Elkülönülõ északi tömb van kialakulóban Európában
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 23. 13:59:44
„Bejött amitõl tartottam,ez még csak az elsõ lépés de megtették, szakad az EU s vele Európa is vissza rendezõdik idõvel. Nem gondoltam volna hogy meg merik tenni, azt sem hogy Angol katonai segítséggel teszik. Kíváncsi leszek a maci reakciójára. Bár ezek várhatóak voltak.”
Teljes hir
„Bejött amitõl tartottam,ez még csak az elsõ lépés de megtették, szakad az EU s vele Európa is vissza rendezõdik idõvel. Nem gondoltam volna hogy meg merik tenni, azt sem hogy Angol katonai segítséggel teszik. Kíváncsi leszek a maci reakciójára. Bár ezek várhatóak voltak.”
David Cameron brit miniszterelnök az északi országok közös érdekekre alapozott összefogására szólított fel a január 19-én szerdán kezdõdött londoni skandináv-balti csúcs kezdetén.
A brit fõvárosban Izland, Norvégia, Lettország, Svédország, Finnország, Dánia, Litvánia és Észtország kormányfõi és üzletemberei találkoztak. Olyan nemzetek vezetõi, melyek nem feltétlen hívei az Európai Unió bõvítésének, vagy épp a bizonytalan sorsú eurónak. Finnországon és Észtországon kívül pedig egyik meghívott sem használja még a közös európai valutát; Izland és Norvégia mégcsak nem is tagja a közösségnek, David Cameront és pártját pedig gyakran emlegetik az enyhe euroszkeptikusok között.
Kétségtelen, hogy a skanidináv-balti csúcsnak valamiféle euroszkeptikus, vagy északi tömböt létrehozó áthallást is tulajdoníthatnak, ám Jouni Mölsä, a finn nagykövetség szóvivõje szerint nincs errõl szó. „Az emberek néha elfelejtik, hogy az EU régiókból áll, a jelenlegi pedig egy olyan találkozó, amelyen az északi régió országai osztják meg elképzeléseiket stratégiai kérdésekben” - mondta el a finn szóvivõ.
Van mit tanulni
Human Development Index
A Human Development Index azt mutatja meg, hogy egy adott ország milyen mértékben fejlõdött (vagy esett vissza) a jóléti rendszert érintõ legfontosabb területeket tekintve (például az egészség, az oktatás és az anyagi jólét).
A megnyitón a brit miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a régiónak közös kihívásokkal kell szembenéznie a közeljövõben, melyekre közös válaszokat kell adni. Mindemellett azt is hangsúlyozta a vendéglátó ország vezetõje, hogy Nagy-Britannia sokat tanulhat a skandináv országok sikereibõl a gazdaság dinamizálásának és a jóléti rendszer kialakításának területein. Példaként Svédországot említette a politikus, amely elõkelõ helyen szerepel az ENSZ Human Development Index listáján, továbbá a válságkezelés tekintetében is kiválóan vizsgázott a skandináv állam, amely az 1990-es évek elején már túlesett egy hasonló pénzügyi válságon. A szigetország tavaly megalakult konzervatív-liberális kormánya több ötletet is az északi szomszédaitól vett át. Ilyen pédául a svéd iskolarendszer modelljének adaptálása, amely a közoktatást állami finanszírozású, de helyi közösségek által üzemeltetett inézményeken keresztül valósítja meg.
David Cameron szerint a csúcs célja, hogy olyan területeken „szabadítsa fel az ötletek áramlatát”, mint pédául a kereskedelem, a beruházás, különös tekintettel a zöld technológiára és a társadalompolitikára. Cameron hozzátette, hogy reményei szerint a két napos rendezvény dinamizálni tudja az északi országok és a Nagy-Britannia közötti kereskedelmet, amely legalább annyira értékes, mint a Franciaországgal és Kínával történõ együttmûködések.
Változó feltételek
Január 18-án a brit és a norvég kormányfõ egy közös együttmûködési nyilatkozatot írt alá arról, hogy a két ország közösen végzi el az olaj- és földgázterületek feltárását, illetve az offshore szélerõmûvek és az Északi-tenger alatt fekvõ villamosenergia-hálózat fejlesztését. Norvégia jelenleg több szélerõmû-építési projektet tervez, amelyek a jövõben a brit összenergia-igény 10 százalékát is elláthatják.
Az energetikai kérdésekben való egyeztetések nem véletlenül kerülnek napirendre az északi országok képviselõinek tárgyalásai során. Az északi jégsapka visszahúzódásával ugyanis eddig ismeretlen, nyersanyagforrásokban gazdag területek válnak elérhetõvé, amelyekre a skandináv országok mellett Oroszország igényt tarthat. Mindez azért is érdekes, mert jelenleg Oroszországnak nagyságrendekkel nagyobb hadereje van, mint az északi államoknak, akik közül ráadásul Finnország és Svédország sem tagja az Észak-atlanti szövetségnek. Nagy-Britannia, mint az egyik legnagyobb haderõvel rendelkezõ ország megfelelõ szövetséges lehet a feltételezések szerint közös össz-skandináv védelmi rendszert alapító északi államok számára.
Forrás: Link