezeket a
bûncselekményeket, vagy véget kíván vetni azoknak, hogy csatlakozzék
ehhez a panaszhoz.

VÁDAK
Az e panaszban foglalt vádpontok két fõ bûncselekmény-kategóriához
kapcsolódnak:
Népirtás és más emberiségellenes bûncselekmények, amelyeket a
•
gyógyszeripar a „betegségüzlet” révén követett el.
Háborús bûncselekmények, agresszió és más emberiségellenes
•
bûncselekmények, amelyeket a közelmúltban Irak ellen vívott háborúval
kapcsolatban, illetve annak egy világháború felé vezetõ nemzetközi
eszkalációja során követtek el.
A bûnelkövetés e két területe közvetlenül kapcsolódik egymáshoz, miután
ugyanannak a vállalati befektetõi csoportnak és politikai támogatóiknak a
nevében és érdekében követték el õket. A vádlottakat az egész emberiség
ellen elkövetett legsúlyosabb bûncselekményekkel vádoljuk, és ezért õk a
nemzetközi bûnüldözés elvének alanyai.
1. A vádlottak szándékosan és következetesen fenntartják a szív- és
érrendszeri betegségeket, többek között a magas vérnyomást, a
szívinfarktust, a cukorbetegségekkel kapcsolatos komplikációkat és
más betegségeket, a rákot, a csontritkulást, a fertõzõbetegségeket,
többek között az AIDS-t, és számos más betegséget napjaink
leggyakoribb betegségei közül, amelyekrõl elismert, hogy természetes
eszközökkel nagyrészt megelõzhetõk. A vádlottak ezzel szándékosan
okoztak emberek százmillióinak szükségtelen szenvedést és idõ elõtti
halált.

2. A vádlottak következetesen és szándékosan megakadályozzák a szív-
és érrendszeri betegségek, a rák és más betegségek felszámolását
azzal, hogy ellenzik és lehetetlenné teszik a természetes, nem
szabadalmaztatható gyógymódok egészségi elõnyeirõl szóló életmentõ
információ terjesztését. A vádlottak ezzel szándékosan okoztak
emberek százmillióinak szükségtelen szenvedést és idõ elõtti halált.
3. A vádlottak szándékosan és következetesen bõvítik a meglévõ
betegségek körét, és új betegségeket hoznak létre azzal, hogy a
tüneteket rövidtávon enyhítõ, de jól ismert káros mellékhatásokkal
fenyegetõ gyógyszereket állítanak elõ és hoznak kereskedelmi
forgalomba. A vádlottak ezzel szándékosan okoztak emberek
százmillióinak szükségtelen szenvedést és idõ elõtti halált.
A részleteket az alábbiakban, a „Bizonyítékok” cím alatt mutatjuk be.

E PANASZ TÖRTÉNELMI ELÕZMÉNYE
A nürnbergi háborús törvényszék az I.G. Farben gyógyszeripari-
petrolkémiai kartell vezetõi ellen
Több mint fél évszázaddal ezelõtt, a nürnbergi háborús törvényszék eljárást
indított az I.G. Farben, a háború elõtti Európa legnagyobb gyógyszeripari-
petrolkémiai kartellje vezetõi ellen. A nürnbergi háborús törvényszék
nemzetközi bíróság elé állította mindazokat, akik felelõsek voltak a második
világháborúért, és ezzel precedenst alkotott a háborús bûncselekmények
nemzetközi üldözésére, amely végsõ soron a Hágai Nemzetközi Bíróságra is
érvényes.
Manapság a legtöbb ember nem tud róla, hogy a nürnbergi háborús
törvényszék nemcsak a politikai és katonai vezetõket ítélte el, hanem azokat
a vállalatvezetõket is, akik Hitlert hatalomra segítették. Az I.G. Farben 24
vezetõje ellen emeltek vádat a háborús törvényszék elõtt, s az Egyesült
Államok fõügyésze, Telford Taylor nyitóbeszédében kijelentette: „A vádirat
ezeket az érett és felelõs embereket azzal vádolja, hogy az emberiség
történelmének legrombolóbb és legsúlyosabb következményekkel járó
háborúját hozták az emberiségre. Népcsoportok rabszolgasorba taszításával,
fosztogatással és gyilkossággal vádolja õket. Ezek borzasztó vádak.”
Majd folytatta: „Ezek a megvádolt vállalatvezetõk, és nem a náci õrültek a fõ
háborús bûnösök. Ha bûncselekményeikre nem derül fény, és nem
részesülnek méltó büntetésben, még súlyosabb bûncselekményeket fognak
elkövetni a jövõben, olyanokat, amelyeket Hitler sohasem tudott volna
elkövetni.”
Az I.G. Farben vezetõi 1947-ben ellen felhozott fõ vádpontok az alábbiak
voltak:
• 1. vádpont: támadóháború és más országok megszállásának kitervelése
és levezénylése, amelynek következménye az egész világon példa nélküli
rombolás, emberek millióinak halála és több millió ember szenvedése volt.

• 2. vádpont: az elfoglalt országokban az állami és a magántulajdon
hadizsákmányként történõ lefoglalása, majd elhurcolása, a legyõzöttek
kifosztása avégett, hogy ezen országok felett állandó gazdasági
ellenõrzést gyakorolhassanak, és más súlyos bûncselekmények.
