Magas a közvetett adók mértéke Magyarországon
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 22. 13:16:24
A hasonló fejlettségû országok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon kiemelkedõen magas volt az utóbbi években a GDP-arányos adóterhelés, magasabb az EU 27 illetve régió átlagánál is. Az elmúlt idõszak adórendszer-átalakításai ugyanakkor lényegesen javítottak az adózási helyzeten Magyarországon - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium összefoglaló írása.
Teljes hir
A hasonló fejlettségû országok adataival összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarországon kiemelkedõen magas volt az utóbbi években a GDP-arányos adóterhelés, magasabb az EU 27 illetve régió átlagánál is. Az elmúlt idõszak adórendszer-átalakításai ugyanakkor lényegesen javítottak az adózási helyzeten Magyarországon - állítja a Nemzetgazdasági Minisztérium összefoglaló írása.
Döntõen a tavaly júliusban bevezetett társasági adócsökkentés nyomán az adóelvonás mértéke tavaly 37,6 százalékra süllyedt le. A minisztérium számítása szerint az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó 2011. januári bevezetésének következtében az adóterhelés idén tovább csökken, várhatóan 36,5 százalékra.
Az indirekt adók nemzetközi összehasonlításban magasak voltak 2008-ban Magyarországon, míg a direkt adók mértéke összehasonlításban közepesnek számított a visegrádi országokhoz képest, viszont csaknem 3 százalékponttal magasabb ezek szintje is. A szociális járulékok mind az EU 27, mind a visegrádi országok átlagánál kis mértékben magasabbak voltak.
Magas a közvetett adók mértéke Magyarországon
Nemzetközi összehasonlításban tehát hazánkban az átlagosnál jóval magasabb az indirekt adókból származó bevételek mértéke Ugyanez igaz a társadalombiztosítási hozzájárulásokra is, míg a közvetlen adók GDP arányos terhe az EU átlagnál jóval kisebb, a visegrádi országok arányánál azonban nagyobb.
A fogyasztást terhelõ adókból származó bevételek GDP-hez viszonyított aránya 2008-ban Magyarországon kiemelkedõ volt, az EU tagállamok rangsorában a 4. helyen álltunk. A hazai 14,5 százalékos részarány 2,5 százalékponttal meghaladta a 12 százalékos EU-átlagot, a magyar mutató a visegrádi országok (V3) átlagát (11,3 százalék) is felülmúlta.
Az élõmunka után felmerülõ közterhekbõl befolyt bevételek GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon szintén meghaladta a nemzetközi átlagot. Miközben az EU tagállamok átlagában az említett mutató 2008-ban 17,5 százalék, a visegrádi ország-csoport esetében pedig csupán 14,7 százalék volt, a hazai arány megközelítette a 21 százalékot. Az élõmunka magasabb terhelésének oka elsõsorban a társadalombiztosítási hozzájárulások mértéke. Emellett fontos elem természetesen a személyi jövedelemadó elvonás is, ez azonban a közelmúlt reformjai következtében lényegesen csökkent, mérsékelve és a visegrádi átlaghoz közelítve a magyar adóéket.
Az alábbi adóék azt mutatja, hogy a 2011-es adóváltoztatások milyen módon befolyásolták a magyar adóéket, aszerint, hogy a teljes munkaerõköltségnek összesen hány százalékát vonja el az állam különbözõ adók és járulékok formájában (a munkavállaló és a munkaadó terheket egyaránt beleértve).
Az ábrán látható, hogy a 2010-ben majdnem lineárisan növekvõ, majd az átlagbér 3-szorosa körül magas szinten stabilizálódó adóék, 2011-re elmozdult a visegrádi országokéhoz hasonló negatív meredekségû parabola függvény irányába. Az átlagbér 1,4 szerese felett nagymértékben csökkent, ez alatt kissé nõtt. Összességében, átlagosan azonban 4.6%-ponttal csökkent az adók és járulékok munkáltatás költségéhez viszonyított aránya, igaz ennek szórása jelentõs volt.
2010-ben az átlagos különbség Magyarország és a visegrádi 3-ak adóéke között, 11.7%-os volt, míg 2011-ben ez az átlagszám 7.1%-ra mérséklõdött. A magasabb jövedelemkategóriákban (átlagbér 4 szerese felett) az arányszám 10% pontnyi illetve afeletti mértékben csökkent. Ennek eredményeképpen a magyarországi illetve V3 országok adóék különbségének szórása mintegy negyedére csökkent, megteremtve ezzel egy igazságosabb, munkára ösztönzõ jövedelemadó rendszert. Míg 2010-ben a magyar adóék és a V3-as különbségének tartománya 2,3%-tól 24%-ig terjedt, a 2011-es változtatások hatására ez a 4,2%-10,6% tartományra mérséklõdött. Ez azt jelenti, hogy továbbra is van lemaradásunk a V3-akhoz képest az adóék területén, ugyanakkor e különbség eloszlása sokkal egyenletesebb a különbözõ jövedelemszegmensek tekintetében.
Az elõzõektõl eltérõ jelenség figyelhetõ meg a tõkeadók adóterhelése tekintetében. A 2008-as évben mindössze négy olyan EU tagállam volt (a balti országok és Szlovénia), amelyikben a tõkeadókból származó költségvetési bevételek GDP-hez mért aránya alacsonyabb a magyarországi adatnál: az EU27 mutatója 7,5 százalék, a visegrádi ország-csoport átlaga 7,2 százalék, míg a magyar ráta mindössze 5,1 százalék. Különösen alacsony a magyar elvonás a vagyonelemeket illetõen, ez azonban versenyképességi szempontból nem kiemelkedõ fontosságú.
Az utóbbi idõben a nemzetközi adópolitika kiemelt területe a környezetvédelemmel összefüggõ elvonások ("ökoadók") vizsgálata, fejlesztése. Az ökoadókból származó bevételek GDP-hez viszonyított súlya mérsékelt a világban, 2008-ban az EU tagállamokban átlagosan 2,6 százalékot képviselt. A magyar adat (2,7 százalék) lényegében megegyezik a nemzetközi átlaggal és kissé meghaladja a visegrádi országok mutatóját. GDP arányosan ugyan magas az ilyen típusú adóteher hazánkban, azonban az összes teherhez viszonyított arány alacsony. Ez azt mutatja, hogy a munkát terhelõ adók mérséklésével és a zöld adók emelésével a teljes adóterhet át lehet strukturálni, egy a munkát jobban ösztönzõ szerkezet irányába.
Forrás: Link