Idõ-járás
Irta: Olvaso - Datum: 2010. August 23. 10:03:51
Kedves Imre! Új dolgot nem írok, csak találtam egy könnyen érthetõ és rövid összefoglalót az idõjárásmódosító akciók alapismereteirõl. Ha úgy gondolod, "ismétlés a tudás anyja" alapon blogodban használd fel. Az elmúlt néhány cunamis, földcsuszamlásos, tenger alatti földrengéses esemény aktuálissá teszi ismereteink felfrissítését. Hozzátenném, az USA játszadozik több mint fél évszázad óta különféle megoldásokkal, amelyekbõl sok visszaütött, mint a bumeráng. Sok amerikai életébe és az anyagi javak megsemmisülésébe került. Talán a biztosítók nyertek rajta. No és kik bitorolják e területet is? Ki fogod találni. Annyira tetszik, hogy önzésbõl ideírom: RO-ZSI................
Teljes hir
Kedves Imre! Új dolgot nem írok, csak találtam egy könnyen érthetõ és rövid összefoglalót az idõjárásmódosító akciók alapismereteirõl. Ha úgy gondolod, "ismétlés a tudás anyja" alapon blogodban használd fel. Az elmúlt néhány cunamis, földcsuszamlásos, tenger alatti földrengéses esemény aktuálissá teszi ismereteink felfrissítését. Hozzátenném, az USA játszadozik több mint fél évszázad óta különféle megoldásokkal, amelyekbõl sok visszaütött, mint a bumeráng. Sok amerikai életébe és az anyagi javak megsemmisülésébe került. Talán a biztosítók nyertek rajta. No és kik bitorolják e területet is? Ki fogod találni. Annyira tetszik, hogy önzésbõl ideírom: RO-ZSI................
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
Az idõjárás szeszélyeinek kitéve, az ember már a kezdetektõl érdeklõdve kémleli az eget. Egy-egy hevesebb idõjárási esemény olykor félelemmel tölti el. Eleinte isteni erõknek tulajdonította az égi jelenségeket, mígnem -- hosszú idõ elteltével -- kezdte megérteni a folyamatok mozgatórugóit. Mivel azonban az ember természetébõl fakadóan nem szereti, ha valamit nem tud irányítása alá vonni, már az õsi idõkben megpróbálkozott az idõjárás igényei szerinti alakításával.
Mágia és idõjárás
Néhány indián, illetve európai törzsben elterjedtek voltak különbözõ rituálék, amelyekrõl úgy gondolták, képesek esõt hozni. A mágikus és vallási gyökerû idõjárás befolyásoló eljárások számos kultúrában elterjedtek. A görög és római mitológiában is több esetben találkozhatunk az idõjárást vezérlõ elemekkel, igaz, ezek hátterében legtöbbször valamifajta isteni beavatkozás áll -- gondoljunk csak Homérosz Odüsszeia-jára, amelyben Aeolus, a szelek õrzõje odaadományozza Odüsszeusznak és legénységének a négy fõ szelet egy zsákban.
Az elsõ lépések a tudományos módszerek felé
Az idõjárás tudatos és valós befolyásolásának elsõ lépése feltehetõen a villámhárító megalkotása volt. Egymástól függetlenül két tudós is rájött a villámok elhárításának módszerére, elõbb 1749-ben Benjamin Franklin az Egyesült Államokban, majd 1754-ben Prokop Divis Európában. Késõbb, az 1950-es években Neumann János felvetette, hogy amennyiben a Földet egy újabb jégkorszak fenyegetné, megoldás lehetne, ha földdel vagy korommal fednék be a felszínt borító gleccsereket. Ez ugyanis jelentõsen csökkentené a felszín albedóját, azaz sugárzás visszaverõ képességét, és így az több hõt nyelne el és tartana vissza.
Nagyjából ez idõ tájt Wilhelm Reich olyan kísérletekkel próbálkozott, amelyek a felhõk kiszárítását célozták meg -- a kapott eredményei azonban ellentmondásosak, és tudományosok körökben nem elfogadottak.