• 3. vádpont: emberek millióinak rabszolgasorba taszítása, terrorizálása,
kínzása és meggyilkolása.
Most, fél évszázaddal késõbb, e panasz vádpontjai szembeszökõen
hasonlóak:
• Az Irak elleni támadóháború kitervelése és levezénylése – amelyet a
nemzetközi terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni
küzdelem álcája mögé rejtettek – azzal a következménnyel járt, hogy az
ország nagy területei elpusztultak, emberek ezrei meghaltak, százezrek
pedig megsebesültek.
• Az állami és a magántulajdon kifosztása és hadizsákmányként való
megszerzése, amelynek célja a világ egész régiói fölötti gazdasági
hatalom és ellenõrzés megszerzése, akár a nemzetközi válság
eszkalálásával. Ebben a támadóháborúban a vádlottak számoltak a
tömegpusztító fegyverek – beleértve a nukleáris, a vegyi és a biológiai
fegyvereket is – bevetésének lehetõségével.
• Népirtás emberöléssel, súlyos testi sérülés okozásával, illetve olyan
életfeltételek kierõszakolásával, amelyek a fizikai megsemmisüléshez
vezetnek, valamint a gyilkosság emberiségellenes bûncselekménye és
más embertelen cselekmények.

AZ ELKÖVETETT BÛNCSELEKMÉNYEK BIZONYÍTÉKAI
1. A NÉPIRTÁS ÉS MÁS EMBERISÉGELLENES BÛNCSELEKMÉNYEK
BIZONYÍTÉKAI, AMELYEKET A GYÓGYSZERIPAR
„BETEGSÉGÜZLETÉVEL” KAPCSOLATBAN KÖVETTEK EL
Konkrét bizonyítékot nyújtunk be, amelyek szerint a vádlottak felelõsek
etegségek szándékos fenntartásában és kiterjesztésében, új betegségek
szándékos okozásában, valamint az egy bizonyos betegségre
törzskönyvezett gyógyszerek alkalmazásának a lehetõ legtöbb más
betegségre történõ kiterjesztésében.
E célok elérése érdekében a vádlottak hosszú távra megterveztek,
megszerveztek, megvalósítottak és vezettek egy globális méretû üzleti
csalásra épülõ rendszert, amely gazdasági erejénél fogva példátlan az
emberiség történelmében.
1.1. A betegségek szándékos terjesztése
Az alábbiakban konkrét bizonyítékot mutatunk be arra nézve, hogy a
vádlottak szándékosan tartják fenn és terjesztik napjaink leggyakoribb
betegségeit, annak ellenére, hogy ezek a betegségek hatásosan
megelõzhetõk, és nagyrészt felszámolhatók lettek volna, ezáltal
emberéletek millióit menthetnék meg.
1.1.1. Szívkoszorúér-betegség
A szívkoszorúér-betegség és a szívinfarktus elsõdleges oka az artériák
falának strukturális gyengülése, ezért a rendszer hibás mûködése, ami – a
skorbuthoz hasonlóan – a vitaminok és más alapvetõ tápanyagok hosszú
ideig fennálló hiánya miatt alakul ki.
A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésében és kezelésében a
gyógyszeripar azonban szándékosan figyelmen kívül hagyja ezt az okot,
és e helyett csak a tünetek kezelésére, például a vér koleszterinszintjének
csökkentésére összpontosít.
Miközben a betegség tényleges gyógyítása tudatosan elmarad, a kórok
„kezelésére” kidolgozott gyógyszerek káros mellékhatásai új betegségeket
hoznak létre. A vádlottak e szándékos bûncselekményeinek
következményeként a világon a szív- és érrendszeri betegségek miatt
elhalálozottak száma meghaladja a 12 milliót évente.
1.1.2. Magas vérnyomás
A magas vérnyomás elsõdleges oka az artéria falának megnövekedett
feszültsége, ami az artéria sima izomsejtjeiben az alapvetõ tápanyagok
hiányának tudható be. Ennek folytán az artéria átmérõje csökken, és így
megnõ a vérnyomás. Klinikai vizsgálatok sokasága áll rendelkezésre,
dokumentálja a nem szabadalmaztatható amely egyértelmûen
mikrotápanyagok, különösen az arganin nevû aminosav és a magnézium
elõnyös hatásait. Ezek a mikrotápanyagok megszüntetik a tápanyaghiányt
az érfal sejtjeinek millióiban, ezáltal csökkentik az artériák feszültségét,
növelik az erek átmérõjét és normalizálják a vérnyomás szintjét. A magas
vérnyomás kezelésére szánt gyógyszerek szándékosan csak a tünetekre
összpontosítanak. Például a bétablokkolók csökkentik a szívizom
összehúzódásának ütemét, míg a diuretikumok mérséklik az érrendszerbe
kerülõ vér mennyiségét. Ezek a gyógyszerek – tudatosan – nincsenek
hatással az érfalak görcsös rángásaira, jóllehet, ez a magas vérnyomás
elsõdleges oka. Miközben ezek a gyógyszerek a betegségek tényleges
okaira nincsenek befolyással, káros mellékhatásaik révén, hosszabb távon
potenciálisan új betegségek sokaságát hozzák létre, és ezáltal a
gyógyszerpiac tovább bõvülhet.
