Kockázatos út a gazdasági növekedéshez - A Le Monde az országértékelõ beszédrõl
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 11. 12:16:02
Kockázatos utat választott a konzervatív Orbán Viktor Magyarország gazdasági növekedéséhez címmel ismertette a miniszterelnök országértékelõ beszédét a Le Monde.
Teljes hir
Kockázatos utat választott a konzervatív Orbán Viktor Magyarország gazdasági növekedéséhez címmel ismertette a miniszterelnök országértékelõ beszédét a Le Monde.
A francia baloldali újság budapesti tudósítása szerint miután Magyarország nyugtalanságot okozott Európában, most a befektetõk megnyugtatására tesz erõfeszítéseket. „Pedig annak ellenére, hogy az ország elismerte, hogy az elmúlt hónapokban elkövetett »kommunikációs hibákat«, Budapest továbbra is miniszterelnök huszáros stílusát folytatja" - állapítja meg a cikkíró.
„Aznap, amikor az Európai Bizottság eléggé puha nyomása alatt a magyar kormány elfogadta, hogy módosítja azt a médiatörvényt, amelynek ellenzõi attól tartanak, hogy az kizárólag az ellenzék szájkosarazására szolgál, a szoros sorban felállított magyar zászlók elõtt Orbán Viktor bemutatta gazdasági harctervét: az Európai Unió, amelynek elnökségét január óta Magyarország látja el, feltûnõen hiányzott a magyar újjászületésnek szentelt ódából" - fogalmazott Joelle Stolz.
A szerzõ szerint Orbán jól tudja, hogy amennyiben nem sikerül fellendítenie a gazdaságot, nem fogja tudni megtartani a jelenlegi kétharmados többségét. Legalább 6 százalékos növekedést (a dupláját az idénre tervezettnek) kell elérni ahhoz, hogy a választóknak megígért „tíz év alatt egymillió munkahely" megvalósulhasson. Fõ célként jelölte meg Orbán a szuverenitás visszaszerzését is, amelyet korlátoznak a szocialista és a liberális elõdök által vállalt kötelezettségek - hívta fel a figyelmet a lap.
Idézte a miniszterelnököt, aki szerint miközben „Görögország elhasalt, Írország térdre esett", Magyarország „a maga ura akar lenni". Megemlítette a cikkszerzõ azt is, hogy Orbán hangsúlyozta: visszautasítja a Nemzetközi Valutalap és az Európai Unió „infúzióit", valamint két nappal korábban a nagyobb gazdasági mozgástér érdekében 2020-ig kitolta Magyarország belépésének lehetséges idõpontját az eurózónába.
A Le Monde emlékezetett arra, hogy a 2008-as pénzügyi válság idején Magyarországot a nemzetközi intézmények 20 milliárd eurós készenléti hitele mentette meg a csõdtõl. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára pedig megerõsítette a lapnak, hogy most már Magyarország külsõ segítség nélkül is képes a piacokról finanszírozni az adósságát, s a kormány ezért nem hívta le a hitelek utolsó részletét.
A lap szerint Budapest a megszorító gazdaságpolitika fojtogató kényszereit elutasítva „kevéssé ortodox kezdeményezésekkel" próbál kimászni az adósságspirálból, például a 10 milliárd eurónyi magánnyugdíj-pénztári megtakarítás visszaterelésével az újraelosztó állami rendszerbe.
Török Ádám akadémikus, a feloszlatott Költségvetési Tanács volt tagja úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a módszert „durvának" tartja, de az újraelosztáson alapuló nyugdíjrendszer konszolidálása „legitim" törekvés.
Orbán beszédében jelezte, hogy az idei évben a fõ cél az államadósság leküzdése. A Le Monde szerint Magyarországnak valószínûleg sikerülni fog egyszerre csökkentenie eladósodottságát és a 3 százalék alá vinni a GDP-arányos költségvetési hiányt, mivel 2012 végéig bankadót és válságadókat vetett ki.
Ezen adók elsöprõ többsége - jegyzi meg a Le Monde - a külföldi vállalatokat sújtja, míg a magyar alaptõkéjû CBA üzletlánc (a Fidesz egyik legfõbb szponzora) például mentességet élvez alóluk.
Vincent Roussel, a francia külkereskedelmi tanácsadók (CCE) magyar szekciójának elnöke azt mondta a lapnak, hogy a befektetõket megdöbbentette az a bejelentés múlt októberben, hogy a válságadók január 1-jétõl érvényesek, és decemberben az egész éves mérleg után kell befizetni. A francia üzletember a lap szerint sokakhoz hasonlóan elítéli az eljárás erõszakos voltát, amely külföldön sokkal negatívabb képet mutat, mint ami a valóság.
A kormány ugyanis mindezt a 16 százalékos személyi jövedelemadóval és a 10 százalékos társasági adóval kompenzálja, amely egyszerre élénkíti a munkahelyteremtést, a fogyasztást és a pénzügypolitikát. A forgatókönyv optimista, az IMF viszont legutóbbi jelentésében nagyon kockázatosnak ítélte meg a magyar kormány gazdaságpolitikáját - zárta írását a Le Monde.
Link