"Elviselhetetlenül embertelen"
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 11. 12:16:51
Orbánék új gazdaságpolitikája
A Fideszt segítõ hazai nagyvállalkozók lassan már elkezdenek szembefordulni Orbán Viktorral – állítja Szalai Erzsébet szociológus. Az elemzõ szerint hiába az adócsökkentés, ez várhatóan nem dinamizálja majd a belsõ piacot. A kormány intézkedési a szegényeket még szegényebbé, a gazdagokat még gazdagabbá teszik. Folytatódik a vasárnap megjelent interjú.
Az elõzõ Orbán-kormányról bebizonyosodott, hogy zömmel neoliberális gazdaságpolitikát folytatott. Mi a helyzet a mostanival?
Teljes hir
Orbánék új gazdaságpolitikája
A Fideszt segítõ hazai nagyvállalkozók lassan már elkezdenek szembefordulni Orbán Viktorral – állítja Szalai Erzsébet szociológus. Az elemzõ szerint hiába az adócsökkentés, ez várhatóan nem dinamizálja majd a belsõ piacot. A kormány intézkedési a szegényeket még szegényebbé, a gazdagokat még gazdagabbá teszik. Folytatódik a vasárnap megjelent interjú.
Az elõzõ Orbán-kormányról bebizonyosodott, hogy zömmel neoliberális gazdaságpolitikát folytatott. Mi a helyzet a mostanival?
- A jelenlegi gazdaságpolitikában fordított keynesianizmus érvényesül. A Fidesz-kormány most nem tisztán neoliberális, hanem kevert rendszert hozott létre. Pontosabban: a gazdaságpolitika neoliberális elemei át vannak szõve egy fordított keynesianizmussal. Ez elsõsorban azt jelenti, hogy az erõforrásokat a gazdasági elit és a felsõ középosztály javára csoportosítják át az adórendszeren, vagyis a személyi jövedelemadón és a vállalkozásokat érintõ adókon keresztül, és az õ belsõ keresletük élénkülésétõl várják a belsõ piac felpörgését.
Miért pont õk a kedvezményezettek, hanem õk a törzsszavazók?
- A hazai nagy és kisebb vállalkozók a 2000-es évek eleje óta azt érzékelik, hogy a multinacionális szektor háttérbe szorítja, elnyomja õket – mind a gazdaságpolitikában, és az ehhez kötõdõ redisztribúcióban, mind a piacon. Ezért nagyjából ekkortól a nemzeti retorikát képviselõ politikai erõk mögé kezdtek el felsorakozni. A legutóbbi választási kampányban elsõsorban a Fideszt támogatták. De a gyõzelem után be is nyújtották a számlát: a kormányprogramba bekerült egy függelék, amely arról szól, hogy a kormány és a két legfontosabb, elsõsorban hazai nagyvállalkozóikat tömörítõ érdekképviseleti szervezet megállapodást kötött egymással az ország jövõjével kapcsolatos kérdésekrõl. A szakszervezetek és a multik ezen egyeztetésekbõl kimaradtak.
Mit tartalmaz ez a megállapodás?
Ebben szerepel többek között az örökösödési adó teljes eltörlése. Emellett a hazai vállalkozásoknak kedvezõ adórendszer létrehozása. A magyarországi újkapitalizmus történetében erre még nem volt példa. A szakszervezetekkel azóta se tárgyalt a kormány ilyen magas szinten, sõt, szinte egyáltalán nem tárgyalt.
Azt mondja, hogy az Orbán-kormány mögött a hazai nagyvállalkozók állnak?
Igen, döntõen a hazai nagytõke. Ugyanakkor azt is látnunk kell, hogy a multikat sújtó különadók azt a célt is szolgálták, hogy a lakosságot közvetlenül érintõ radikális megszorítások elkerülhetõek legyenek. Legalábbis eddig. Mert hogy milyen megszorításokat tartalmaz a nemsokára meghirdetésre kerülõ „Matolcsy-csomag” azzal kapcsolatban csak találgathatunk.
Sokan mondják, hogy a különadókat át fogják hárítani a cégek az emberekre.
Érdekesen választották ki ezeket a cégeket. Még véletlenül se kaptak a nyakukba különadót a jelentõs exportot bonyolító vállalatok. Az exportra ugyanis nagy szükség van az egyensúlyi mutatók javítása szempontjából. Nem zárható ki a tudatosság eleme abból, hogy olyan multikra rakták rá a különadókat, amelyek értékesítési szempontból döntõen a belsõ piachoz kötõdnek, ezért az adót könnyen ár tudják hárítani a lakosságra.
A különadók a bankokat is sújtják. Miért tûri ezt például Csányi Sándor, az OTP-vezére?