A modern tudomány lehetõségei és korlátai
Az idõjárás alakításának csábító lehetõségérõl a késõbbiekben sem mondtak le a tudósok, különbözõ ötletekkel álltak elõ, hogy a nagy károkkal járó eseményeket elhárítsák. Gyakori és bevált eljárási mód a csapadék mennyiségének vagy fajtájának megváltoztatására, hogy apró kristályszemcséket, úgynevezett kondenzációs magvakat juttatnak a levegõbe, amelyek elõsegítik a felhõben lévõ vízgõz kicsapódását, és így az esõcseppek képzõdését. A módszert elsõsorban a csapadék -- általában esõ vagy hó -- adott terület feletti mennyiségének növelésére, vagy épp a terület megvédésére alkalmazzák, ha például már korábban kihullásra késztetik a csapadékcseppeket. Ez utóbbi fõként jégesõ és viharelhárításnál játszik fontos szerepet.
Ennek a módszernek a hatékonyságát alapul véve kezdett bele az amerikai kormány egy vihar elhárítási projektbe 1962 és 1983 között. A trópusi ciklonokat kísérelték meg gyengíteni azáltal, hogy a vihar közepén található felhõmentes területre, az úgynevezett szembe repülve ezüst-jodid alapú kondenzációs magvakat juttatnak a szemet körülvevõ vastag felhõzetbe, a szemfalba. A kísérlet azonban nem hozott meggyõzõ eredményt.
1997-ben szintén az Egyesült Államokban, katonai keretek között, alaszkai bázissal indítottak egy kutatási programot, amelyet a Nagyfrekvenciás Aktív Aurora Kutatási Program (HAARP) névre kereszteltek. Ennek lényege, hogy egy sor nagy teljesítményû antennát állítottak fel, amelyek nagyfrekvenciájú rádióhullámok segítségével nagy mennyiségû energiát sugároznak a légkör elektronokat, töltött atomokat és molekulákat nagy számban tartalmazó, 50-400 kilométer közötti rétege, az ionoszféra felé. A tudósok úgy vélik, hogy ha az energianyalábot egy kis területre koncentráltan sugározzák, a hõmérséklet akár a hõmérséklet akár többszörösére megnövelhetõ, ami az ionoszféra kitágulását eredményezi, ez megváltoztatja a nyomási és hõmérsékleti elrendezõdést, így végeredményben a globális meteorológiai viszonyokat.
Talán a legemlékezetesebb és legnagyobb nyilvánosságot kapott kísérlet az idõjárás megváltoztatására a 2008-as pekingi Nyári Olimpiai Játékokhoz kötõdik. Miután a játékok az esõs évszak idején kerültek megrendezésre, komoly fejtörést okozott a szervezõknek, hogy az esõ ne mossa el a sporteseményt. Megelõzésképp, a Pekingi Idõjárás Módosító Iroda munkatársai több mint ezer, ezüst-jodiddal bevont kondenzációs magvakat szétszóró rakétát lõttek fel nyolc óra leforgása alatt a nyitó ünnepségeket megelõzõen, hogy a fõváros felé tartó esõfelhõkbõl még a környezõ területeken kihulljon a csapadék.
Magyarországi vonatkozások
Hazánkban is van példa az idõjárás alakítás gyakorlatára. A Baranya megyében mûködõ Dél-magyarországi Jégesõ Elhárítási Egyesülés, mint ahogy nevébõl is kiolvasható, jégesõ elhárítással foglalkozik. Ennek során talajfelszíni generátorok segítségével rengeteg ezüstjodid kristályt állítanak elõ, és ezeket nagy koncentrációban, még a jégszemek kialakulását megelõzõen juttatják a zivatarfelhõbe. Azért ezüstjodid kristályokkal dolgoznak, mert ezeknek a részecskéknek a szerkezete áll legközelebb a jég kristályszerkezetéhez, így jelenlétükben már kis energia befektetés mellett is ki tudnak fagyni a vízcseppek. Ebben az esetben a zivatarfelhõ maga szívja fel a talajról a kristályrészecskéket, és nem rakétákkal lövik fel õket.
Habár egyes esetekben úgy tûnik valóban sikerül elérni a kívánt célt, és szájízünk szerint megváltoztatni az idõjárást, sok kutató megkérdõjelezi a módszerek hatékonyságát. A légkör és az idõjárás esetében ugyanis egy olyan összetett és kaotikus rendszerrõl van szó, hogy teljes bizonyossággal sosem állítható, hogy valóban az emberi beavatkozás okozta a változást.
ICI Interaktív Meteorológia