Vége a dalnak! Hamarosan kiderül az igazság nyugdíjügyben
Irta: Olvaso - Datum: 2011. January 31. 14:29:44
Nem halogathatják tovább a döntésüket azok a pénztártagok, akik meg szeretnék õrizni a tagságukat, mivel a mai nap az utolsó, amikor még az ONYF ügyfélszolgálatain lehet nyilatkozni. A pénteki adatok szerint már 67 500-an a pénztárak mellett tették le a voksukat, és ha minden jól megy, akkor estére 80 ezer fölé nõhet ez a szám. Korántsem egyszerû a döntés, hiszen mind a két opció bizonytalanságoktól terhes, azonban azt látni kell, hogy a törvényi feltételek miatt a maradás nagyon kockázatos.
Teljes hir
Nem halogathatják tovább a döntésüket azok a pénztártagok, akik meg szeretnék õrizni a tagságukat, mivel a mai nap az utolsó, amikor még az ONYF ügyfélszolgálatain lehet nyilatkozni. A pénteki adatok szerint már 67 500-an a pénztárak mellett tették le a voksukat, és ha minden jól megy, akkor estére 80 ezer fölé nõhet ez a szám. Korántsem egyszerû a döntés, hiszen mind a két opció bizonytalanságoktól terhes, azonban azt látni kell, hogy a törvényi feltételek miatt a maradás nagyon kockázatos. Akik a maradást választják, azt kell feltételezniük, hogy a jövõben a kiszerzõdésük megszûnik (vagy egyéb módon kompenzálják õket), hiszen egyébként csak rosszul járnak. Jól láthatóan viszont ebben nem sokan bíznak, bár hozzá kell tennünk, hogy a döntõ többség csak félelembõl tér vissza az államhoz, egyébként a maradást választaná.
hirdetés
Elérkezett a nap, amire már régen várt a kormány, ma lehet ugyanis utoljára nyilatkozni a pénztárban maradásról. Hosszú út vezetett idáig, a statisztikák pedig azt mondatják, hogy nagyon izgalmas napnak nézünk elébe. A legfrissebb, pénteki adatok szerint már legalább 67 500-an töltötték ki a maradásról szóló nyilatkozatot, akkor viszont csak délután kettõig voltak nyitva az ügyfélszolgálatok, míg ma egészen este hatig nyitva lesznek.
Becslésekbe nem mernénk bocsátkozni a végsõ számot illetõen, az viszont jelen állás szerint nagyon valószínû, hogy a 80 ezres határt el fogjuk érni. Amennyiben ezzel számolunk, akkor kijelenthetjük, hogy a tagok 2,6 százaléka dönt a maradásról, míg a maradék 97,4 százalék a visszalépésrõl. Nem kell azonban túl nagy képzelõerõ ahhoz, hogy kimondjuk, a maradók között sokkal többen lesznek, akik jóval az átlag feletti egyenleggel rendelkeznek.
Ma körülbelül 1 millió forint az átlagos egyenleg, ennek viszont a többszöröse lesz vélhetõen a visszalépési határidõ lezárta után az átlagos számlaegyenleg. Nehéz pontos számot mondani, azonban ha 4-5 millió forintos átlaggal számolunk, akkor 320-400 milliárd forint is maradhat a pénztáraknál, ami vagyonarányosan 10,6-13,3 százalékot jelent.
Az ONYF ügyfélszolgálatai minden bizonnyal ma komoly erõpróbának lesznek kitéve, a csütörtöki és pénteki napok tapasztalatai alapján hosszú sorokra kell felkészülni. Az ONYF azt az információt adta, hogy aki este hatig még sorszámot tud szerezni, az mindenképpen sorra kerül. Ennek egyenes következménye lesz az, hogy jóval kitolódik majd a záróra az ügyfélszolgálatokon, éppen a nagy roham miatt.
