Kár az IMF-nek az ördögöt a falra festeni?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 04. 12:04:18
Miközben az IMF aktuális jelentésében az Orbán-kormány eddigi lépéseit kritizálja, igen komor képet fest a kilátásokról is; a hivatalos magyar prognózisnál alacsonyabb növekedést, és magasabb inflációt várnak. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint egyelõre a fenntartható államháztartás felé egyetlen lépés sem történt. Az elemzõk szerint a helyzet korántsem olyan veszélyes, mint ami a jelentésben olvasható. A piac fenntartásait az IMF kritikára jelzi az is, hogy a forint tartotta az elmúlt napok nyereségét.
Teljes hir
Miközben az IMF aktuális jelentésében az Orbán-kormány eddigi lépéseit kritizálja, igen komor képet fest a kilátásokról is; a hivatalos magyar prognózisnál alacsonyabb növekedést, és magasabb inflációt várnak. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalap elemzése szerint egyelõre a fenntartható államháztartás felé egyetlen lépés sem történt. Az elemzõk szerint a helyzet korántsem olyan veszélyes, mint ami a jelentésben olvasható. A piac fenntartásait az IMF kritikára jelzi az is, hogy a forint tartotta az elmúlt napok nyereségét.
Pesszimista makroprognózist közölt Magyarországról csütörtökön kiadott országjelentésében a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF prognózisa, amely nem számolt a február végén bejelentendõ magyar konszolidációs program és a késõbbi intézkedések hatásaival, erre az évre 2,8 százalékos GDP-növekedést és 4,1 százalékos inflációt jelez elõre, szemben a magyar kormány 3, illetve 3,5 százalékos prognózisával. Jövõ évtõl 2015-ig minden évre 3 százalékos GDP-növekedést jósol az IMF, míg a kormány becslése szerint a növekedési ütem már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul.
Átmeneti lehet az eladósodottság csökkenése
Az államháztartás eredményszemléletû (ESA-95) egyenlege az idén a GDP 5,7 százalékának megfelelõ aktívumot fog mutatni, ami a magánnyugdíjpénztárakból visszafolyó pénzeknek köszönhetõ, véli az IMF. Viszont 2012-ben ez a hatás kifullad és a Valutaalap szerint a deficit eléri a GDP 5,2 százalékát, 2015-re pedig 7,1 százalékát. A magyar kormány 2014-ig szóló elõrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol.
A GDP-arányos államadósság a tavalyi 79,5 százalékról az idén 69,8 százalékra csökken, de 2015-re ismét 80 százalék fölé emelkedik az IMF jelentése szerint.
Magyarország számára a legnagyobb kihívásnak a középtávon fenntartható államháztartás megteremtését tartja a jelentés. A közelmúltban bevezetett adócsökkentések az IMF szerint növelik ugyan az ország versenyképességét, de jelentõs terheket rónak a költségvetésre, a bevételkiesés ellensúlyozására bevezetett intézkedések - így az egyes szektorokra kivetett különadók - többségében átmeneti jellegûek, és torzító hatásúak. A jelentés szerint különösen a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszer leépítése ad okot aggodalomra, mivel ez növeli a középtávú költségvetési kockázatot, miközben rontja az átláthatóságot.
Christoph Rosenberg, a Valutaalap Magyarországért felelõs misszióvezetõje csütörtökön azt mondta: Magyarország a külsõ eladósodás és a magas államadósság miatt sebezhetõ, ezért az IMF "nagyon kockázatosnak" ítéli a magyar kormány gazdasági stratégiáját. Rosenberg szerint a program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható, ezért várakozással tekint a további adatok elé.
Túl pesszimista az IMF
Suppan Gergely, a TakarékBank makroelemzõje szerint az IMF túlzottan pesszimistán ítéli meg a hiány és a növekedés várható mértékét. 2012-ben például azzal számolnak, hogy a hiány a GDP 5,2 százalékára emelkedik, noha jövõre még életben lesznek a válságadók, így valószínû, hogy a hiány a 3 százalék közelében marad - mondta. Hozzátette, hogy az 5 százalékos hiányszintrõl emeli az IMF 7,2 százalékra a 2013-as hiányt, egy alacsonyabb 2012-es deficittel számolva azonban a hiány csak 5 százalék körüli mértékre növekedne, a tervezett reformok nélkül. A kormány által bejelentett 600 milliárdos megtakarítás pedig éppen ezt a növekedést elõzné meg - tette hozzá.
