Posta Imre weboldala

A német szocik nekimennek Orbánnak, Matolcsy bakot lõtt (gyûjtemény)
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 20. 10:12:49

Teljes hir

Orbánnak vissza kell vonnia a médiatörvényt. Ezt nyilatkozta a "nagy nap", a magyar elnökség strasbourgi bemutatkozása hajnalán a német sajtóban Orbán nagy ellenlábasaként értékelt Martin Schulz.

A Die Welt címû lap rövid, népszerû kiadásának, a Welt-kompaktnak adott interjúban az európai szocialisták-szociáldemokraták frakciójának elnöke ismét kilátásba helyezte, hogy Orbán Viktornak nem a mai lesz élete legvidámabb napja, konkrétan pedig közölte: "Mindenki ... Magyarország ... számára is az a bölcs, a legokosabb, ha Orbánék visszavonják a médiatörvényt. Ezt várjuk tõle mindannyian."

Schulz fõként Magyarországgal, a magyar kormánnyal kapcsolatos erõsen negatív nézeteinek a múlt hét végén félkolumnányi cikkben adott teret a konzervatív Frankfurter Allgemeine. Schulz diktátorszerû politikusként, az európai egységet veszélyeztetõ figuraként írja le Orbánt, olyannak, akivel szembe kell szállnia az európai demokratáknak.
Az este a német parlament szociáldemokrata frakciója felszólította Angela Merkel kormányát, hogy ne játssza tovább a passzív megfigyelõ szerepét, álljon a sarkára, és nyíltan követelje Orbántól a médiatörvény visszavonását.
Mindeközben a Die Welt "Magyarország megint bakot lõtt" alcímmel ellátott írást tett közzé, amely szerint Brüsszelben kínos helyzetet teremtetett a uniós pénzügyminiszterek körében a magyar gazdasági miniszter, Matolcsy György, amikor kijelentette, hogy az euró még legalább tíz éven át szenvedni fog, addig nem tud kigyógyulni betegségébõl.
Az unió vezetõ országainak pénzügyi irányítói, mindenekelõtt Schäuble német pénzügyminiszter ... egymással szinkronban ... éppenséggel derûlátó propagandát fejtenek ki az euró jövõjét illetõen, most zajlik a sok száz milliárdos eurómentõ pénzalap tetõ alá hozatala. A Welt címû lap ebben az összefüggésben értékeli negatívan a Matolcsy-nyilatkozatot, tudniillik eszerint a magyar kormány éppen a legrosszabbkor gyengíti a közös európai erõfeszítéseket az euró helyzetének stabilizálása helyett.
Martin Schulz a Stuttgarter Zeitungnak még nagyobb interjút adott: "ez a (törvény) semmi egyébrõl nem szól, mint a cenzúra bevezetésérõl" ... ez a cikk címe, egyben a mondanivalója. Martin Schulz volt az, aki néhány évvel ezelõtt Berlusconi olasz miniszterelnököt szorongatta meg Strassbourgban. Az olasz miniszterelnök azóta elhíresült riposztban részesítette a ... FAZ által kisvárosi keresztény-konzervatív családból származó szociáldemokratává lett német politikusnak aposztrofált ... Schulzot:"Maga olyan, mint egy koncentárciós táborbeli kapo". Berlusconi e kijelentése nyomán határozta el az akkor már idõs és visszavonult Helmuth Kohl volt kereszténydemokrata kormányfõ, hogy betegsége ellenére Itáliába utazik és korteskedni fog az ottani választási kampányban, mégpedig Prodi, a konkurrens pártcsaládhoz, a szociáldemokratákhoz tartozó miniszterelnök mellett, a néppári Berlusconi ellen.

Forrás: Link

Leüvöltötték Orbánt
Indulatos reakciók követték a magyar elnökség programjának bemutatását. Orbán Viktoron szinte kivétel nélkül számon kérték a médiatörvényt, ám volt aki a tunéziai forradalom méltatásának elmaradását sérelmezte vörös fejjel.

Elég indulatosra sikerült a magyar elnökség bemutatásának európai parlamenti vitája. Orbán Viktor beszéde végén arra kérte a képviselõket, válasszák külön a magyar elnökségi programot és a magyar belpolitikát, ez azonban elmaradt. A szocialistáktól a liberálisokon át a zöldekig mindenki a médiatörvényt kérte számon a magyar kormányfõtõl. Volt aki a porcelán és az elefánt örökzöldjével támadott, más pedig Európa Chávezének nevezte a magyar miniszterelnököt, de hozzátette, hogy szereti Magyarországot és sírt, amikor 54-ben elveszítette a vb-t.

