Moldova etnikai képének változása
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 05. 15:27:35
Valaha magyarul is beszéltek a Dnyeszter partján
Moldova kicsiny, 33 ezer km² területû ország, 3, 93 millió fõs lakossággal (2004; 1989-ben még 4, 34 millió ember élt a Moldáv SZSZK-ban). 555 ezer fõ a szakadár Dnyesztermenti Köztársaságban, azaz Moldova keskeny, Dnyeszteren átnyúló sávjában él. Az országnak mindössze két szomszédja van, Ukrajna és Románia. Moldova síkvidéki-dombos ország, legmagasabb pontja mindössze 429 méterrel van a tengerszint fölött.
Teljes hir
Valaha magyarul is beszéltek a Dnyeszter partján
Moldova kicsiny, 33 ezer km² területû ország, 3, 93 millió fõs lakossággal (2004; 1989-ben még 4, 34 millió ember élt a Moldáv SZSZK-ban). 555 ezer fõ a szakadár Dnyesztermenti Köztársaságban, azaz Moldova keskeny, Dnyeszteren átnyúló sávjában él. Az országnak mindössze két szomszédja van, Ukrajna és Románia. Moldova síkvidéki-dombos ország, legmagasabb pontja mindössze 429 méterrel van a tengerszint fölött.
Moldova Románia mellett a másik román ajkú ország. Moldova hivatalos nyelve a moldován (melynek létezését Románia nem ismeri el).
Az önálló moldáv államiság története, hasonlóan a posztszovjet államok többségéhez, 1991/1992-tõl íródik. Moldova területe nagyjából, de nem teljesen megegyezik a történeti Besszarábiával. Ezen a területen önálló államiság 1992-ig soha nem alakult ki, a mai Moldova területe a középkorban az Arany Horda, Litvánia, Lengyelország, és a történelmi Magyarországgal határos román Moldvai Fejedelemség befolyási övezete alá tartozott, majd lényegében az isztambuli Porta rendelkezett a terület fölött. Magyar vonatkozása is van, hiszen a mai Moldova területén helyezkedett el a legkeletibb, néven is ismert magyar település, Csöbörcsök (ma: Cioborciu).
1812-ben az orosz-török háborúk eredményeképpen Oroszország a bukaresti békében megszerezte a területet a Portától. A cári kormányzat a Prut és a Dnyeszter folyók között kialakította Besszarábia megyét, majd kormányzóságot, amely 1812-1918 között Oroszországhoz tartozott.
Az 1897-es összeírás szerint Besszarábia kormányzóság etnikailag rendkívül tarka volt, ahol a moldovánok relatív többséget tettek ki. A sokszínû kormányzóságban a moldovánokon kívül jelentõs volt még az ukránok, a zsidók, oroszok, bolgárok száma is. A “törökökön” jelen esetben a török nyelvû, keresztény gagauzokat kell érteni.
Besszarábia korm., 1897 Anyanyelvûek száma Aránya
orosz 155 774 8 %
ukrán 379 698 19,6 %
bolgár 103 225 5,3 %
moldován 920 859 47,6 %
német 60 206 3,1 %
zsidó 228 118 11,78 %
török 55 790 2,9 %
egyéb 31 742 1,72 %
összesen 1 935 412 100 %
1918-ban Románia megkaparintotta a területet, amely ettõl kezdve 1940-ig Nagy-Románia része volt. A Szovjetunió nem ismerte el Besszarábia román annexióját. Ezt fejezte ki az is, hogy 1924-ben megszervezték Ukrajna területén, a Dnyeszter bal partján, Balta központtal a Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot. A Dnyeszter bal partján fekvõ moldáv köztársaságban viszont csak a lakosok 30 %-a volt moldován etnikumú, fele viszont ukrán.
Moldáv ASZSZK, 1926 Etnikum száma Aránya
moldován 172 419 30,1 %
ukrán 277 515 48,5 %
orosz 48 868 8,5 %
bolgár 6 026 1 %
német 10 739 1,8 %
zsidó 48 564 8,48 %
egyéb 7 983 1,39 %
összesen 572 114 100 %
A Nagy-Romániához tartozó Besszarábia (azaz Hotin, Soroca, Bãlþi, Orhei, Lãpuºna, Tighina, Cahul, Cetatea Albã, Ismail megyék) lakossága 1930-ban 2,863 millió fõ volt, azaz számottevõen nõtt a népesség 1897 után.
Az 1930-as román népszámlálás természetesen nem tüntette föl külön etnikumként a moldovánt, minden románajkút románként vettek számításba. Így lehet, hogy Besszarábiában ekkorra abszolut többségbe kerültek a románok (56 %). Az oroszok száma kis híján megduplázódott 1897 után, arányuk 10 % fölé nõtt. Csökkent viszont 1897 és 1930 között a besszarábiai zsidók száma, arányuk 7 %-ra szorult vissza.