Suppan Gergely hangsúlyozta: az IMF legalább annyira kíváncsi a reformprogram részleteire, mint az elemzõk. Az eddig kiszivárgott terveket biztatónak nevezte az elemzõ, de figyelmeztetett: "nagyon nagy csalódást jelentene" ha nem sikerülne a tervezett 600-650 milliárdot megtakarítani.
A nemzetközi szervezetnél optimistábban ítéli meg Suppan Gergely a 2012-es, 2013-as várható növekedését is. Emlékeztetett rá, hogy ezekben az években már eredmény várható az autóipari beruházásoktól, amelyekkel az IMF vélhetõen nem kalkulált. Suppan Gergely szerint jövõre és 2013-ban is 4 százalék felett lehet a gazdasági bõvülés üteme.
Reformokat vár a piac
Az IMF által felvetett kritika részben jogos, ugyanakkor a Valutalap által közölt prognózis államháztartási deficitet tartalmazó adatsora túlzottnak látszik - mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelõ befektetési igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminõsítõk döntéseinél alapvetõ szempont az IMF jelentése, illetve véleménye, ezért az IMF által jelzett kockázatok megjelennek a minõsítõ intézeteknél is. Márpedig Magyarország besorolása jelenleg egy kategóriával van az úgynevezett bóvli szint felett.
Forian Szabó Gergely véleménye szerint amennyiben a tervezett mértékben sikerül csökkenteni az államháztartás kiadásait, akkor jövõre tartható a kormány által prognosztizált 3 százalékos hiány. A késõbbi években kissé bizonytalanabb a helyzet, hiszen az IMF és a kormány prognózisa között lévõ 4 százalékos különbség tetemesnek látszik. A piac természetesnek veszi, hogy a bevételek növelése már lekerült a napirendrõl, hiszen a különadókkal ezt a lehetõséget már kimerítette a kormány - jelezte a Pioneer Alapkezelõ befektetési igazgatója.
Nem kommentálta a jelentést az NGM
A Nemzetgazdasági Minisztérium nem kommentálta az IMF országjelentését, csak a tényrõl és a jelentés elõzményeirõl adott ki közleményt csütörtökön este. A kormany.hu oldalon közöltekben a tárca emlékeztet rá, hogy a jelentés elõkészítése céljából az IMF delegációja 2010. október 13-25-e között tartózkodott Budapesten. A következõ monitoring látogatás 2011 második negyedévében lesz esedékes.
A forint nem reagált az IMF országjelentésére: változatlanul a 270 forintos euró árfolyamnál erõsebben, a 269-es szint közelében maradt a jelentés ismertetése után is.
Forrás: Link
Keményen odaszóltak a magyar kormánynak
A külsõ eladósodás és a magas államadósság miatt Magyarország sebezhetõ és ezért a Nemzetközi Valutaalap "nagyon kockázatosnak" ítéli meg a magyar kormány gazdasági stratégiáját - jelentette ki Washingtonban Christoph Rosenberg, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországért felelõs misszióvezetõje. A prognosztizált adatok nem számolnak a február végén bejelentendõ magyar konszolidációs program és a késõbbi intézkedések hatásaival.
Rosenberg szerint az IMF úgy ítéli meg, a program pénzügyi fenntarthatósága a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján nem biztosítható, s ezért várakozással tekint a további adatok közlése elé. Magyarországnak a középtávon fenntartható államháztartás beállítása jelenleg a legnagyobb kihívás - írta az IMF. A nemzetközi pénzügyi szervezet szerint a magyar gazdaság 2010-ben 1,1 százalékkal bõvült, 2011-ben 2,8 százalékos növekedés várható. Az IMF számításai szerint az átlagos infláció mértéke 2010-ben 4,9 százalék, 2011-ben várhatóan 4,1 százalék lesz, 2011 decemberére 3,9 százalékra mérséklõdik. Az IMF erre az évre 5,6 százalékos államháztartási többletet prognosztizál a GDP arányában.