Szocialisták

Martin Schulz kétoldalú beszéddel vádolta Orbán Viktort, aki az unióban egészen más hangot üt meg, mint otthon. Hozzátette, Orbán beszédében utalt arra, hogy nagy többséggel rendelkezik. Ez pozitív, hiszen nem kell folyton hazatelefonálni, megvan-e még a kormány. Magyarországot Schulz szerint erõsíteni kell, hogy az Európai Unió is erõsödjön.

A szociáldemokrata politikus az inkriminált szõnyeget is szóba hozta, melyen egy történelmi Magyarországot ábrázoló térkép is szerepel. A tanács elnökének mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy Európa demokratikus érdekeit védje, ez pedig a demokratikus alapelvek megsértése mellett lehetetlen. A Bizottsághoz szólva úgy vélte, az európai demokrácia egyik alapelvét sérti a médiatörvény is, ezért minél gyorsabb vizsgálatot követelt a Bizottságtól, és a magyar miniszterelnököt egy új törvény benyújtására szólította fel.

Zöldek

Daniel Cohn Bendit a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség képviselõcsoportjának vezetõje viszonylag higgadtan azzal kezdte, hogy szereti Magyarországot, az 54-es vébén például sírt, mikor hazánk kiesett. Hozzátette, tiszteli Orbán Viktort is, aki mellett ott állt a 80-as évek végén és akkor is, amikor Haider kizárását követelte az unióból.

A baloldali politikus azonban igen hamar átváltott támadó hangnemben, míg a beszéde végén már üvöltve és hevesen gesztikulálva nevezte a miniszterelnököt európai Cháveznek. A törvényt az európai értékekkel összeegyeztethetetlennek nevezte és megkérdõjelezte, hogyan fognak ezután Lukasenkó, fehérorosz elnökkel tárgyalni. Megkérte a magyar miniszterelnököt, gondoljon vissza 20 évvel ezelõtti önmagára. Befejezésként vörös fejjel kérte számon Orbán Viktoron, miért nem üdvözölte a tunéziai forradalmat.

Liberálisok és porcelánbolt

Guy Verhofstadt Aldet, liberális politikus támogatta a magyar elnökség prioritásait. Igazi gazdasági és adóunió létrehozását szorgalmazta. Egy dolgot hiányolt a magyar csomagból, a kötvénypiacok egységesítését, mivel állítása szerint jelenleg 27 kötvénypiac létezik 27 spekulációs lehetõséggel. Az övezeten belüli különbségeket használják a spekulánsok. Ezután elefánthoz hasonlította a médiatörvényt a porcelánboltban. A médiatörvényt a szlovák nyelvtörvényhez hasonlította.

A liberális politikus Márai Sándort hozta fel példaként, aki Kassán élt. Magyar újságíró volt szlovák területen. Szlovák, ami a szlovák nyelvtörvény alapján probléma, és újságíró, ami a magyar médiatörvény miatt szintén probléma. Ilyen körülmények között Márai könyvei nem jöhettek volna létre. A pluralizmus fenntartása, a szabad kezdeményezések megõrzése elengedhetetlen az unióban.
Link

Orbán politikai sorsa egyben Magyarország sorsa?
A kormányzás kockázatos tevékenység, és maga a kormány is jelentõs kockázati tényezõ lehet. A kutatóintézetek, hitelminõsítõk és elemzõcégek különbözõ szempontok szerint értékelik és indexelik egy-egy ország kormányzati tevékenységét és teljesítményét. Ezek a gazdasági és politikai kockázati indexek egyrészt azt a célt szolgálják, hogy a különbözõ országok összehasonlíthatóak legyenek, másrészt pedig azt is, hogy a nagyon is egyedi vonások kiütközzenek (pl. a befektetési lehetõségek felmérése miatt).