Besszarábia, 1930 Etnikum száma Aránya
román 1 610 750 56,25 %
orosz 350 602 12,24 %
ukrán 308 391 10,77 %
zsidó 204 858 7,15 %
bulgár 162 766 5,68 %
gagauz 98 711 3,44
egyéb 127 242 4,44 %
összesen 2 863 320 100 %
Besszarábia sorsa az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktummal dõlt el, azt a Szovjetunió érdekszférájába sorolva. A szovjet csapatok 1940 júniusában elfoglalták Besszarábiát. Még 1940-ben megalakult a Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság, amely magában foglalta az egykori Besszarábia kormányzóság nagyobb részét (a Budzsak viszont Ukrajnához került), és a Dnyeszter bal partján kialakított egykori moldáv autonóm körzet egy részét. Ezzel kialakultak Moldova ma ismert határai. Úgy is fogalmazhatunk tehát, hogy a ma ismert Moldova a Molotov-Ribbentrop terméke. A Moldáv SZSZK 1941-1944 között román megszállás alatt állt, 1944-1991 között a Szovjetunió egyik tagköztársasága.
Az 1959-ben tartott elsõ moldovai népszámlálás szerint a Moldáv SZSZK népessége még a 3 milliót sem érte el, s lakóinak kétharmada moldován nemzetiségû volt. A keleti szlávok együttesen a köztársaság lakóinak negyedét tették ki, de az ukránok némileg többen voltak az oroszoknál. A keresztény török gagauzok száma 1930-hoz képest alig változott. A besszarábiai zsidóság létszáma még 15 évvel a felszabadulás sem érte el a háború elõtti szint felét – jelezve a holokauszt pusztításának mértékét.
Moldáv SZSZK, 1959 Etnikum száma Aránya
moldován 1 886 566 65,4 %
ukrán 420 820 14,1 %
orosz 292 930 10,1 %
gagauz 95 856 3,3 %
zsidó 95 107 3,3 %
bolgár 61 652 2,1 %
egyéb 31 546 1,2 %
összesen 2 884 477 100 %
Az 1989-es, utolsó szovjet népszámlálás szerint a legfõbb változás a Moldáv SZSZK-ban az volt, hogy a népesség jelentõsen növekedve 4,33 millió fõre gyarapodott. Eközben a köztársaság etnikai szerkezete lényegében változatlan maradt a szovjet korszak egészében (ritka jelenségként a szovjet tagköztársaságok között).
Moldáv SZSZK, 1989 Etnikum száma Aránya
moldován 2 794 749 66,4 %
ukrán 600 366 13,84 %
orosz 562 069 12,94 %
gagauz 153 458 3,53 %
bolgár 88 419 2 %
zsidó 65 672 1,5 %
egyéb 70 627 1,6 %
összesen 4 335 360 100 %
A Szovjetunió felbomlása után Kisinyovnak nem sikerült megõriznie az ország területi egységét. 1990 augusztusában a gagauz területek („Gagauzia”), szeptemberben a Dnyeszer bal parti sávja („Dnyesztermenti Köztársaság”) kiáltotta ki szuverenitását, akkor még a Szovjetunió részeként. Kisinyov 1992-ben sikertelenül végzõdött katonai operációt indított a szakadár Dnyesztermenti Köztársaság ellen. Azóta a Dnyesztermenti Köztársaság a volt Szovjetunió egyik el nem ismert szakadár állama. Jelenleg orosz békefenntartók állomásoznak a térségben, Gagauzia pedig autonómiát kapott (Komrat központtal).
Az 1989-es volt tehát az utolsó teljes értékû moldovai népszámlálás. A csonka területen tartott 2004-es cenzus szerint a Prut és Dnyeszter közötti terület lakossága 2004-ben 3,38 millió fõ (ez egymillióval kevesebb, mint a Moldáv SZSZK teljes lakossága 1989-ben), de mivel 2004-ben a Dnyesztermenti Köztársaságban is saját népösszeírást tartottak, ahol is 555 ezer fõs népességet mutattak ki, látható, hogy Moldova mintegy 450 ezer embert veszített a függetlenség elsõ 13 évében (ez így is több, mint az 1989-es lakosság 10 %-a!).
A Prut és Dnyeszter közti területen a népesség háromnegyed része moldován etnikumú. A 2004-es moldáv népszámláláson már megjelent külön etnikumként a román is. 2004-ben a Prut és Dnyeszter közti területen 73 ezer ember vallotta magát románnak, ami a népesség mindössze 2 %-a. A Prut és a Dnyeszter között lényegesen kevesebb a szlávok száma és aránya mint a Dnyeszteren túl, 15 % alatti, de így is jelentõs a moldovai keleti szláv népesség száma. A zsidók lényegében teljesen eltûntek az országból.
Moldova, 2004 (csonka) Etnikum száma Aránya
moldován 2 564 849 75,8 %
ukrán 282 406 8,3 %
orosz 201 218 5,9 %
gagauz 147 500 4,3 %
román 73 276 2,1 %
bolgár 65 662 1,9 %
egyéb 34 401 1 %
összesen 3 383 332 100 %
Forrás: Link