"További idõzített bombák ketyegnek a térségben"
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 17. 12:53:59
Gazdik: Nem számítottam erre (Na nem már? Akkor mire?)
Nem kell iszlám forradalomtól tartani Egyiptomban, mivel ennek nincsen meg a társadalmi háttere - hangsúlyozta Gazdik Gyula, a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára szerda esti budapesti elõadásában. A mostani eseményeknek mind gazdasági, mind politikai okai voltak, de a súlyos szociális problémák megoldása nélkül nem várható áttörés Mubarak távozását követõen sem - vélte a kutató.
Teljes hir
Gazdik: Nem számítottam erre (Na nem már? Akkor mire?)
Nem kell iszlám forradalomtól tartani Egyiptomban, mivel ennek nincsen meg a társadalmi háttere - hangsúlyozta Gazdik Gyula, a Zrinyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára szerda esti budapesti elõadásában. A mostani eseményeknek mind gazdasági, mind politikai okai voltak, de a súlyos szociális problémák megoldása nélkül nem várható áttörés Mubarak távozását követõen sem - vélte a kutató.
Alapvetõ instabilitás volt a térségben, de ilyen elmozdulásokra és dominószerû összeomlásra nem számítottam – kezdte elõadását Gazdik Gyula. A szakértõ rámutatott, hogy az észak-afrikai térség, mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió számára stratégiai jelentõséggel bír. A térség kereskedelmének 53 százaléka irányul az EU-27 országokba, energiaiexportõr szerepet tölt be, valamint a Szuezi-csatornán keresztül bonyolódik le a világkereskedelme 8 százaléka – tette hozzá. Az egyetemi tanár arról is szólt, hogy amerikai pénzbõl fejlesztették az egyiptomi hadsereget, és az ország fontos logisztikai szerepet tölt be az USA számára.
Tömeges a diplomás állástalanság
A szakértõ rámutatott, hogy a mostani események okai rendkívül sokrétûek. Gazdik szerint az egyik alapja az elmúlt hetekben történteknek, hogy míg 2003-2008 között évi 5 százalékos gazdasági növekedés volt átlagban a régióban, a három évvel ezelõtt kezdõdõ gazdasági világválság itt is jelentõs fékezõ hatást fejtett ki. „Ez a növekedés nem tudta kezelni a belsõ strukturális problémákat, többek között a munkanélküliséget, amely 10-20 százalék között maradt”. A térség kutatója arra is rámutatott, hogy ezekben az országokban is jellemzõ a túlképzés, ami alacsony színvonalú oktatással párosul, amely a diplomások óriási munkanélküliségének az alapja. Ezek a rétegek természetesen sokkal jobban értenek a modern kommunikációs eszközök használatához, ami jól megmutatkozott az elmúlt idõszakban – vélte Gazdik.
Gondolkozást formáltak az új médiumok
A szakértõ arra is fölhívta a figyelmet, hogy az emberek gondolkozását alapvetõen alakította át mind az al-Dzsazíra, mind az al-Arabíja televízió. Ezeknek a médiumoknak a nyelvezete alapvetõen különbözik a BBC vagy a CNN retorikájától, így sokkal népszerûbbek is – tette hozzá. Gazdik úgy látja, hogy többek között az al-Dzsazíra nagy mértékben épített az új társadalmi médiumokra és fölnagyította azok hatását. Fontos azt is megemlíteni, hogy ezek a médiumok nagyrészt csupán a nagyvárosokban történteket mutatták be, míg a vidéki Egyiptomról sokkal kevesebb szó esett – tette hozzá.
Erõs a tradíció
Tunéziából indult el a dominó, ahol már novemberben – a Wikileaks-iratok nyilvánosságra kerülése után – tüntettek az elnök ellen, akirõl jelentõs korrupciós ügyek derültek ki – mutatott rá Gazdik. A szakértõ szerint ezek a politikai rendszerek megpróbálják ötvözni a tradíciót a modern intézményekkel, de a tradíció mindenképpen erõsebb. A politikai játéktér alapvetõen csak hatalomváltások idején szélesedik ki, de ez csak egy átmeneti szakasz, amelyet a megerõsödõ vezetés minél hamarabb szûkít – tette hozzá. Az egyetemi tanár rámutatott: Egyiptomban például a 2005-ös többes jelölésû elnökválasztást követõen jelentõsen leszûkítették a politikai jogokat. Az évek során az egyre differenciálódó érdekeket a rendszer nem tudta kezelni, ami a mostani eseményekig vezetett – hangsúlyozta a kutató.
Heterogén a Muzulmán Testvériség
Gazdik kijelentette, hogy az amerikai álláspont az egyiptomi történésekkel kapcsolatban folyamatosan változott. Kezdetben Mubarak távozását szerették volna, míg késõbb a fokozatos és békés hatalomváltást propagálták. Ezzel egy idõben Mubarak három beszédet tartott, amelyekben mindig megpróbálta bõvíteni a mozgásterét, de végül távoznia kellett – mondta Gazdik. A szakértõ szólt arról is, hogy sokan bírálták a CIA-t is, hogy nem tudott elõre az eseményekrõl, de Hillary Clinton külügyminiszter sem volt teljesen felkészült a témában.
A kutató a Muzulmán Testvériség kapcsán kijelentette, hogy ez egy rendkívül megosztott szervezet és úgy tûnik, az az irányzat kerekedik fölül, amely integrálódni akar a politikai rendszerbe. „Iszlamista forradalom nem várható Egyiptomban”. Gazdik arról is beszélt, hogy a szervezetet az USA több kutatóintézete sem tartja veszélyesnek és az ország vezetése már a 90-es évek óta tárgyal velük. Vélhetõen egy mostani választáson, ha párttá szervezik magukat 20-30 százaléknál többet nem szereznének – vélte a szakember.
Kenyér nélkül nincs demokrácia
Nasszer korábbi egyiptomi elnök szerint a demokrácia alapja, hogy az emberek kenyérhez és házhelyhez jussanak, ha ez nincsen, akkor a nyugati értékek semmit nem jelentenek az itt élõknek – emlékeztetett Gazdik. Az egyetemi tanár elmondta, hogy Mubarak idején ugyan indultak gazdasági reformok, de azok eredménye az lett, hogy kevesen váltak a rendszer nagy haszonélvezõivé, míg sokan vesztesek lettek. „Ez egy idõzített bomba volt, ami most felrobbant, de sok térségbeli országban hasonló a helyzet”. A Muzulmán Testvériség többek között azzal szerzi híveit, hogy karitatív tevékenysége révén próbálja ezeket a különbségeket csökkenteni – hangsúlyozta Gazdik
A Közel-Kelet geopolitikai átalakulásáról a kutató elmondta, hogy Törökország, Izrael és Irán egyre inkább a jelenlegi status quo átalakítására törekszik. Az Egyesült Államoknak még mindig nagy befolyása van a térségre, de az egyre kisebb, így a fönt említett országok nem minden esetben hallgatnak rá és inkább a saját útjukat járják – zárta elõadását Gazdik.
Forrás: Link