Kisebb kutakodás után jól látható, hogy a kormányzati tevékenység kockázatának és teljesítményének mérésére számos mutató és index kínálkozik. Megemlíthetjük többek között, a Méltányosság Politikaelemzõ Központ által is használt Economist IntelligenceUnit-ot, a Transparency International korrupciós barométerét, a Freedoom House Szabadság a világon 2011-ben címû anyagát, a nemzetközi hitelminõsítõk értékeléseit, esetleg, a gothenburgiQoG Institute-nak a kormányzat minõségével foglalkozó kutatásait. Ezek az indexek korántsem mindig kedvezõek az érintett államokra, adott esetben Magyarországra nézve. .
A jelenlegi kormányt érõ nemzetközi bírálatáradatból úgy tûnhet, mintha a 2010 óta hivatalban lévõ Orbán-kormány eddig sosem látott gazdasági és politikai kockázatokat hordozna. Ugyanakkor nem nehéz belátni, hogy az ilyen típusú kockázati tényezõknek is megvannak az elõképei és elõzményei. Az 1990 és 2010 között hivatalban lévõ hét miniszterelnök és nyolc kormány kockázati szempontból durván három idõszakra osztható: a rendszerváltásból eredõ kockázatok idõszaka (Antall-, Boross-kormány); a relatív konszolidáció idõszaka (Horn-, és az elsõ Orbán-kormány); a gazdasági és bizalmi kockázatok idõszaka (a Medgyessy-, a két Gyurcsány-, s részben a Bajnai-kormány). Ebben a három idõszakban más-más "kockázati profil" volt jellemzõ.
Kockázati profilok
A rendszerváltás kormányai (Antall- és Boross-kormány) önmagukban is kockázati tényezõt képviseltek: a politikai átrendezés paktumjellege, a gazdasági rendszerváltás félresiklása, a rendszerváltás okozta társadalmi feszültségek és persze a sok szempontból hamis elvárások feltüzelése. A belpolitikai kockázatok sorát az Antall-kormány is bõven gyarapította, hiszen a közjogi szereplõk konfliktusa (az Antall-Göncz pengeváltások, a médiaháború) nem tett jót az éppen formálódó demokráciának.
A relatív konszolidáció nyolc éve alatt Horn Gyula és Orbán Viktor elmozdította az országot a rendszerváltásból adódó politikai kockázatoktól, azonban új kockázati tényezõk is feltûntek. A Bokros-csomag kedvezõtlen fogadtatása vetette fel azt a máig aktuális kérdést, hogy milyen határokig mehet el egy kormány gazdaságpolitikájának kialakítása során? Az elsõ Orbán-kormány pedig szembesült azzal, hogy a politikai kockázatok nem csupán belföldön hatnak.
A gazdasági és politikai kockázatok felfutása 2002 után következett be. A Medgyessy-féle gazdaságpolitika olyan idõzített bombát helyezett el, amelyet a szocialisták óriási véráldozat árán tudtak csak kezelni. Itt mutatkozott meg elõször, hogy a gazdaság (illetve gazdaságpolitikai kockázat) olykor bizony összeér a politikaival: az elhibázott gazdaságpolitika egyenes következménye volt a bizalmi kockázat felerõsödése, mely a második Gyurcsány-kormány idõszakában tetõzött. Ezzel egy új típusú kockázati tényezõ jelent meg, a hitelességi-bizalmi faktor, amelyre rátelepedett a világgazdasági válság külsõ és belsõ kockázata.
Láthatjuk, hogy a dióhéjban ismertetett három idõszakot egyedi kockázati tényezõk jellemezték. A második Orbán-kormány részben új gazdasági-politikai kockázatokat hozott, részben pedig régieket élesztett fel. A teljesség igénye nélkül vizsgáljunk most meg két kockázati tényezõt..
Túl sok keretezés
A keretezés (framing) a politikai kommunikáció egyik kedvelt technikája, amelyet a Fidesz tökélyre fejlesztett. Lényege az, hogy a politikus a maga teremtette nyelvi struktúrákat helyezi kommunikációja középpontjába, s ezzel az értelmezési kerettel megpróbálja dominálni a közbeszédet. A Fidesznek ez többnyire sikerült is: a párt által felvett és teremtett nyelvi atombombák (kommunista-retorika, polgári-ethosz, hazaáruló, bankárkormány, Nemzeti Együttmûködés Rendszere, fülkeforradalom, stb.) bõven teljesítették küldetésüket. A keretezés tehát egy igen jól bevált és alkalmazott technika, mind ellenzékben, mind kormányon ... nincs is ezzel semmi baj. Azzal már annál inkább, hogy ha ez a kormányzást túlságosan is meghatározó, már-már a politikai hitelességet is veszélyeztetõ faktorrá válik. A 2011-es adóváltozásokat a kormány úgy kommunikálta, hogy azokkal valójában mindenki csak nyerhet; a magánnyugdíj-pénztári tagdíjak eltérítésétõl eljutott a kormány a magánvagyon államosításáig; s a külföldi lapoknak meglebegetett kiadáscsökkentés, és a vele együtt járó gazdaságpolitikai korrekció sem megszorításként, vagy a kritikákkal való szembenézésként vonul majd be a politikai kódexekbe.
Percpolitizálás
Végül elérkeztünk a magyar politika mindenkori rákfenéjéhez a perc-politizáláshoz. A kormány hajlamos komoly ... hosszú távon érvényesülõ ... kockázatokat vállalni rövid távú elõnyökért. Jó példa erre a magánnyugdíjpénztári manõver, amely három jövõbeni problémát is felvet: egyrészt azt, hogy a pénztárak rövid idõn belül érdemi terhet vehettek volna le az állami kassza válláról, másrészt (talán épp ebbõl kifolyólag) még távolabb kerültünk a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának megnyugtató megoldásától, végül pedig az Alkotmánybíróság is közbeszólhat, amely komoly kényszerhelyzetet eredményezhet. Ugyanez érvényes a válságadókra is, ahol az Európai Bíróság húzhatja be a kéziféket ... persze nem holnapután. A kormány tehát a pillanatnyi gyõzelmek érdekében az igazi nehézségeket a jövõbe tolja át, csökkentve az ország és a saját mozgásterét (például a jövõ zenéje, hogy bármelyik vitatott extra bevétel megtorpedózása esetén a kormány honnan, kitõl és mennyit fog majd átcsoportosítani).
Láthattuk tehát, hogy a második Orbán-kormány tevékenysége számos kockázati tényezõt hordoz magában. Ezen tényezõk ismerõsek lehetnek számunkra a korábbi kurzusok idõszakából, de az új kabinet esetében a kockázati tényezõk mértéke és természete úgy alakult, hogy a Fidesz és személyesen Orbán Viktor politikai sorsát ezer szállal odakötik az országéhoz.
http://hvg.hu/velemeny/20110119_kockazatok_veszelyek_orban#utm_source=hvg_weekly&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2011_01_19&utm_content=normal