Szerte a világon több százmillió magas vérnyomásban szenvedõ beteg
marad ellátatlanul a vádlottak e cselekményeinek közvetlen
következményeként, és a halálozások száma naponta emelkedik.
1.1.3. Szívelégtelenség
A szívelégtelenség elsõdleges oka a celluláris biokatalizátorok, bizonyos
vitaminok, ásványi anyagok, karnitin, a Q10 koenzim és más bioenergia-
hordozók hiánya a szívizomsejtek millióiban. Ennek következményeként a
szív pumpáló funkciójának egyre kevésbé képes megfelelni, és a test
víztartalma emelkedik.
A szívelégtelenség kezelésére kidolgozott gyógyszerészeti módszerek
szándékosan figyelmen kívül hagyják ezt a tényezõt, és a tünetekre
összpontosítanak. A szívelégtelenség kezelésére piacra dobott
diuretikumok nemcsak a testben visszatartott vizet segítenek kiüríteni,
hanem kimossák a vitaminokat, az ásványi anyagokat és más vízben
oldódó bioenergia-hordozókat is. Így a szívelégtelenség gyógyítására
eladott gyógyszerek ténylegesen rontják a beteg állapotát, és e szerek
felelnek az ilyen elváltozásban szenvedõ betegeknek a kezelés
megkezdése után várható rövid élettartamáért.
Miközben e szerek tudatosan alkalmatlanok a betegség gyógyítására,
alapvetõ fontosságú tápanyagokat mosnak ki a szervezetbõl, és ezáltal a
betegség tényleges okát tovább súlyosbítják. Szerte a világon százmillió
szívelégtelenségben szenvedõ beteg marad gyógyítatlan, és hal meg
idõnap elõtt a vádlottak cselekményeinek közvetlen következményeként.
1.1.4. Szívritmuszavar
A szívritmuszavar elsõdleges oka a mikrótápanyagok, a vitaminok, az
ásványi anyagok, ubiquinon és más bioenergia-hordozók hiánya a
szívizomsejtek millióiban. Ennek következménye a normális szívritmus
kialakulásához szükséges elektromos impulzusok valamilyen
rendellenessége vagy vezetésének hibája. A közelmúltban egy placebók
alkalmazásával végrehajtott duplavakvizsgálat egyértelmûen
dokumentálta, hogy a mikrotápanyagok terápiás alkalmazása hatásos,
biztonságos és megfizethetõ módja a szív általános állapota okozta
szívritmuszavar javításának.
A szívritmuszavar kezelésének gyógyszeripari megközelítése
szándékosan figyelmen kívül hagyja ezt a tényt, és e helyett a tünetekre
összpontosít. Az aritmia kezelésére értékesített gyógyszerek gyakran még
súlyosbítják a szívritmuszavart, és szívleállást, illetve a betegek idõ elõtti
halálát okozzák.
Egy évtizeddel ezelõtt Thomas Moore dokumentálta „Deadly Medicine”
(Halálos orvosság) címû könyvében, hogy csak az Egyesült Államokban
az aritmiaellenes gyógyszerek egyetlen új osztálya több elhalálozást
okozott, mint ahány amerikai katona Vietnámban elesett. Szerte a világon
több mint százmillió szívritmuszavarban szenvedõ beteg marad
gyógyítatlan a vádlottak e cselekményei közvetlen következményeként, és
a halálozási ráta nap, mint nap emelkedik.
1.1.5. Rák
Egészen a közelmúltig a rákot halálos ítéletnek tekintették. A természetes
gyógymódok és a celluláris medicina elõrehaladása ezt a helyzetet
azonban alapvetõen megváltoztatta. Mára e betegség esetében is
nyilvánvaló, hogy a vádlottak szándékosan elhanyagolták, sõt kizárták a
nem szabadalmaztatható gyógymódok kutatását, a kevésbé hatásos
gyógyszerek használata révén pedig a rák sem szûnhet meg, mivel ez az
egyik legnyereségesebb piac. A vádlottaknak a rosszindulatú daganatos
betegekkel kapcsolatban szemben elkövetett bûncselekményei rendkívüli
fontosságúak, és ezeket itt részletesebben bemutatjuk.
Tudományos tény, hogy minden rák terjedési mechanizmusa ugyanaz:
kollagént felemésztõ enzimek (kollagenázok, metalloproteinázok) jelennek
meg a szervezetben. A természetes aminosav, a lyzin terápiás
alkalmazása – különösen, ha együtt adják más, nem szabadalmaztatható
mikrotápanyagokkal – blokkolhatja ezeket az enzimeket, így gátolja a
rákos sejtek terjedését. Ez idáig az összes tanulmányozott rákbeteg jól
reagált erre a terápiára, legyen szó mellrákról, prosztatarákról, tüdõrákról,
bõrrákról, fibroblasztómáról, a nyiroksejtek és más szervek rosszindulatú
daganatainak más formáiról.
Egyetlen oka van annak, amiért ezt a tudományos jelentõségû áttörést
nem kutatták tovább, és eredményeit nem alkalmazzák a rákbetegek
kezelésére szerte a világon: az, hogy ezek az anyagok nem
szabadalmaztathatók, ezért legfeljebb kis haszonnal értékesíthetõk. Ami
ennél is fontosabb, hogy bármilyen betegség hatásos kezelése végsõ
soron annak felszámolásához, és így a sokmillió dolláros gyógyszerpiac
összeomlásához vezetne.
