Posta Imre weboldala

A Fidesz a vért hiányolta az utcákról
Irta: Olvaso - Datum: 2011. February 26. 11:58:13

Teljes hir

Miért nem lõhettek a rendõrök? - háborgott a fideszes
Feloldották annak a jegyzõkönyveknek a titkosítását, amely a 2006-os tévéostrom másnapján az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén történteket tartalmazza. A Jobbik azonnal lecsapott a dokumentumokra és kiderült: a Fidesz éles lõszerrel lövetett volna a "békés" tüntetõkre. A meggondolatlan mondatok teljesen hiteltelenné tették a Fidesz-propagandáját a "gumilövedékekrõl" és a "kilõtt szemû békés tüntetõkrõl".

Állami parancsra rendõrterror folyt Budapest utcáin 2006. október 23-án - nyilatkozta Kontrát Károly, a belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna Televízió Hattól nyolcig címû mûsorában, négy évvel a 2006-os események után, 2010. októberében.

2007. februárjában törvénymódosító javaslatot nyújtott be a Fidesz a gumilövedékek használatának megtiltásáért. Papcsák Ferenc fideszes politikust - akirõl nemrég derült ki, hogy rokonoknak ad közpénzbõl megbízásokat - pedig kifejezetten azzal a céllal nevezték ki "elszámoltatási kormánybiztosnak", hogy Gyurcsány Ferencet is felelõsségre vonják ez ügyben.

A 2006 októberi rendõri túlkapások sérültjeit kétszázmillió forinttal kárpótolja a belügyminisztérium - a százkét jogosult közül kilencvennyolccal egyezett meg a tárca.

"Brutális rendõrterror volt"
– A 2006 õszén történteket nem lehet egyszerûen rendõri túlkapásnak nevezni - az brutális rendõrterror volt, amit a hírek szerint kormányzati megrendelésre követtek el a rendõrök 2006 õszén - nyilatkozta Kontrát Károly a Duna Televízió reggeli mûsorában. Ennek kapcsán pedig megrendült az államba és intézményeibe vetett bizalom - tette hozzá. Demokráciában, jogállamban az államnak, a rendõrségnek meg kell védenie a tisztességes, jogkövetõ embereket. Itt megtámadták õket, állami parancsra rendõrterror folyt Budapest utcáin 2006. október 23-án - szögezte le Kontrát Károly.

A politikus, aki négy évvel ezelõtt a Fidesz jogsértéseket dokumentáló központját vezette, emlékeztetett: nemcsak az ünnepségek résztvevõi váltak áldozattá, hanem többen azok közül is akik vendéglátóhelyeken voltak. Mindenféle indok nélkül kirángatták õket a rendõrök és agyonverték õket - szögezte le a politikus.

Ne lehessen következmények nélkül elmenni a büntetõjogi felelõsség mellett sem, ez is kell a négy évvel ezelõtti történések végleges lezárásához - tette hozzá az államtitkár. Végére kell járni annak, kik adták ki a parancsokat a törvénysértések elkövetésére, illetve arra, hogy nem kell a rendõröknek azonosítót viselniük. Ki adott parancsot arra a rendõröknek, hogy megtámadják a békés, ünneplõ embereket? Igazi megbékélés, igazi lezárás akkor történik majd ebben az ügyben, ha a felelõsök is megkapják a méltó büntetésüket - szögezte le Kontrát Károly a Hattól nyolcig stúdiójában.

A gumilövedékes fegyvereket az október 23-ai zavargások idején vetette be elõször a rendõrség, szakértõk szerint meglehetõsen szakszerûtlenül használták azokat: több embert lõttek meg túl közelrõl, és gyakori volt a fejmagasságban leadott lövés is. Egy ember megvakult, egy maradandó látáskárosodást szenvedett. (Index)

Pofára esés
80 évre titkosították azt a jegyzõkönyvet, amely a 2006-os tévéostrom másnapján az Országgyûlés honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottságának együttes ülésén történteket tartalmazza. A Fidesz azonban hatalmas hibát vétett: feloldotta a titkosítást, így bárki által elolvasható a jegyzõkönyv.

Sokkoló sorokat olvashatunk ki a jegyzõkönyvbõl: a Fidesz képviselõi – akik idáig "békés tüntetõket" és "rendõrterrort" kiáltottak – a tévéostrom másnapján azt rótták fel az MSZP-s vezetésnek, hogy a karhatalom miért nem verte le durvább, kevésbé finomabb módszerekkel a tüntetõket. Sõt, azok után, hogy Petrétei József elmondja, hogy – bár egy figyelmeztetõ lövéssorozat volt – azért nem használtak fegyvert a tüntetõk ellen, mert „ha a rendõrség a fegyverét használja, akkor több halálos áldozattal kellene most, ma szembenéznünk”, a Fidesz képviselõje, Nyitray András mégis a vért hiányolta - számolt be elsõnek a Kuruc.info.

"A békés tüntetõk"
Nyitray András, a Fidesz országgyûlési képviselõje, a bizottság tagja ugyanis a jegyzõkönyv szerint a tévéostrom másnapján, 2006. szeptember 19-énazt rója fel a rendészeti miniszternek, hogy a rendõrök miért nem használhatták a fegyverüket a tüntetõkkel szemben.

Fidesz: a jogállam elbukott 2006-ban

A fideszes Balog Zoltán szerint a jogállam 2006 õszén elbukott Magyarországon. A politikus ezt a múlt év tavaszán, a választások elõtt mondtal a parlamentben - az állami vezetõi mulasztások, illetve az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megilletõ kártérítésekrõl szóló határozati javaslat általános vitájában - sürgette a rendõri és politikai vezetõk felelõsségének kivizsgálását a jogszerûtlen rendõri fellépések kapcsán.

Fogyatékos lett a gumilövedék miatt: 15 millió forint kártérítést fizet a rendõrség
További 10,6 millió forint nem vagyoni kártérítésre kötelezte a Fõvárosi Bíróság a Készenléti Rendõrséget annak a férfinak a perében, akinek az 2006. október 23-i budapesti tüntetésen gumilövedékkel maradandó fogyatékosságot okoztak. A felperes korábban peren kívüli egyezségben 4,4 millió forintot már megkapott. (MTI)

Balog Zoltán elmondta, tartanak attól: a hatalom ismételt fenyegetésekkel próbálja az embereket elrettenteni, hogy március 15-én éljenek az alkotmányban biztosított szabadságjogaikkal. Viszont ha a kormány nem arra használja fel az ünnepet, hogy a rendõröket az emberek ellen irányítsa, akkor békés lesz március 15-e.

Múlt év végén úgynevezett semmisségi törvényjavaslatot nyújtott be a 2006-os jogsértések ügyében Balsai István miniszterelnöki megbízott. A jogszabály lehetõvé tenné, hogy a lezárt és a még függõben lévõ 2006-os büntetõügyeket az elsõfokú bíróságoknak hivatalból vagy kérelemre, peren kívüli eljárásban kellene vizsgálniuk. Büntetõjogászok szerint vigyázni kell a javaslattal, nehogy bûncselekményeket elkövetõ személyeket is rehabilitáljanak. Ha az derülne ki, hogy a döntést kizárólag rendõri jelentések és vallomások alapján hozták meg, az ítéletet semmissé lehetne nyilvánítani. Az elítélt nevét pedig törölnék a bûnügyi nyilvántartásból - írta az atv.hu.

Forrás: Link