Halló! Elkerülhetetlenül tönkremennek egyes európai országok?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 17. 13:02:54
A világ egyik legnagyobb pénzintézete, a Citigroup vezetõ közgazásza, a holland Willem Buiter, aki tavaly történt kinevezéséig a legfejlettebb országokat tömörítõ OECD vezérelemzõjeként ténykedett, a hvg.hu-nak azt mondja: el kell engedni Görögország államadósságának legalább a felét, nem elég az újonnan jóváhagyott pénzinjekció, sokszorosára kell felduzzasztani a nemzetközi ország- és bankmentõ pénzalapot, ellenkezõ esetben összeomlik az euró. Minden európai uniós országnak – beleértve Magyarországot is – folyamatosan és drámaian csökkentenie kell az állami kiadásokat.
Teljes hir
A világ egyik legnagyobb pénzintézete, a Citigroup vezetõ közgazásza, a holland Willem Buiter, aki tavaly történt kinevezéséig a legfejlettebb országokat tömörítõ OECD vezérelemzõjeként ténykedett, a hvg.hu-nak azt mondja: el kell engedni Görögország államadósságának legalább a felét, nem elég az újonnan jóváhagyott pénzinjekció, sokszorosára kell felduzzasztani a nemzetközi ország- és bankmentõ pénzalapot, ellenkezõ esetben összeomlik az euró. Minden európai uniós országnak – beleértve Magyarországot is – folyamatosan és drámaian csökkentenie kell az állami kiadásokat.
Zentai Péter: A Wall Street Journalban és a Handelsblattban ön azt írja, hogy soha a világháború befejezése óta nem voltak olyan katasztrofális állapotban a vezetõ országok pénzügyei, mint manapság. Ha ez így van, mivel magyarázható az euforikus hangulat a tõzsdéken, és miért optimista mindenki a fellendülést illetõen?
Willem Buiter: Átmeneti, látszati állapotban vannak a legfejlettebb országok. A pozitív érzet és a valós, nagyon súlyos objektív helyzet között szakadék tátong. Egyáltalán nincs stabilitás a pénzpiacokon, a problémákat sikerült csupán egy kicsit jegelni, pontosabban továbbgörgetik õket. A valóság elõbb-utóbb leleplezõdik, azt kell elõsegíteni, hogy inkább jóval elõbb, mint túl késõn történjen ez meg.
Z.P.: Mi ez az igazság?
W.B.: Az, hogy mindenekelõtt Görögországnak, Írországnak semmi esélye sincs, hogy adósságait és azok kamatait valaha is rendesen visszafizesse. Ezeket az adósságokat át kell ütemezni. Akiknek ír vagy görög államkötvényei vannak, azoknak nincs biztonságban a pénzük. De azoké sincs, akiknek görög vagy ír bankokhoz kötõdnek az üzletei. Görögországban az állam van katasztrofális állapotban, és ez húzza le majd a bankokat; Írországban fordított a helyzet, ott a bankok sodorják veszélybe az államot.
Z.P.: Ha csak ez a két ország a problémás, akkor nincs probléma – szerintem.
W.B.: Hacsak õk ketten lennének problémásak! A velük szembeni bizalom hirtelen megszûnte dominóeffektust vált majd ki, másrészt idõzített adósságbomba Portuália és hamarosan Spanyolország államháztartási helyzete is. A globális pánik tovább terjed azután a veszélyeztetett Itáliára, Belgiumra és Franciaországra vonatkoztatva is.
Z.P.: Ezt elkerülendõ hozott létre mentõalapot közösen az Európai Unió, a Világbank és az IMF. Most hétfõn ráadásul eldõlt, hogy felduzzasztják az alapot ezer milliárd dollárosra.
W.B.: Kezdjük azzal, hogy ebbõl legfeljebb hatszáz milliárd hívható le. De kétségtelenül a mentõinjekciókból még elvickélhet egy darabig Görögország, Portugália, Írország. De csak két, két és fél évig. Ezen idõ közben nagy valószínûséggel robbanhat az adósságprobléma Spanyolországban és Belgiumban, netán Japánban. Meggyõzõdésem, hogy kétezer milliárdra kell növelni az sos esetekre felhasználható alap fedezetét, mert azzal párhuzamosan, hogy a támogatások lehívása révén csökken a jelnleg rendelkezésre álló csomagból a pénz, annál erõteljesebbek lesznek a spekulatív támadások a különbözõ eladósodott országok kötvénypiacaival szemben. Szóval duzzasztani kell keményen a csomagot, de meg kell mondani, hogy önmagában véve nem gyógyír, ha csak az egyes akut adóssággal küszködõ államok költségvetései számára növelik a pénzkínálatot. Ugyanis egy sor kereskedelmi bank kerül hamarosan bajba mind az eurótagállamokban, mind az euróövezethez kapcsolódó uniós államokban. Egy csomó nagy bank sincs ugyanis kellõképpen feltõkésítve.
Z.P.: Újabb hitelválság fenyegeti a világgazdaságot?
W.B.: Mindenesetre tény, hogy – bár nem beszélünk még róla nyíltan – ahogyan egyes államok, ugyanúgy egyes komoly bankok is gyakorlatilag csõdben vagy csõdközeli állapotban vannak. Át kell strukturálni adósságaikat, részben el kell õket engedni. Görögország egész államadósságának legalább a felét. Ebbõl az következik, hogy az adott bankok vagy államok kötvényeivel rendelkezõ intézményeknek, polgároknak, más államoknak – közvetetten beleértve a kül- és belföldi adófizetõ polgárokat –, lényegében mindenkinek fel kell készülnie a várható veszteségekre. Abban kell az érintetteknek mielõbb megegyezniük, hogy az eredetileg várthoz képest mennyivel kisebb hozammal, kamattal elégednek meg, lemondanak-e mindenfajta hozamról, sõt, egyes esetekben arról, hogy visszakapják egész befektetett tõkéjüket, vagy hogy mennyi idõvel tolják ki a visszafizetés lejárati idejét.
Z.P.: Horrorisztikus forgatókönyv ez. Hiszen az érintett, csõdbe jutott országok állampolgárai – akik úgy érzik: semmirõl sem tehetnek – éppúgy fellázadhatnak, mint azon államokéi, amelyek most áldozatot hoznak más országok felelõtlen gazdálkodása miatt. Az ön által javasolt megoldás megszorításokkal jár, miközben a polgárok életszínvonala szerte a fejlett világban máris elég sokat romlik, már csak az emelkedõ élelmiszer- és benzinárak miatt is.
W.B.: Az áldozatok elkerülhetetlenek, mert a csõdök mindenképpen be fognak következni. Józanul, felelõsen és a jövõ generációkra is gondolva csak egyetlen út járható: hogy az Európai Unió összes állama, valamint a rendkívüli adósságokkal küszködõ USA és Japán nagyjából követi Németország évek óta gyakorolt következetességét: meg kell húzniuk mindannyiuknak a nadrágszíjat, a rendkívüli mértékben eladósodottaknak erõteljesebben mindenki másnál, de eközben minden egyes államnak egyre kevesebbet szabad kiadnia és egyre többet kell bevételeznie. Ezt követeli meg a fenyegetõ infláció elleni küzdelem éppúgy, mint a nyugdíjrendszerek megmentésének követelménye. Ha viszont mielõbb nem rendezik átfogóan az államadósságproblémákat, az államok egy része csak azért is enged a szigor politikájából, és inkább lazít, pénzt inflál, akkor elõbb európai, majd globális pénzügyi összeomlássorozat fog beindulni – mégpedig gyorsabban, mint azt bárki is feltételezné.
Forrás: Link