A rákbetegek esetében a gyógyszeripari marketing különösen csalárd és
rosszindulatú: a betegek „kezelése” során alkalmazott „kemoterápia” nem
jelent egyebet, mint hogy mérgezõanyagokat, többek között mustárgáz-
származékokat adagolnak a pácienseknek. Azt, hogy ezek a
mérgezõanyagok a test egészséges sejtjeinek millióit is elpusztítják,
közönyösen tudomásul veszik.
Ennek a ténynek a tudatában, természetesen az alábbi
következményekkel is számoltak: Elõször: a rák, mint globális járvány
fennmarad, vagyis változatlanul biztosítja a sokmillió dolláros
„betegségüzlet” gazdasági alapjait. Másodszor: a mérgezõanyagoknak a
kemoterápia során történõ szisztematikus alkalmazása az ilyen
„gyógyszerekkel” kezelt rákbetegeknél új betegségeket okoz.
Ennek a stratégiának a következményeként a gyógyszerek veszélyes
mellékhatásainak (ide tartoznak a fertõzések, a gyulladások, a vérzés, az
egyes szervek mûködésében mutatkozó zavarok stb.) kezelését célzó
gyógyszerek piaca még nagyobb, mint maguknak a terápiás
gyógyszereknek a piaca. Így a vádlottak a rákbetegek százmillióinak
kárára mûködtetik csalárd rendszerüket, egyetlen céllal, a saját
gazdagodásuk érdekében.
1.1.6. AIDS és más fertõzõbetegségek
Hasonló, szándékosan félrevezetõ módszereket alkalmaztak az
emberiség történelme egyik legsúlyosabb járványa, az AIDS kezelésére.
Tudományos vizsgálatok már tíz évvel ezelõtt kimutatták, hogy a C-vitamin
a HIV-vírus szaporodását több mint 99 százalékkal csökkenti. Ezt a tényt a
vádlottak is több mint egy évtizede tudják.
Errõl a biztonságos és megfizethetõ, nem szabadalmaztatható terápiáról a
vádlottak szándékosan nem vettek tudomást, s az AIDS ellen
szabadalmaztatott gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyeknek
alkalmazása azonban súlyos mellékhatásokkal jár, és a hatalmas jogdíjaik
folytán elérhetetlenek a Föld lakói nagy többsége számára. Bûnös
módszereikkel a vádlottak emberek százmillióinak életét tették kockára, s
felelõsek számos ember haláláért Afrikában, Dél-Amerikában, Ázsiában
és a világ más részein egyaránt.
A vádlottak hasonlóképpen bojkottálták azt az információt, hogy a
fertõzõbetegségek elleni immunitás fokozásának legfontosabb eszközei a
B6-és a B12-vitaminok, a folsav s néhány más alapvetõ tápanyag
optimális bevitele. Tudományos tény, hogy ezek a celluláris metabolizmus
biokatalizátorai, s fokozzák a leukociták termelését, ami a test fõ fegyvere
mindenféle fertõzés ellen. Ennek az információnak a szisztematikus
visszatartásával a gyógyszeripar szándékosan teszi kockára emberek,
különösen a fejlõdõ világban élõ gyermekek és felnõttek százmillióinak
életét. A vádlottak mindegyike tudja, hogy a világnak ezeken a részein
szinte senki sem tudja megfizetni a gyógyszeres kezelést, és ezért
tömegesen meg fognak halni.
Az, hogy visszatartják a természetes, nem szabadalmaztatható
alternatívákról szóló életmentõ információt a fertõzõbetegségek
megelõzésének és leküzdésének lehetõségeirõl, nem csak embermilliók
halálához, hanem számos fejlõdõ ország gazdaságának a
tönkremeneteléhez is vezet. Ennek közvetlen következményeként a
világgazdaságban amúgy is meglévõ egyenlõtlenségek drámai módon
súlyosbodnak. Ezeket az országokat szándékosan taszítják olyan
konfliktusba, amelyben csak veszíthetnek.
1.1.7. Egyéb betegségek
Más degeneratív, gyulladásos és fertõzõ megbetegedések, s napjaink sok
más betegsége hasonlóképpen csak azért megoldatlan egészségügyi
probléma, mert a vádlottak az emberi testet piacként határozták meg, és
védik is ezt a bûnös „betegségüzletet”.

1.2. BIZONYÍTÉK A VÁDLOTTAK BÛNÖS
MARKETINGMÓDSZEREIRE
1.2.1 Betegségek szándékos terjesztése és új betegségek szándékos
okozása a gyógyszerpiac bõvítése érdekében
Piacaik bõvítése érdekében, az ismert káros mellékhatások ellenére, a
vádlottak az alábbi gyógyszercsoportokat szándékosan állítják elõ és
hozzák kereskedelmi forgalomba. Ezzel bûnös módon, szándékosan új
betegségeket okoznak, tevékenységüket a létezõ megbetegedések elleni
küzdelemnek álcázva. Az a tény, hogy a gyógyszerek mellékhatásai miatt
jelentkezõ új betegségekre csak a terápia alkalmazása után több évvel
derül fény, ugyancsak a rendszer mûködési elvének elkendõzését
szolgálja.