Amibe Magyarország is könnyen belebukhat
Az uniós elnökséggel kapcsolatos események, illetve a médiatörvény körüli nemzetközi botrány fejleményei mellett úgyszólván visszhang nélkül maradt az a hír, miszerint egy nemzetközileg elismert londoni csoport Magyarországot a szégyenpadra ültette.

A jobboldali média szerint az Orbán-kormány elsõ féléve küzdelmes, ám sikeres volt, a következõ idõszak pedig már kifejezetten a kibontakozás, a felszárnyalás, a növekedés beindulásának idõszaka lesz. Matolcsy miniszter szerint 2030-ra utolérjük az Uniót, Orbán miniszterelnök szerint versenyképesebbek leszünk Kínánál, hogy csak a legnagyobbak jóslatait említsük.
Ám az elmúlt hónapokban a külföldi elemzõk, minõsítõk idõnként belerondítottak ebbe az álomképbe, most pedig itt van a múlt hét végén nyilvánosságra hozott adóslista, ahol a gazdasági-pénzügyi kockázatot tekintve Irak kedvezõbb elbírálás alá esik, mint Magyarország. A lista szerzõi Magyarországot befektetõi szempontból "életveszélyes hellyé" nyilvánították.
A londoni CMA Datavision (egy nemzetközileg elismert piaci adatszolgáltató csoport) múlt héten tette közzé negyedévente megjelenõ összeállítását, amelybõl kiderül, hogy Magyarország ... az Orbán-kormány minden erõfeszítése ellenére ... jelenleg a világ 9. legkockázatosabb szuverén adós országa. (Szuverén adósságnak az államadósságot nevezik.) A Top 10-ben ... új szereplõként ... olyan országok közé soroltak bennünket, mint Görögország, Venezuela, Írország, Argentína, Portugália, Ukrajna. Tovább rontja a helyzetünket, hogy az elmúlt hónapokban a befektetõk által kiemelten figyelt országkockázati mutató (a CDS-felár ... credit default swaps) csak Magyarország esetében emelkedett jelentõsen: negyedév alatt 17,9 százalékkal).
A rossz minõsítés okai között az elmúlt hónapok pénzügyi-költségvetési politikája, a kormány rapid, kapkodó intézkedései, a hitelminõsítõk aggodalmai éppúgy szerepelnek, mint a visszamenõleg kivetett válságadók vagy a magánnyugdíjpénztárak államosítása. Ám mindenekelõtt a magyar adósságállomány alakulása, jelenlegi helyzete és jövõbeni kilátásai aggasztják a szakértõket.
A legfrissebb publikált adatok szerint november végén 20,5 ezer milliárd forint (a GDP több, mint 82 százaléka) volt a magyar költségvetés bruttó forint- és devizaadóssága. Ez azt jelenti, hogy minden lakosra ... beleértve a csecsemõket is ... több mint 2 millió forint, vagyis átlagcsaládonként 6-8 millió forint adósság jut, azon túlmenõen, hogy kinek-kinek még mennyi lakás- és áruhitele vagy egyéb kölcsöne van.
A magyar államadósság összege az elmúlt 20 év alatt ... 1,4 ezer milliárd forintról ... csaknem a tizenötszörösére nõtt. Az elõzõ nyolc évben pedig a szocialista kormányoknak sikerült a korábbi évtized adósságait megkétszerezniük. Ráadásul az új évezredben ennek az adósságnak a szerkezete is jelentõsen megváltozott. Az ezredforduló utáni években a felvett devizahitelek még csak a hitelállomány 3-5 százalékát tették ki, ám az arány a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány idején gyorsan változott. 2004-ben 14,6, 2005-ben 32,6, 2006-ban már 46,8 százalékra nõtt, majd 2008-ban 68 százalékkal tetõzött.
