Gáz: sorsdöntõ engedményeket csikart ki Putyin az EU-ból
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 26. 11:57:01
Oroszország a hosszú távú gázexportõri szerzõdések terén és a déli gázvezeték-háborúban is kisebb taktikai engedményeket ért el a történelmi léptékû EU-orosz csúcstalálkozón csütörtökön. Az éles hangnem ellenére azonban sem Putyin, sem Barroso nem tudta a másikra kényszeríteni az akaratát. A taktikai engedmények mégis sorsdöntõek lehetnek Közép-Európában, eredményeket mindenki a júliusban kezdõdõ lengyel elnökség elejére vár – írja az Euractiv.

Teljes hir
Oroszország a hosszú távú gázexportõri szerzõdések terén és a déli gázvezeték-háborúban is kisebb taktikai engedményeket ért el a történelmi léptékû EU-orosz csúcstalálkozón csütörtökön. Az éles hangnem ellenére azonban sem Putyin, sem Barroso nem tudta a másikra kényszeríteni az akaratát. A taktikai engedmények mégis sorsdöntõek lehetnek Közép-Európában, eredményeket mindenki a júliusban kezdõdõ lengyel elnökség elejére vár – írja az Euractiv.

Jelentõs fordulat is bekövetkezhet a déli gázfolyosón zajló vezetékháborúban. Az EU-orosz csúcstalálkozón ugyanis az oroszok elérték, hogy áprilisban Brüsszelben bemutathassák a Déli Áramlatot. A promóciós eseményen sok fontos döntéshozó, többek között a részes országok nagykövetei és érintett nagyvállalatainak vezetõi mellett jelen lesz Günther Oettinger energiaügyi biztos is - mondta el az Euractiv munkatársának Szergej Smatko orosz energiaügy miniszter a csúcstalálkozón.
Az oroszok közvetlen célja az, hogy a Déli Áramlat ugyanolyan jogi státuszt szerezzen az Európai Unióban, mint amit a szintén Gazprom érdekeltséggel épülõ, Balti tenger alatt húzódó, már részben elkészült Északi Áramlat. Az Északi Áramlat ugyanis páneurópai korridorként lett elismertetve az EU transzeurópai hálózatok listáján még 2006-ban, ami azért fontos, mert így a finanszírozói kockázat csökkenthetõ azzal, hogy a konstrukció EU-konformitása garantált, sõt, esetleg kapcsolódó létesítmények és projektek finanszírozásába maga az EU is bevonható. A Déli Áramlat jogi státusából eredõ hátrányának ledolgozása tovább ronthatná a "kiemelt európai projekt” címmel büszkélkedõ, de pénz- és gázhiánnyal küzdõ Nabucco esélyeit.
Az oroszok ragaszkodnak az árképletükhöz
A csúcstalálkozó másik fontos kérdése, hogy a Gazprom árképlete fenntartható-e az új uniós gázpiaci szabályok szerint. Az orosz tárgyalódelegáció célja a Gazprom árazási képletének megvédése, vagyis azt szeretnék elérni, hogy Oroszország más gázexportáló országokhoz hasonlóan továbbra is hosszú távon rögzített, és a napi árváltozásoktól megkímélt árazási rendszerben szállítsa a gázt az EU-ba.
Bár ezt a rendszert a nagybani gázvásárlók és a csõvezetékes vállalatok is általában kedvelik, az EU új gázpiaci irányelvcsomagja a regionális gázpiacokon kialakuló, napi, tõzsdei jellegû árjegyzéseket favorizálja. Putyin szerint azonban a napi árjegyzés kockázatát át fogják hárítani az európai fogyasztókra, ha az EU ehhez ragaszkodni fog. Az orosz miniszterelnök olyan jogértelmezést szeretne elérni, ami a Gazprom számára lehetõvé teszi a régi árazási rendszer mûködtetését, sõt, ha ez nem érhetõ el, akkor követelik az Oroszországgal kötött államközi egyezményeket felülíró jogszabály módosítását.
Az irányelvcsomag márciusi hatályba lépése után nem világos, hogy a két rendszer megfér-e egymással. Egyes országok értelmezése szerint igen, másoké szerint nem: az E.On Ruhrgas például már felkérte a Gazpromot a napi árjegyzés bevezetésére. Ez a kérdés Magyarországon is bármikor felmerülhet.
Ha a Gazprom kénytelen lesz megváltoztatni a gázár jegyzésének módját, akkor Magyarországon is éven belül többször változhat a gáz ára. (A jelenlegi rendszerben a gáz árát 9 havonta igazítják más fûtõanyagok, elsõsorban a kõolaj átlagos árváltozásához). Ha ennek ellenére a lakossági közüzemi szolgáltatók egy fûtési szezonra fix árat akarnak jegyezni, akkor kénytelenek lesznek árbiztosítást kötni, aminek a költségét valakinek meg kell fizetnie. Ráadásul a szállítók arra hivatkozva, hogy az alacsony napi árak mellett veszteni fognak a szállításokon, eleve magasabb bázisárra térhetnek át, illetve visszafoghatják a kínálatuk bõvülését.