Koleszterin-csökkentõ gyógyszerek, különösen a statinok és a fibrátok
tömeges forgalomba hozatala a szív- és érrendszeri betegségek
megelõzésének örve alatt. Ismert, hogy ezek a gyógyszerek a jelenleg
alkalmazott dózisban a világon betegek millióinak rákot okozhatnak.
A kemoterápiás gyógyszereket állítólag azért hozzák forgalomba, hogy a
rákot gyógyítsák. A szerek ezzel szemben súlyos mellékhatások egész
sorozatát okozzák, amelyek közül a leggyakoribb az új rákos elváltozás
keletkezése. A kemoterápia köré kidolgozott bûnös marketingrendszer
csak azért mûködhet, mert a vádlottak azt tudatosították, hogy a rák
egyenlõ a halálos ítélettel – és ha a beteg életét a kemoterápia révén csak
néhány hónappal meg lehet hosszabbítani, a vádlottak ezt már mint
sikertörténetet „adják el”.
Az aszpirint tömegesen hozzák forgalomba a szívroham és az agyvérzés
megelõzésének hamis ígéretével, miközben ismert, hogy ennek a
gyógyszernek a hosszú távú használata elpusztítja a kollagént, és ezáltal
fokozatosan növeli a szívroham és az agyvérzés kockázatát, emellett
számos más betegséghez, például gyomorfekélyhez és gyomorvérzéshez
vezet.
A gyulladáscsökkentõ gyógyszereket a fájdalom csillapítására és a
gyulladások kezelésére használják, például a gyulladásos izületi
elváltozások esetén. Számos ilyen gyógyszer azonban lerombolja a
kötõszöveteket, például az izületeket. Hosszú távú alkalmazásuk
súlyosbítja az egészségi problémákat ahelyett, hogy gyógyítaná azokat.
A kálcium antagonistákat tömegesen dobják piacra a magas vérnyomás
kezelésére és a szívroham megelõzésére hivatkozással, miközben ismert,
hogy e gyógyszerek hosszú távú használata növeli a szívroham, az
agyvérzés és más betegségek elõfordulásának valószínûségét.
Az ösztrogén- és más hormontartalmú gyógyszereket szintén tömegesen
hozzák kereskedelmi forgalomba a csontritkulás és a szívbetegség
megelõzésének álcájával, miközben hosszú távú alkalmazás esetén
ismert, hogy ezek a gyógyszerek az õket szedõ nõk több mint 30
százalékánál rákot okoznak. Az e gyógyszerek által okozott rákok
különösen gyakori formái a „hormonfüggõ” rákok, mint például a mellrák
vagy a méhrák.
Nyugtatók és antidepresszánsok. A másik bevált mechanizmus, amellyel a
vádlottak piacaikat következetesen bõvítik: tudatosan függõséget okoznak
a gyógyszereladások növelése érdekében. Ismert, hogy számos nyugtató
és antidepresszáns, köztük az igen széles körben elterjedt diazepam
(„válium”) is függõséget okoz. Hogy fokozzák ezeknek a függõséget okozó
gyógyszereknek az értékesítését az egész világon, a vádlottak közvetlenül
a lakosságnak szóló egész oldalas újsághirdetésekben dicsérik
termékeiket.
Más gyógyszerek. Mivel a szabadalmaztathatóság elõfeltétel a
gyógyszeripari befektetõk számára, a tipikus gyógyszerek szintetikus
molekulák, és ezért mérgezõ hatásúak az emberi testre. Szinte minden
gyógyszerre ugyanaz a csalárd üzleti elv érvényes: rövidtávon csökkenteni
a tüneteket, ugyanakkor kárt okozni, és fokozatosan új betegségeket
terjeszteni, ezzel szélesítve a gyógyszerpiacokat.

1.2. A gyógyszerpiac kiterjesztése új betegségekre
A bûncselekmények elkövetésének egyik formája, hogy a vádlottak
gyógyszerpiacaikat új kórós elváltozások „konstruálásával” szándékosan
kiterjesztik, és ezekre meglévõ készítményeiket javasolják, feledve, hogy
azokat korábban más betegségekre javallották. Elsõ bizonyítékként
elõterjesztjük az alábbi példákat:
A fejfájás elleni tabletták állítólag megelõzik a szívbetegséget. Az aszpirint
eredetileg fejfájás és más fájdalom csillapítására alkalmas pirulaként
fejlesztették ki, ma azonban a vádlottak tömegesen ajánlják hosszú távú
használatra egészséges személyeknek is, a szívbetegségek és más
súlyos elváltozások megelõzésére és kezelésére.
Az antibiotikumok állítólag hatásosak a szívkoszorúér-betegségek ellen.
Az antibiotikumok globális piacának bõvítése érdekében a vádlottak
kiötlötték és elterjesztették az egész világon a szívrohamról szóló
úgynevezett „baktérium-elméletet”. Anélkül, hogy bármiféle klinikai
bizonyítéka lenne a chlamydia vagy más baktériumok ténylegesen
szerepének az ateroszklerózis vagy szívroham bekövetkeztében, a
vádlottak bûnös módon reklámozzák az antibiotikumok általános, akár
egészséges emberek körében történõ alkalmazását, a szívroham
megelõzésének hamis állításával.