A végösszeget nem fogjuk azonnal megtudni, hiszen ma csak az egyik határidõ jár le, bizonyos feltételek esetén még február végéig nyilatkozni lehet. Persze ez csak speciális esetekben igaz, például egészségügyi okból történõ távolmaradás esetén. Egy igazolással viszont el lehet még menni az ügyfélszolgálatokra, viszont ez már vélhetõen csak kisebb emelkedés fog eredményezni a számokban. A pénztárak, és a közvélemény is csak március elsején fogja megismerni a tényeket, ezt követõen a vagyon átadása májusban indulhat meg.
Az elõzményekrõl
A Portfolio.hu virtuális hasábjain több tucat cikket írtunk a témában, ezek végkicsengése azonban jellemzõen az volt, hogy a lejtõn tavaly nyáron indult el az ország. A kormány a választások megnyerése után nem tett le a drasztikus adócsökkentésrõl, viszont a komoly bevételkiesés miatt keletkezõ nagyobb hiányt a nemzetközi szervezetek, sõt az EU sem nézte volna jó szemmel. Mivel nem kaptunk könnyítési lehetõséget, ezért a kormánynak gyorsan olyan forrást kellett találnia, amivel a hiányt le lehet csökkenteni. Azonban az is (politikai) feltétel volt, hogy ebbõl az emberek ne nagyon érezzenek semmit, legalábbis a jövedelmük ne csökkenjen le.
A kormány ennek megfelelõen a nyugdíjrendszer második pillérének a felszámolásába kezdett. Elsõ körben a kormány 14 havi járulék elvételérõl döntött, valamint a rendszer pályakezdõk számára önkéntessé tételérõl, illetve a visszalépések megnyitásáról. A kormány számára sajnálatos módon az elsõ kört a pénztárak nyerték, hiszen a közvélemény kutatások döntõ többségében maradókkal számoltak. Ezt viszont nem nézhette tétlenül a politika, a december 21-én kihirdetett törvénycsomag pedig olyan feltételeket teremtett, ami alapvetõen változtatta meg a pénztártagok gondolkozását.
Meglepõ módon a kormány úgy döntött, hogy a korábbi elképzelésekhez képest nem 2011 végéig, hanem 2011. január végéig dönthetnek a tagok a maradásukról, aki ezt elmulasztja az automatikusan az állami tb-rendszerbe kerül vissza. Továbbmenve, a nemzetgazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy aki a maradást választja, az kiszerzõdik az állami pillérbõl, 2011. december eleje után az állam nem fogja elismerni a szolgálati idejét és a jövedelmét, hiába fizeti továbbra is a 24 százaléknyi járulékát az államnak (az eddig megszerzett jogosultság természetesen megmarad).
2010.12.30 11:28
Feltörik a malacperselyt, búcsúzhatunk a pénztáraktól (Top 10 sztori 2010-ben - 2.)
Egy minimális öregségi ellátásra igaz jogosult lesz a tag, viszont az nehezen érthetõ, hogy miért nem ad korrekt nyugdíjat a kormány azoknak, akik megfizették a munkájuk után a közterheket. A kormány kettõs elõnyt ad viszont a visszalépõknek, egyrészt úgy tekinti õket, mintha nem is lettek volna a vegyes rendszer tagjai, másrészt 2011 decembere után szerzett jogviszonyukat is elismeri.
Sajátos újítás volt az is, hogy a munkáltatók által fizetett nyugdíjjárulékot (24 százalék) átnevezték nyugdíj-hozzájárulásra. A teher mértéke jövedelemarányosan nem változott, viszont mivel már nem járulékról volt szó, a kormány nem jogosult ezért ellenszolgáltatást adni. Matolcsy György szerint ez a pénz a szolidaritást szolgálja, viszont aki pénztártag marad, az ebbõl a szolidaritásból nem részesedik. Ezzel párhuzamosan a munkavállalói egyéni járulék 10 százalékra emelkedik (az összteher 34 százalék lesz, a korábbi 33,5 százalék helyett), és ez teljes egészében a tag számlájára kerül 2011 decemberétõl.