Az orosz pozíció ezen a téren nem csak azért erõs, mert Oroszországban vannak a gázmezõk. Az EU irányelve ebben az esetben az Európai Gazdasági Térség részére kötelezõ érvényû jogszabályok, amelyek azonban az EGT-n kívüli Oroszországra nem érvényesek; az EU irányelvek a nemzetközi jogban élveznek elsõbbséget az Oroszországgal kötött államközi megállapodásoknál.

Nem lehet kizárni a Gazpromot
A harmadik vitapont az, hogy a Gazprom tulajdonát sértheti-e az EU harmadik irányelv-csomagja. Barroso megígérte, hogy a Gazpromot nem fogják diszkriminálni, és az elhangzottak alapján nem lehetetlen, hogy azok az országok, akik az orosz monopóliumot megpróbálják a földgázszállításból kizárni, valamilyen módon kénytelenek lesznek anyagilag kompenzálni az oroszokat.
Az oroszok problémája többek között az, hogy Litvánia az irányelvre hivatkozva szétválasztotta a Lietuvos Dujoz korábban vertikálisan integrált gáztársaságát egy szállító és egy kereskedõ vállalkozásra. Az eredeti cégben a Gazprom is részvényes volt, de a jogutódok egyikébõl kihagyták. Putyin szavaival a „litván kormány csak ürügyet keresett az orosz tulajdon elkobzására”. Barroso elismerte, hogy egyes tagállamok az Irányelv által kínált három modell közül a legszigorúbbat (a teljes tulajdonosi vertikális szétválasztást) választották. "Megértem, hogy Putyin miniszterelnök úr miért érvel olyan energikusan ebben a kérdésben, de ez a szabály vonatkozik a norvég és az európai vállalatokra is" – tette hozzá Barroso.
A legszigorúbb szétválasztási szabályok szerint az eladóknak a birtokukban lévõ gázt a független gázszállító cégeknek kell átadniuk. A Bizottság szóvivõje szerint Litvánia mellett még további nyolc EU tagállam választotta ezt a megoldást. Ennek alternatívája az, hogy a gázszállítások rendszerét egy a szállítást és gázkitermelést végzõ cégtõl független rendszerirányító végzi (Magyarország jelenleg ezt a modellt alkalmazza, legalábbis elméletben), a harmadik lehetõség pedig az, hogy egy különleges tanács dönt a vitás helyzetekben.
Smatkó miniszter szerint nem volna túl nagy ellentmondás, ha a nagy transznacionális csõvezetékes vállalatokra néhány kivétel vonatkozna. "Ezeket nem lenne szabad az EU belsõ piacán belüli transznacionális gázrendszer részének tekinteni, hanem nemzetközi szállítási infrastruktúrának. És kizárhatnánk a harmadik felek beavatkozásának a lehetõségét az EU területén belül is a megtérülési idõszakban" – sorolta Smatkó az orosz igényeket. Az orosz miniszter szerint kormánya erre vonatkozóan részletes javaslatokat letenni a Bizottság asztalára, és júliusra, a magyar elnökség utáni idõszakra vár eredményeket.

Forrás: Link