Kamu a H1N1?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 31. 14:20:54
Két évvel a H1N1 keltette rémület után sem tudni, hogy „mezei” kórokozóval állunk szemben, vagy valóban az elsõ világháború idején a Föld lakosságának harmadát megbetegítõ, ötvenmillió áldozatot szedõ spanyolnáthához hasonló erejû vírus támadt az emberiségre. Tavaly nyáron maga az Európa Tanács egészségügyi bizottsága minõsítette a gyógyszergyártók keltette hisztériának a járványt övezõ kommunikációt. Lapunk arról érdeklõdött: a grémium tarja-e még korábbi álláspontját.
Teljes hir
Két évvel a H1N1 keltette rémület után sem tudni, hogy „mezei” kórokozóval állunk szemben, vagy valóban az elsõ világháború idején a Föld lakosságának harmadát megbetegítõ, ötvenmillió áldozatot szedõ spanyolnáthához hasonló erejû vírus támadt az emberiségre. Tavaly nyáron maga az Európa Tanács egészségügyi bizottsága minõsítette a gyógyszergyártók keltette hisztériának a járványt övezõ kommunikációt. Lapunk arról érdeklõdött: a grémium tarja-e még korábbi álláspontját.
„A H1N1-járvány valójában sosem létezett, az oltási program óriási léptékû placebogyógyászat” – e súlyos mondat nem egy összeesküvés-elméleteket gyûjtõ portálon olvasható, hanem az Európa Tanács egyik képviselõje fogalmazta meg, mégpedig a közgyûlés egészségüggyel foglalkozó bizottságának 2010 nyarán készült jelentéstervezetében.
Ekkorra túl voltunk a sertésinfluenza, pontosabban az új vírus híre keltette sokkon. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már egy évvel korábban világjárványnak minõsítette a H1N1-et, aminek hatására nemzeti kormányok sora különített el milliárdokat a védekezésre, elsõsorban oltóanyag elõállítására.
Télapó sincs biztonságban (Fotó: MTI)
Hónapok teltek el eztán, míg a JP Morgan elõrukkolt becslésével, miszerint a nagy gyógyszergyárak rövid idõ alatt 7-10 milliárd dollárt kerestek az oltóanyagbizniszen. Ekkor született az Európa Tanácsnak a cikkünk elején idézett jelentése. Mely arra is kitér, hogy a vakcinák felhalmozásáról szóló WHO-irányelvek kidolgozásában közremûködõ szakemberek korábban az elõállításban érdekelt gyógyszermultiknál dolgoztak.
Az Európa Tanács egészségügyi bizottsága adatokat is sorolt, illusztrálandó a H1N1 „mérsékelt veszélyességét”: az Egyesült Királyság illetékes minisztériuma a vírus megjelenése idején 65
ezerre becsülte a várható halottak számát, ehhez képest 2009-ben összesen háromszázhatvanan haltak meg a kór miatt a szigetországban; ugyanebben az évben Franciaországban 263 halálesetet hoztak összefüggésbe a H1N1-gyel, miközben a többi influenza együttvéve mintegy ötezer életet követelt.
Messze elmaradt hát a H1N1 hatása a félelmektõl. És nemcsak 2009-ben, hanem 2010-ben is így volt ez. De vajon minek köszönhetõen? Hatékony volt a megelõzõ hadjárat? Csupán szerencsénk volt azzal, hogy nem mutálódott tömeggyilkossá a kórokozó? Vagy a H1N1 tényleg a gyógyszergyárak által felfújt kamuvírus?
Önmagában a Fradi-szív is kevés, ha vírus közeleg (Fotó: MTI)
„Tény, hogy nagyot kaszáltak a gyógyszergyárak. És az is tény, hogy szerencsénk volt, miképpen az sem vonható kétségbe, hogy hatékony oltási programok zajlottak világszerte" – mondja lapunknak Czinege Imre, aki az ET-jelentés idején (az MSZP országgyûlési képviselõjeként) tagja volt a bizottságnak.