Elképesztõen nehéz a döntés
A pénztárak hosszabb idõtávon, például 30 év szolgálati idõ felett le tudnák dolgozni a régi rendszerben a tiszta állami és vegyes rendszerbõl várható nyugdíj különbségét, azonban a kiszerzõdés miatt a pozícióik egyik pillanatról a másikra drasztikusan romlottak. Minél nagyobb a rés a tényleges és az elismert szolgálati idõ között, annál nagyobb a valószínûsége annak, hogy a pénztárban összegyûjtött és felhalmozott vagyon ezt nem tudja ellensúlyozni. Mindez azért van, mert az egyéni számlára utalt járulékok nem változnak lényegesen, ám a teljes korábbi állami nyugdíjígérvényüket elveszítik, aminek kompenzálása (extrém feltételeket leszámítva) gyakorlatilag lehetetlen.
2010.12.06 07:45
Nyugdíj: túl sokat kockáztatunk, ha a maradást választjuk
A baj az, hogy a pénztártagok ilyen feltételek mellett csak nagyon nehezen juthatnak számítások után oda, hogy maradjanak. A fiatalok számára a fõ probléma az, hogy az állam nem látja õket 2011 decembere után, és igaz sok idõt tölthetnének el a pénztárban, de a várható nyugdíj innen sokkal alacsonyabb, mint amit visszalépés esetén kaphatnának. Az idõsebb tagok esetében általában az a probléma, hogy õk ugyan már sok szolgálati idõt szereztek, amit el is ismer az állam, viszont túlságosan kevés idõt töltöttek el a pénztárakban ahhoz, hogy a visszalépéskor járó nyugdíjat elérhessék a pénztártagsággal.
2010.12.15 06:55
A pénztártagok nem választhatnak - Vissza kell lépniük
2011.01.17 10:48
Ennyit veszít az a nyugdíjas, aki nem lép vissza az államhoz
A maradás oldalán állóknak mindenképpen abban kell bízniuk, hogy a kiszerzõdés nem marad életben, és vagy az alkotmánybíróság, vagy egy következõ kormány visszaadja majd nekik a 2011 decembere után is a jogosultságukat az állami nyugdíjra. Sokan gondolkozhatnak úgy is, hogy az öröklés miatt maradnak a pénztárban, míg a gazdagabbak joggal hihetnek abban, hogy az állam sok évtized múlva az õ kárukra fog kedvezni a kisnyugdíjasoknak, tehát az államon kívüli megtakarítási formákra kell építeniük. Esetleg még a minimálbéren bejelentettek - de ténylegesen annál sokkal többet keresõk - is a maradás pártján állhatnak, hiszen az õ nyugdíjuk mind a két oldalról kicsi lesz, tehát a járandóságuk nagyobb része öngondoskodásból teremthetõ elõ.
A remény hal meg utoljára
Összefoglalásként még egyszer tudatosítanunk kell, hogy a jelenlegi, hatályos törvények szerint a maradás nem jó választás, mivel túlságosan sokat vesztünk, ha a pénztár mellett tesszük le a voksunkat. Azonban ha a törvények megváltoznának, és a kiszerzõdést eltörölnék, akkor teljesen más lenne a történet, a többségnek éppen a maradás érné meg.
Spekulálni szerencsére nem csak úgy lehet az alkotmánybíróságra építve, hogy maradunk, hanem úgyis ha visszalépünk. Mindez azért igaz, mert ha tényleg a törvényben fellelhetõ aránytalanságot az alkotmánybíróság megszünteti, akkor új idõpontot is ki kellene szabni az embereknek a választásra. Ez pedig sokkal magasabb maradási arányt mutatna, mint a jelenlegi.
2011.01.27 06:58
Pénztártagok, figyelem! - Kik lehetnek veszélyben?
Amennyiben az alkotmánybíróság még február végén a pénztárakra nézve kedvezõ döntést hoz, akkor még az állam nem kapja meg az egyéni számlánkat, tehát lehet keresnivalónk. Persze, ha már a pénzünket átutalták az államhoz, akkor az egy végleges állapot, onnan visszakapni a pénzünket nagyon nehéz lesz. A helyzet súlyosságát ismerve viszont azt elvárhatjuk, hogy hamar hozzon döntést az alkotmánybíróság.
Link