Ez csak néhány példa a vádlottak módszereire, amelyekkel
következetesen kiterjesztik gyógyszereik alkalmazását más betegségekre.
Sõt ez a marketing nem a kivétel, hanem a szabály. Az ebben az
összefüggésben elkövetett bûncselekmények listáját a további nyomozás
során ki kell egészíteni.
1.4. E BÛNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSE ÉRDEKÉBEN A
TÁRSADALOM KÜLÖNFÉLE ÁGAIBA TÖRTÉNÕ SZISZTEMATIKUS
BEÉPÜLÉS
A vádlottak a világ legtöbb országában elõre elhatározott szándékkal és
következetesen beépültek az orvostudományba, az egészségügyi
ellátórendszerekbe, hogy biztosítsák a „betegségüzlet” folytatásához
szükséges pénzügyi és egyéb függõséget, megteremtve ezzel bûnös
üzelmeik folytatásának lehetõségeit. Az orvosi kutatások elsõdleges célja
nem az, hogy megtalálják a leghatásosabb, legbiztonságosabb és
leginkább megfizethetõ kezelési eljárásokat valamilyen betegség ellen,
hanem elsõsorban a legnagyobb „betegségpiacokat” keresik, és a
gyógyszergyártók nyereségének maximalizálására törekednek. E stratégia
részeként, az elmúlt évtizedekben a vádlottak következetesen számûzték
az orvostudományi egyetemek oktatási programjaiból a hatásos, de nem
szabadalmaztatható természetes gyógymódokra vonatkozó ismereteket.
Szándékosan hoztak létre olyan orvosgenerációkat, amelyek tagjai alig
tudnak valamit a természetes terápiákkal kapcsolatos életmentõ
ismeretekrõl.
Hasonlóképpen, az orvostudományi egyetemeken a terápiák oktatását
nagyrészt az újonnan létrehozott farmakológiai tanszékek vették át. Így az
évtizedek során orvosgenerációk fejezték be egyetemi tanulmányaikat
gyakorlatilag úgy, mint a gyógyszeripari „betegségüzlet” jól képzett
ügynökei. E stratégia leplezésére a szabadalmaztatott gyógyszereket
„tudományos” sikerként állították be, sõt „etikus gyógyszereknek”
keresztelték el õket, miközben a nem szabadalmaztatható természetes
terápiákat tudománytalan eljárásként diszkreditálták.
Hasonlóképpen, a vádlottak a világ legtöbb országában elõre elhatározott
szándékkal és következetesen beépültek a tömegtájékoztatásba, hogy
elmélyítsék a pénzügyi és más függõséget, hogy hamis és félrevezetõ
információt terjesszenek saját bûnös gyakorlatuk elrejtésére, a
„betegségüzlet” elõsegítésére, és más bûncselekmények elkövetésére.
A vádlottak szándékosan és következetesen visszaéltek a legtöbb nemzet
jogalkotásával és politikai elitjével annak érdekében, hogy olyan
törvényeket és más jogszabályokat hozzanak, amelyek célja a hatástalan,
nem biztonságos, viszont jelentõs profitot ígérõ gyógyszerek
értékesítésének bõvítése. A vádlottak visszaéltek politikai befolyásukkal,
hogy olyan jogszabályok megalkotását kényszerítsék ki, amelyek lehetõvé
teszik számukra dollártrilliók eltulajdonítását az „egészségbiztosítás” és
más állami és magánkezelésû egészségpénztárak mûködtetésének álcája
alatt. Csalárd „betegségüzletük” során ezt a pénzt szerte a világon
magánszemélyektõl, vállalatoktól és kormányoktól vették el azzal, hogy
fizetséget kértek hatástalan, sõt káros terápiákért. Ezáltal a vádlottak
óriási nyereséget biztosítanak a gyógyszeriparnak, miközben emberek
százmillióinak okoznak szükségtelen szenvedést és idõ elõtti halált.
A vádlottak szándékosan és következetesen beépültek az Európai
Parlamentbe, más regionális és nemzetközi testületekbe, ideértve az
Egyesült Nemzetek Szervezetét, az Egészségügyi Világszervezetet
(WHO), a Világélelmezési Szervezetet (FAO) és más nemzeti és
nemzetközi politikai testületeket, s visszaéltek azokkal, hogy
elkövethessék emberiségellenes bûncselekményeiket.
1.5. A HATÁSOS, NEM SZABADALMAZTATHATÓ GYÓGYMÓDOK
SZISZTEMATIKUS AKADÁLYOZÁSÁVAL KAPCSOLATOS
BÛNCSELEKMÉNYEK
Betegségüzletük védelme érdekében a vádlottak – stratégiájuk részeként –
megkísérelték akadályozni a világ népének hozzáférési lehetõségeit a nem
szabadalmaztatható természetes gyógymódokhoz. E cél elérése érdekében a
vádlottak több stratégiai intézkedést hoztak:
1. A nem szabadalmaztatható természetes gyógymódokra vonatkozó
életmentõ információ visszatartása. A vádlottak emberek millióit
szándékosan és következetesen megfosztják attól az alapvetõ
egészségre vonatkozó információtól, hogy az emberi test nem állít elõ
C-vitamint (aszkorbinsav). Ennek a tudásnak a hiánya miatt szinte
minden ember szenved a C-vitamin hiányától, és ezért hajlamos a szív-
és érrendszeri és más betegségekre. Hasonlóképpen, a vádlottak
következetesen és szándékosan visszatartják emberek millióitól azt az
alapvetõ információt, hogy az emberi test nem állítja elõ a lyzin nevû
természetes aminosavat. Ennek az ismeretnek a hiánya miatt szinten
mindenki lyzinhiányban szened, és ezért hajlamos a rákra és más
betegségekre. Ezáltal a vádlottak szándékosan szükségtelen
szenvedést és emberek százmillióinak idõ elõtti halálát okozzák.
