53 embert rúgtak ki a romagyilkosságok idején (is) leszerepelt Katonai Biztonsági Hivatalból
Irta: Olvaso - Datum: 2010. August 23. 10:07:29
(Most akkor ki hazudik? Mi tudjuk az igazságot, ezek meg a púderezik a mossados moslékot! Hende is, természetesen!)
Két hónappal meghosszabbította a romák elleni támadásokkal gyanúsított négy férfi elõzetes letartóztatását tegnap a Pest Megyei Bíróság. Úgy tudjuk, az ügyészség szeptember közepére készíti el vádiratát az ügyben. A honvédség szerint csupán adminisztratív hiba miatt maradt a besúgói rendszerben 2009 júliusában az egyik gyanúsított, Cs. István.
Teljes hir
"Hende Rendet vág a hírszerzésnél"
Két hónappal meghosszabbította a romák elleni támadásokkal gyanúsított négy férfi elõzetes letartóztatását tegnap a Pest Megyei Bíróság. Úgy tudjuk, az ügyészség szeptember közepére készíti el vádiratát az ügyben. A honvédség szerint csupán adminisztratív hiba miatt maradt a besúgói rendszerben 2009 júliusában az egyik gyanúsított, Cs. István.
Cs. István, P. Zsolt, K. István és K. Árpád (Fotók: Hegedüs Róbert)
A Pest Megyei Bíróság október 23-ig meghosszabbította a romagyilkosságokkal gyanúsított négy férfi elõzetes letartóztatását tegnap. Ennek oka, hogy mindegyikük esetében fennáll a szökés, az elrejtõzés veszélye, valamint az, hogy a tanúk befolyásolásával, megfélemlítésével, esetlegesen a bizonyítási eszközök megsemmisítésével akadályoznák az eljárást – közölte Stubeczky Sarolta, a megyei bíróság tanácselnöke. A Nemzeti Nyomozó Iroda az elmúlt hetekben zárta le a nyomozást, az ügy aktái a Pest Megyei Fõügyészségen vannak, ahol – úgy tudjuk – szeptember közepéig elkészítik a vádiratot.
A lapunk által írt cikksorozat hatására a Honvédelmi Minisztérium pénteken elismerte, hogy Cs. István kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH), de a tárca közleménye szerint a gyilkosságok ideje alatt, mivel leszerelt a honvédségtõl, már nem informálta a titkosszolgálatot. A minisztérium tegnap is kiadott egy kommünikét, amely a lapunk (Magyar Hírlap) tegnapi számában megjelentekre reagál.
„A KBH folyamatosan vizsgálja azoknak a sajtóhíreknek a hátterét, amelyek a szolgálatot és a romagyilkosságok gyanúsítottjának egyikét, Cs. Istvánt hozzák kapcsolatba. Mint azt a KBH a föllelhetõ iratok áttanulmányozása után közölte, Cs. Istvánt szerzõdéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben – valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a késõbbi, féléves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. Cs. István ezt köve¬tõen egészségügyi szabadságon volt, és tartótisztjének állítása szerint a 2009-ben történt leszereléséig nem találkoztak. Tény viszont, hogy 2009 júliusának végén a KBH akkori vezetése elrendelte, hogy a kapcsolattartók keressék meg informátoraikat, és a romagyilkosságokkal összefüggõ jelenségekrõl kérdezzék õket. Ennek értelmében kezdeményezte Cs. Istvánnal a találkozót a tartótisztje. Ez meg is történt, de ekkor érdemi információ nem hangzott el a jegyzõkönyvek tanúsága szerint. Cs. István 100 millió forintos »vérdíj«-ra utaló kijelentését a kapcsolattartó nem ítélte ilyennek. Viszont a Katonai Biztonsági Hivatalnál jelenleg tartó feltáró vizsgálat megállapította, hogy a szolgálat korábbi vezetése valószínûsíthetõen adminisztratív hibát követett el, amikor a kapcsolat megszûnése ellenére is csak 2009 májusában zárták ki a KBH rendszerébõl Cs. Istvánt. Hende Csaba honvédelmi miniszter az elõzõ Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának tagjaként részt vett a romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati felelõsség vizsgálatában, és így általános tapasztalatokat is szerzett a Katonai Biztonsági Hivatal akkori mûködésérõl. A többi között ezen ismeretei is megalapozták, hogy a tárca átvétele után haladéktalanul leváltotta a KBH korábbi fõigazgatóját, és mindkét helyettesét. Ezt követõen néhány héten belül további 53 fõ került felmentésre, illetve nyugállományba” – áll a közleményben.
Miként az ismert, lapunk leleplezõ cikksorozatot indított a romagyilkosságokkal összefüggésben. Kiderítettük, hogy az egykori hivatásos katona, Cs. István aktív kapcsolatot ápolt a KBH-val, s rendszeresen jelentett tartótisztjének, H. Ernõnek. Megszereztük mindkét férfinak a kihallgatási jegyzõkönyvét. A volt katona a rendõrségen többek között azt állította, hogy a romagyilkos csoportnak voltak anyagi támogatói, segítõi és külön felderítõi is. A tartótiszt, H. Ernõ pedig azt vallotta, hogy Cs. Istvánnal alig váltottak szót a romagyilkosságokról, Cs. csupán azt közölte, milyen jól jönne neki a százmillió forintos vérdíj. Ráadásul mindezekrõl – állította a százados – jelentés sem készült.
A kihallgatáson szóba került egy másik gyanúsított, K. István is, aki nem volt ismeretlen H. Ernõ elõtt. Közöltünk egy olyan rendõri jelentést is, amely szerint a tiszalöki támadás éjjelén Cs. Istvánt Polgáron igazoltatta egy rendõr, és gyanús felszereléseket talált a kocsijában. Ennek ellenére elengedte a férfit.
Szenvedi Zoltán
Forrás: Link