A Bajnai-kormány alatt az eladósodás folytatódott, s a kormányváltás után sem következett be érdemi fordulat. A múlt év elsõ tizenegy hónapjában csaknem 1500 milliárd forinttal nõtt az ország adósságállománya. Az adósságból a költségvetés forintadóssága 56 százalékot, míg a devizaadósság 44 százalékot tett ki.
A kérdés persze az, hogy ezt a folyamatot 2011-ben sikerül-e megállítani, netán az adósságot jelentõsen csökkenteni, ugyanis a kormányzati ciklus évei ... minden politikusi blabla ellenére ... rendkívül feszítettek lesznek. Hogy mást ne mondjunk, a következõ fél évtizedben kell visszafizetni a felvett IMF-EU-hiteleket, valamint a forintban és devizában kibocsátott államkötvényekben megtestesülõ államadósság jelentõs hányadát. Ráadásul ezekhez az összegekhez hozzá kell adni a kamatterheket, s a mindenkori költségvetési deficitet is, mert ezek együttesen adják ki az adott évre vonatkozó finanszírozási igényt.
Az Államadósság-Kezelõ Központ (ÁKK) nyilvánosságra hozott adatai szerint a költségvetés törlesztési kötelezettsége 2011-ben összesen 5765 milliárd forint lesz. A fenti összegbõl a forinttörlesztések 2829 milliárd forintot (ezen belül a kötvénytörlesztések 978 milliárd forintot), míg a devizatörlesztések 1188 milliárd forintot (4,2 milliárd euró) tesznek ki. A jelentés szerint az utóbbiak jelentõsen meghaladják a korábbi évek szintjét, mert a devizakötvény-törlesztések 2 milliárd eurót, az Európai Bizottságtól 2008-ban lehívott hiteltörlesztések szintén 2 milliárd eurót, míg a Nemzetközi Fejlesztési Intézményektõl felvett hitelek törlesztése 0,2 milliárd eurót tesz ki.
Mivel az Orbán-kormány ezek fedezetére a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) illetve az Európai Uniótól nem kívánt újabb hiteleket igénybe venni, az elmúlt félévben alternatív megoldások után kellett néznie, ám a próbálkozások eddig sikertelenek voltak, s nemrég például a kínai jegybank cáfolta, hogy beszállna a devizaalapú magyar államadósság finanszírozásába.
Link

Tõkés valódi szabadságharcosnak nevezte Orbánt
Orbánnal szemben felsorakozott az egész nemzetközi zsidóság - nyugodtan állíthatjuk, mert eddig sem itthon, sem másutt nem hallottunk elhatárolódó szavakat a zsidóság képviselõitõl népük eszelõs bunkóitól. Tejesen mindegy, hogy milyen csillagot viselnek, száz százalékban zsidó származásúak, akik ilyen õrült gyûlölettel támadják hazánkat. Ne várja el senki, hogy finoman fogalmazzunk, amikor például egy szutyok zsidó veszi a bátorságot, hogy útszéli hangnemben beszéljen Európa legrégibb, folyamatosan mûködõ államának vezetõjével.
Tõkés László 1956-ot idézte felszólalásában, amikor a nyugati "liberálisok" közül sokan az orosz tankokat pártolták, nem a szabadságharcosokat. És a romániai EP-képviselõ szerint ez történik most is: a Nyugat az álliberálisok és áldemokraták pártjára áll, Orbán Viktor valódi szabadságharcosai helyett. Csoda, Tõkés? Amikor a szocilista színekben pompázó bizonyos magyarországi zsidók minden következmény nélkül antiszemita pogromnak nevezhették forradalmunkat és szabadságharcunkat? Hát ezért nem segített a zsidók uralta nyugat? Ilyen egyszerû a válasz!
Link