A civilben orvosként dolgozó Czinege Imre a tavalyi állásfoglalás ellenére is az oltás híve: „Megjósolhatatlan, mivé mutálódik a
•
H1N1. Könnyen lehet, hogy soha nem okoz komoly bajt, miképpen az is megeshet, hogy a spanyolnáthához hasonló globális tragédiát vált ki. Egy biztos: az oltásban rejlõ rizikó jóval kisebb, mint az esetleges megbetegedés hordozta kockázat. Indokolt az óvatosság; tavaly levelet kaptam egy olyan férfitõl, akinek pár héttel korábban a H1N1 ölte meg a feleségét. Nem volt beoltva az asszony.”
Czinege Imrétõl tudjuk, hogy a bizottság annak idején sokat idézett, a WHO és a gyógyszergyártók felelõsségét taglaló véleménye „csupán” egy jelentéstervezetben szerepelt. „Maga a jelentés már sokkal puhábban fogalmazott. És nem is kapott akkora nyilvánosságot, mint a tervezet” – állítja Czinege Imre.
A miniszterelnök is csak a vakcinában bízhatott (Fotó: MTI)
idén már nem véd a tavalyi
Az influenza elleni szezonális oltás egyéntõl függõen 70-90 százalékos védettséget nyújt a betegséggel szemben. Egy év múltán az ebbõl a szempontból szerencsés alkatúak esetén is legföljebb az eredeti védettségi fok négyötöde marad, sokaknál pedig teljesen megszûnik az immunitás.
2010 elsõ felében még külön ampullában volt kapható a hagyományos influenzavírusok legyengített változatát tartalmazó oltóanyag, és külön – Fluval P néven – a H1N1 elleni vakcina. A tavaly év vége óta kapható influenza elleni szérum már tartalmazza az összes komponenst.
„Még a felpuhított jelentés is heves reakciókat váltott ki – ezt már az LMP-s Kaufer Virág mondja, aki a tavaly tavaszi kormányváltás után lett az Európa Tanács egészségügyi bizottságának tagja. – A hivatalos ügymenetnek megfelelõen a dokumentum az Európa Tanács plenáris közgyûlése elé került, de voltak csoportok, amelyek zsúfoltságra hivatkozva igyekeztek levetetni a napirendrõl. Szerencsére sikertelenül. (A végül elfogadott brosúra egyebek mellett sürgeti az Egészségügyi Világszervezet nagyobb átláthatóságát, eredetiben itt olvasható.)
Az ET kivár
Az idei influenzaszezont az elõzõ kettõnél szerényebb hírverés kíséri, de az azért pár napig izgalomban tartotta a hazai sajtót, hogy január közepén meghalt a H1N1 idei elsõ magyar áldozata, egy 38 éves, „krónikusan elhízott” férfi. Az eset kapcsán ismét terítékre került a beoltassuk-e magunkat vita.
Kaufer Virágtól azt kérdeztük, az ET egészségügyi bizottsága kíván-e új jelentést készíteni.
„Ez egyelõre nincs napirenden – mondja a képviselõ -, és az ET-ben én sem tervezek további lépéseket. A legfontosabb most a lakosság objektív és alapos tájékoztatása. A járvány kitörése idején Anglia és Magyarország között ingáztam, és e téren is érzékeltem a különbséget. Angliában korrekt híradásokat lehetett olvasni a megbetegedésekrõl, és mûködött egy segélyvonal, ahol informálódhatott, aki akart. Magyarországon viszont magukat beoltató miniszterek képével voltak tele a híradók, és tízpercenként bemondták, világszerte hány kisgyermek halt meg a vírus miatt, ezzel is fokozva a nyomásgyakorlást. Az lenne a jó, ha mindenki reális képet alkothatna, és még véletlenül sem a gyógyszergyárak és a forgalmazók hatására döntene egy ilyen fontos kérdésben. Az aggályok miatt a magyar kormány is vizsgálatot tervezett a vakcinát forgalmazó céggel kapcsolatosan; ez volt egyébként az ET-jelentés egyik ajánlása is. Itt az ideje, hogy megtudjuk, mi lett ebbõl, és tájékoztassuk a fejleményekrõl az ET egészségügyi bizottságát.”
Link