Csak a csõd mentheti meg az eurót?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 01. 12:09:31
- Uniós tisztviselõk ugyanakkor úgy érvelnek, hogy elfogadhatatlan a fizetésképtelenség bejelentése. Mi okozna nagyobb kárt: a status quo fenntartása vagy ha a problémás országok bejelentenék a fizetésképtelenséget?
- A mentõcsomagokkal a problémás országok idõt nyernek ahhoz, hogy a növekedés beindulásával képesek legyenek a források visszafizetésére, de összességében ez a teljes adósságállomány növekedéséhez vezet. Ezért a mentõcsomagokkal csak idõt nyernek a periféria államai, de az alapvetõ problémát nem oldják meg.
Teljes hir
- Uniós tisztviselõk ugyanakkor úgy érvelnek, hogy elfogadhatatlan a fizetésképtelenség bejelentése. Mi okozna nagyobb kárt: a status quo fenntartása vagy ha a problémás országok bejelentenék a fizetésképtelenséget?
- A mentõcsomagokkal a problémás országok idõt nyernek ahhoz, hogy a növekedés beindulásával képesek legyenek a források visszafizetésére, de összességében ez a teljes adósságállomány növekedéséhez vezet. Ezért a mentõcsomagokkal csak idõt nyernek a periféria államai, de az alapvetõ problémát nem oldják meg. Látva a kifejezetten alacsony növekedési kilátásokat öt éves távlatban, nehezen hinném, hogy elkerülhetõ lenne az átütemezés. Minél többet várunk ezzel, annál nagyobb adósságállománnyal és leírásokkal kell szembesülnünk. A fizetésképtelenség bejelentését azonban úgy kell idõzíteni, hogy az adott tagállam elsõdleges államháztartási egyenleggel rendelkezzen. Ezért az elsõdleges többlet esetén kell megkezdeni az átstrukturálást, így el tudják kezdeni a meglévõ tartozások visszafizetését. Ráadásul a befektetõknek is idõre van ahhoz szükségük, hogy fel tudjanak készülni az elkerülhetetlen veszteségek leírására.
- A közös eurókötvény mennyire tudna segíteni a jelenlegi problémák megoldásában?
- Jó ötletnek tartom: ez segítene a fiskális integrációban, ami véleményem szerint a monetáris unió mûködéséhez is elengedhetetlen. Igény van is rá, múlt héten az átmeneti mechanizmus elsõ kötvényei nyolcszoros lefedettség mellett keltek el.
- Németország viszont jelenleg ellenzi ezt. Mik a németek érvei?
- Németország mindig is ellenezte a fiskális uniót, és közel lehetetlen feladat ezt az ötletet otthon elfogadtatni. Továbbá, a közös kötvény hozama magasabb lenne, mint a német államkötvények hozamai, ami növelné az ország törlesztési terheit. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter szerint a fiskális unióval felmerül a morális kockázat kérdése is: a renitens államoktól továbbra sem várható, hogy csökkentik kiadásaikat, hiszen tudják, hogy olyan államok, mint Németország, úgyis a hátuk mögött állnak, ha kimentésre kerülne sor.
- Többen az Európai Központi Bankot is hibáztatják a válság eszkalálódásáért, mert nem kezdett monetáris lazításba, holott ez segíthetne a tagállamok terhein. Véleménye szerint az ECB-nek is olyan expanzív eszközökhöz kéne nyúlnia, mint az Egyesült Államoknak?
- Az ECB azzal érvel, hogy a függetlensége feladásával járna, ha pénznyomásba kezdene. Ugyanakkor, kvantitatív lazításba finomhangolási mûveletek keretében - ugyan kisebb méretekben - már belekezdett. Az viszont tény, hogy egy nagyobb fokú lazítás segíthetne, hiszen csökkentené az adósságszintet. Ráadásul, jelenleg az ECB az egyetlen európai szintû intézmény, ami csillapíthatna a válságon. A másik érv viszont az ECB jelenlegi viselkedése mellett az inflációtól való félelem.
- Többen úgy érvelnek, hogy az ECB ezt csak ürügyként használja.
- Januárban a német infláció 2 százalék volt, míg a teljes eurózónában 2,4 százalékra gyorsult. Ezek a számok már jogossá tehetik az ECB aggályait.
- Ez vezethet kamatemeléshez?
- Az ECB elnöke, Jean-Claude Trichet hangsúlyozta, hogy az ECB nem lesz rest kamatot emelni, ha tovább gyorsul a pénzromlás üteme. Ám nem hinném, hogy ezt meglépnék tudván azt, hogy ez a periféria államaival való nézeteltérésekhez vezethet.
Az 1946-ban alapított londoni székhelyû Economist Intelligence Unit (EIU) a világ legnagyobb, nem befektetési banki gazdaságelemzõ háza, ami az Economist hetilap belsõ elemzõi központja. Az intézet havi országjelentésekkel és -elõrejelzésekkel, iparági elemzésekkel, illetve egyéni vállalati tanácsadással is foglalkozik. Négy éve indították útjára a demokrácia indexet, ami a világ 167 országában követi szabadságjogok, a politikai részvétel és -kultúra alapján a demokráciák állapotát.
Megan Greene az EIU elemzõ közgazdásza, fõ területei Németország, Írország és Görögország, de az eurózóna válságával is kiemelten foglalkozik. Ezeken túl az ország elõrejelzéseket készítõ részleg vezetõje. Az Oxfordi Egyetemen szerzett MSc diplomát európai tanulmányokból, valamint a Princetoni Egyetemen politikai gazdaságtanból. Rendszeresen szerepel a BBC, a CNBC, a Sky News adásaiban és publikál a Financial Timesban.
Link