Az idei év végére 79,5 százalékról 69,9 százalékra csökken Magyarország GDP-arányos államadóssága - írta az IMF a jelentésben. A nemzetközi pénzügyi szervezet elõrejelzése szerint az elsõdleges államháztartási hiány 2010-ben 4,0 százalék volt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön kiadott országjelentéséhez mellékelt táblázatokból kitûnik, hogy a szervezet a jelentés készítésekor meglehetõsen borúlátóan ítélte meg a legfontosabb magyar makromutatók alakulását. A prognosztizált adatok nem számolnak a február végén bejelentendõ magyar konszolidációs program és a késõbbi intézkedések hatásaival – írja az MTI.
IMF prognózisa erre az évre 2,8 százalékos GDP növekedést és 4,1 százalékos inflációt jelez elõre, szemben a magyar kormány 3, illetve 3,5 százalékos prognózisával. A jövõ évtõl 2015-ig minden évre 3 százalékos GDP növekedést jósol az IMF, míg a kormány becslése szerint a növekedési ütem már 2014-re eléri az 5 százalékot, 2015-re pedig 5,5 százalékra gyorsul. Az inflációt illetõen fordított elõjellel különböznek az elõrejelzések: míg az IMF szerint az inflációs ráta jövõre 3,5 százalékra, majd 2015-ig 3 százalékra lassul, a kormány elõrejelzése 2012-re 3,3 százalékot 2015-ben ismét 3,5 százalékot jelez.
Az államháztartás eredményszemléletû (ESA-95) egyenlege az idén a GDP 5,7 százalékának megfelelõ aktívumot fog mutatni, ami a magánnyugdíjpénztárakból visszafolyó pénzeknek köszönhetõ. Viszont 2012-ben ez a hatás kifullad és az IMF szerint a deficit eléri a GDP 5,2 százalékát, 2015-re pedig 7,1 százalékát. A magyar kormány 2014-ig szóló elõrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol. Ennek megfelelõen alakul a GDP-arányos államadósság is, a tavalyi 79,5 százalékról az idén 69,8 százalékra csökken, de 2015-re ismét 80 százalék fölé emelkedik az IMF jelentés szerint. A magyar kormány 2014-ig szóló elõrejelzése ugyanakkor 1,9 százalékos deficittel számol.
No comment
A Nemzetgazdasági Minisztérium nem kommentálta a Nemzetközi Valutalap (IMF) csütörtökön ismertetett, Magyarországról szóló országjelentését, csak a tényrõl és a jelentés elõzményeirõl adott ki közleményt csütörtökön este. A közlemény szerint a jelentés elõkészítése céljából az IMF delegációja 2010. október 13-25-e között Budapesten tartózkodott. A megbeszélések során – melyeken megfigyelõként részt vettek az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank képviselõi – találkoztak a kormány, a Magyar Nemzeti Bank, a PSZÁF vezetõivel és szakértõivel, valamint a pénzügyi piac egyes szereplõivel. A látogatás részét képezte az IMF 2008. októberi hitelnyújtásához kapcsolódó, félévenként esedékes utólagos monitoring vizsgálat is.
A következõ monitoring látogatás az idei második negyedévben lesz esedékes, míg az IMF Alapokmány IV. cikkelye szerinti konzultációra várhatóan egy év múlva kerül sor.
Egy kategóriával a bóvli szint felett
Az IMF által felvetett kritika részben jogos, ugyanakkor a Valutalap által közölt prognózis államháztartási deficitet tartalmazó adatsora túlzottnak látszik - mondta Forian Szabó Gergely. A Pioneer Alapkezelõ befektetési igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelminõsítõk döntéseinél alapvetõ szempont az IMF jelentése, illetve véleménye, ezért az IMF által jelzett kockázatok megjelennek a minõsítõ intézeteknél is. Márpedig Magyarország besorolása jelenleg egy kategóriával van az úgynevezett bóvli szint felett – írja a Világgazdaság Online.
Az IMF által közölt 2012-re 5,2, 2013-ra 7,2, 2014-2015-re 7,2-7,2 százalékos GDP arányos államháztartási deficit bizonyára nem számolt még a februárban nyilvánosságra kerülõ konszolidációs csomaggal - vélte az elemzõ. Forian Szabó Gergely véleménye szerint amennyiben a tervezett mértékben sikerül csökkenteni az államháztartás kiadásait, akkor jövõre tartható a kormány által prognosztizált 3 százalékos hiány. A késõbbi években kissé bizonytalanabb a helyzet, hiszen az IMF és a kormány prognózisa között lévõ 4 százalékos különbség tetemesnek látszik.
Forrás: Link