A hazai nagyburzsoázia jóval erõsebben kapcsolódik a belsõ piachoz, mint általában a multinacionális cégek. Az elmúlt években viszont a belsõ piac igen jelentõsen beszûkült. Ha a hazai nagyok – így például Csányi - fenn akarnak maradni, akkor ma már alapvetõ érdekük a belsõ piac élénkülése, élénkítése. Csányi Sándor valószínûleg emiatt hagyja magát pillanatnyilag megadóztatni. Persze ez azért nem olyan egyszerû: ha a különadók tartósan fennmaradnának – amit jelenleg nem tervez a kormány - akkor a nagyburzsoáziának már akkora árat kell fizetnie a belsõ piac élénkítéséért, hogy ez már nem érné meg neki. És éppen ezért, a különadók kiváltása céljából fogunk nemsokára hírt hallani egy, a lakosságot is érintõ jelentõs megszorító csomagról.
Valóban dinamizálja majd a belsõ piacot az adócsökkentés?
A tévedés ott van, hogy nem azoknál bõvül a vásárlóerõ, akik elsõsorban a belföldi piacon vásárolnak. Az adóváltozások kedvezményezettje a felsõ-középosztály, amely a jövedelmeit döntõen vagy importtermékekre fordítja, vagy kiviszi külföldre. Vagy még növelheti a megtakarításai, abból viszont nem lesz belsõ keresletélénkülés. A beruházások növekedését nem elsõsorban az alacsony megtakarítási hányad, hanem sokkal inkább az elégtelen belföldi kereslet korlátozza. A belsõ kereslet felpörgetésének módja ezért az alacsonyabb keresetûek jövedelmeinek növelése lett volna.
Szalai Erzsébet
Nemrég fejezte be a legújabb könyvét, mely a fiatal felnõttekrõl szól. Empirikus kutatás alapján készült, középpontjában a fiatal felnõttek a habitusainak és identitásainak elemzése áll. Megjelenése az áprilisi könyvfesztiválra várható. Külföldön az egyik legtöbbet idézett magyarországi szociológus. Többek között Polányi-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki tudományos tevékenységének elismeréséül. 22 könyve jelent meg. Nemzetközi tiltakozó-akció kezdõdött, amikor elbocsátották az MTA Politikatudományi Intézetébõl – ennek ellenére nem vették vissza. 2010-ben nyugdíjazták, mert betöltötte a 62. életévét. Errõl bõvebben itt olvashat.
Mi a helyzet az exporttal? Az is húzhatja a gazdaságot.
Kérdés, hogy a német felvevõpiac növekedése mennyire lesz tartós Az elemzõk véleménye megoszlik. A Moody’s Analytics szerint például nem fog sokáig tartani német gazdaság konjunktúrája.
Elég rossz kilátások.
Valóban. Az exportpiacok bizonytalanok, a belsõ kereslet-élénkítésnek pedig nem a kormány által bevetett eszközrendszer alkalmazása a legjobb módja. De ha mindennek ellenére mégis csak meglódul a növekedés, akkor az csak rövid távú lesz, lehet, mert a leszakadók szociális terhe le fogja húzni – hacsak nem kerül sor ezek végleges kizárására a társadalomból. Utóbbi azonban nem csak elviselhetetlenül embertelen, de hosszabb távon szintén gyengíti a növekedési esélyeket.
Így nem történik „nagy változás”, ahogy Orbán Viktor ígérte. A Fideszben rengetegen csalódnak majd. Visszakapaszkodhat az MSZP?
Így semmiképp. A baloldal nincs is jelen a magyar parlamentben. A Fidesz döntõen a hazai nagyvállalkozók érdekeit képviseli. A Jobbik nagy titka, hogy egyszerre képes megszólítani a nyerteseket és a veszteseket. A nyerteseknek a stabilitást és a helyzetük konzerválását, a veszteseknek pedig társadalmi forradalmat ígér. Az MSZP és az LMP pedig két rosszul mûködõ liberális párt. Szinte kizárólag a polgári szabadságjogok csorbítását támadják. A demokratikus intézményrendszerért persze harcolni kell, de ez a két párt itt megáll. Emiatt ebben az állapotukban nem lesznek a Fidesz váltópártjai.
Hogyhogy?
Nem a széles társadalomhoz szólnak. Így a munkásság képviselete, a baloldali témák nem jelennek meg a parlamentben, de hozzáteszem, a médiában sem. A mostantól várható megszorító gazdaságpolitika pedig szükségképpen a szélsõjobboldalnak kedvez. Annak a pártnak, amelyik nagy változást akar elérni ebben az országban, elsõsorban a munkásság széles rétegeit kellene megszólítania. Nem feltétlenül mint munkásokat, hiszen ezt az identitást ma már csak kevesen vállalják – a munkásságot az emberek a vesztesekkel azonosítják, és a többség nem szereti, ha vesztesnek nevezik. Mindazonáltal ezt a kormányt csak baloldalról lehetne megbuktatni – a polgári szabadságjogok fõként csak az értelmiséget foglalkoztatják. Elsõsorban azért, mert a társadalom többsége az elmúlt húsz évben ezen jogok személyes értékét nem igazán érzékelte.
Link