2. A nem szabadalmaztatható természetes gyógymódok nyilvános
diszkreditálása. A vádlottak szándékosan és következetesen
megtévesztik a lakosságot hamis, félrevezetõ és koholt információ
terjesztésével, amellyel diszkreditálják a nem szabadalmaztatható
gyógymódokat.
3. A nem szabadalmaztatható természetes gyógymódokra vonatkozó
információ terjesztésének törvényen kívül helyezése. A vádlottak
szándékosan visszaéltek politikai befolyásukkal, és megkíséreltek
nemzeti és nemzetközi szinten olyan jogszabályokat bevezetni, amelyek
lényegében törvényen kívül helyeznék a nem szabadalmaztatható
természetes gyógymódokra vonatkozó, prevencióról és
gyógykezelésekrõl szóló információ terjesztését. Ugyanakkor ezek a
jogszabályok mesterségesen alacsony „felsõ határokat” állapítanak meg
az ilyen természetes és biztonságos terápiáknál alkalmazható anyagok
mennyiségére, amelynek célja, hogy megtiltsák a természetes szerek
terápiás alkalmazását. Az ENSZ Kódex Alimentarius Bizottságában a
vádlottak megpróbálták keresztülvinni, hogy az ENSZ minden
tagállamában, azaz az egész világon ilyen jogszabályokat vezessenek
be.
1.5.5. Most, hogy a gyógyszeripari „betegségüzlet” védelmére irányuló összes
békés erõfeszítés megbukott, a vádlottak stratégiát váltottak.
Szándékosan igyekeznek nemzetközi válságot elõidézni, nem rettenve
vissza akár egy háború kirobbantásától sem, annak érdekében, hogy
létrehozzák a lélektani és jogi elõfeltételeit annak, hogy az egész
világon azonnali protekcionista jogszabályokat vezessenek be, ezzel
biztosítva „betegségüzletük” szilárd alapjait, és a többi bûncselekmény
elkövetésének lehetõségeit, amelyekkel most vádoljuk õket.

A VÁDLOTTAK
A vádlottak különféle országok üzleti, katonai és politikai vezetõi:
1. George Walker Bush, az Egyesült Államok elnöke. Õ a gyógyszeripari-
petrolkémiai kartell érdekeinek fõ politikai végrehajtója. Õ az Irak elleni
háborús bûncselekmények és más, e panaszban részletezett egyéb
bûncselekmények fõ politikai végrehajtója.
2. Anthony Charles Lynton („Tony”) Blair, az Egyesült Királyság
miniszterelnöke. Õ politikai vezetõ és végrehajtó egyben, ugyanakkor George
Bush bûnsegédje az e panaszban felsorolt bûncselekmények elkövetésében.
3. Richard Bruce („Dick”) Cheney, az Egyesült Államok alelnöke. Cheney az
olajipari szolgáltató Haliburton & Company Dallas (Texas) vezérigazgatója
volt. Irak legyõzése után – az újjáépítés álcája alatt – a Haliburton lett az
ország gazdasági kifosztásának legfõbb nyertese.
4. Donald Rumsfeld, védelmi miniszter. Rumsfeld több biotechnológiai és
gyógyszeripari társaság vezérigazgatója volt, közöttük a G. D. Searle nevû
gyógyszeripari konszerné, amely ma a Pharmacia része. Évtizedeken
keresztül õ volt a gyógyszeripari „betegségüzlet” stratégiai szervezõje, ezért
számos kitüntetést is kapott a gyógyszeripartól. George Bush mellett Donald
Rumsfeld egyike volt az Irak elleni támadóháború fõ kirobbantóinak.
5. John Ashcroft, az Egyesült Államok igazságügy-minisztere. Õ egyike a
„haza biztonságáról szóló törvény” stratégáinak; ez volt az a törvény, amellyel
a vádlottak következetesen megnyirbálták a polgári szabadságjogokat az
Egyesült Államokban. Õ felel azért a protekcionista jogszabályért, amely
lényegében felmentést adna a gyógyszeriparnak az Egyesült Államokban
elkövetett bûncselekmények miatti felelõsségre vonás alól.
6. Tom Rich, belbiztonsági miniszter, John Ashcroft bûnsegédje a vádlottak
politikai és gazdasági hatalmának megszilárdításában avégett, hogy – a
polgári szabadságjogok szisztematikus nyírbálásával – folytathassák
gátlástalan „betegségüzletüket” és más bûncselekményeiket az Egyesült
Államokban.
7. Condoleezza Rice, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója.
Korábban a Chevron petrokémiai konszern igazgatója volt, és meghatározó
szerepet játszott a vádlottak támadóháborújának elõkészítésében.

A gyógyszeripari ágazatban az alábbi társaságokat vádoljuk:
1. Pfizer Inc., a vezérigazgatót, dr. Henry A. McKinnellt, valamint a többi
ügyvezetõt és az igazgatótanács tagjait.
2. Merck & Co., Inc., a vezérigazgatót, Raymond V. Gilmartint, a többi igazgatót
és az igazgatótanács tagjait.
3. GlaxoSmithKline PLC, a vezérigazgatót, Dr Jean-Pierre Garniert, a többi
igazgatót és az igazgatótanács tagjait.
4. Novartis AG, a vezérigazgatót, Dr Daniel Vasellat, a többi igazgatót és az
igazgatótanács tagjait.
5. Amgen Inc., a vezérigazgatót, Kevin Sharert, a többi igazgatót és az
igazgatótanács tagjait.
6. Astra Zeneca, a vezérigazgatót, Sir Tom McKillopot, a többi igazgatót és az
igazgatótanács tagjait.
7. Ely Lilly and Company, a vezérigazgatót, Sidney Taurelt, a többi igazgatót
és az igazgatótanács tagjait.
8. Abbott Laboratories, a vezérigazgatót, Miles D. White-ot, a többi igazgatót
és az igazgatótanács tagjait.
9. Más gyógyszeripari társaságokat, vezérigazgatóikat és igazgatótanácsaik
tagjait, azokat, akik fenntartják és elõmozdítják a „betegségüzletet”, és
bûnsegédek más bûncselekmények elkövetésében.

A petrolkémiai ágazatban az alábbi vállalatokat és vezetõiket vádoljuk:
1. ExxonMobil Corporation, a vezérigazgatót, Lee R. Raymondot, a többi
igazgatót és az igazgatótanács tagjait.
2. British Petroleum (BP), a vezérigazgatót, Lord Browne of Madingleyt, a
többi igazgatót és az igazgatótanács tagjait.
3. Chevron Texaco Corp., a vezérigazgatót, David O’Reillyt, a többi igazgatót
és az igazgatótanács tagjait.
4. Más petrolkémiai társaságokat, azokat, amelyek hasznot húznak az Irak
elleni támadóháborút követõ fosztogatásból és a hadizsákmányból.

A multinacionális vállalatok mögött álló pénzügyi csoportok a következõk:

1. A Rockefeller pénzügyi csoport és a Rockefeller család tagjai, mivel
hasznot húznak az elkövetett bûncselekményekbõl.
2. A Rothschild csoport és minden tagja, mivel hasznot húznak ezekbõl a
bûncselekményekbõl.
3. A JP Morgan csoport és minden tagja, mivel hasznot húznak ezekbõl a
bûncselekményekbõl
4. A háromoldalú bizottság és tagjai; ezt a testületet David Rockefeller
alapította, hogy a befektetõ csoport érdekeit koordinálja a világ három részén,
az Egyesült Államokban, Európában és Japánban (innen a „háromoldalú”
elnevezés). A bizottság összes tagja egyénileg is bûnösnek találtatik e
bûncselekményekben való részvétel miatt, vagy mert belõlük hasznot húzott.
5. Más vállalati lobbi- és érdekcsoportok tagjai, akiket a további nyomozás
derít fel, ha részt vettek e bûncselekmények elkövetésében, vagy hasznot
húztak belõle.
6. J.P. Morgan Chase Bank, a vezérigazgató, William B. Harrison Jr., a többi
igazgató és az igazgatótanács tagjai.
7. Más pénzintézeteket vezérigazgatói, igazgatótanácsaik tagjai és
részvényesei, valamint mindenki más, akirõl a további nyomozás kideríti,
hogy részt vettek-e bûncselekmények elkövetésében, vagy hasznot húztak
belõle.
8. Politikusok, valamint nemzeti és nemzetközi politikai testületek tagjai,
akikrõl a további nyomozás kideríti, hogy részt vettek-e bûncselekmények
elkövetésében, vagy hasznot húztak belõle.
9. A katonai erõk tagjai, akik részt vettek, vagy akikrõl a további nyomozás
kideríti, hogy részt vettek-e e bûncselekmények elkövetésében, vagy hasznot
húztak belõle.
10. Gyógyszeripari, illetve egészségügyi vezetõk, akikrõl a további nyomozás
kideríti, hogy szándékosan és következetesen részt vettek e
bûncselekmények elkövetésében, vagy hasznot húztak belõle.
11. A sajtó tagjai és mások, akikrõl a további nyomozás kideríti, hogy részt
vettek-e bûncselekmények elkövetésében, vagy hasznot húztak belõle.
12. Minden más magánszemély, szervezet vagy testület, akirõl vagy amelyrõl
a további nyomozáss kideríti, hogy részt vettek-e bûncselekmények
elkövetésében, vagy hasznot húztak belõle.
Kelt 2003. június 14-én
Hágában, Hollandia
A fentiek, részlet a dokumentumból. A teljes anyagot, egyben, sajnos nem sikerült kitenni ide. Azomban, pdf formátumban elérhetõ az alábbi címen: Link
(Az oldal alsó részén ki kell választani a magyar nyelvet. - 41 oldalas pdf file magyarul.: http://www4.dr-rath-foundation.org/pdf-files/complaint/hungarian-complaint.pdf)