Megbomlik az egység az eurózónában
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 08. 10:44:39
Óriási bajba kerülhet az euró
A hétvégén mindkét nagy európai pártcsalád, a szocialisták és a konzervatívok is összegyûltek, hogy a márciusi csúcstalálkozót megelõzõen elõkészítsék a közös stratégiát. A német-francia paktum eddig sem élvezett túl nagy támogatást, de az új szocialista terv, melynek részletei egyelõre ismeretlenek, lesöpörheti Merkel és Sarkozy javaslatait az asztalról. Az eurózónát érintõ vitába nyártól már a dánok is beszálhatnak, ugyanis ismét szavazásra bocsátják a közös valuta bevezetését.
Nincs sok esély a konszenzusra
Teljes hir
Óriási bajba kerülhet az euró
A hétvégén mindkét nagy európai pártcsalád, a szocialisták és a konzervatívok is összegyûltek, hogy a márciusi csúcstalálkozót megelõzõen elõkészítsék a közös stratégiát. A német-francia paktum eddig sem élvezett túl nagy támogatást, de az új szocialista terv, melynek részletei egyelõre ismeretlenek, lesöpörheti Merkel és Sarkozy javaslatait az asztalról. Az eurózónát érintõ vitába nyártól már a dánok is beszálhatnak, ugyanis ismét szavazásra bocsátják a közös valuta bevezetését.
Nincs sok esély a konszenzusra
Ellentétes álláspontra jutott hétvégi egyeztetésén a két nagy európai pártcsalád. A márciusban esedékes euróövezeti és uniós csúcstalálkozót megelõzõen, a baloldalt tömörítõ Európai Szocialisták Pártja (PES) Athénban, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselõi pedig Helsinkiben tárgyaltak közös célkitûzéseikrõl. Az EPP egyeztetésén egységes álláspontként fogalmazódott meg a nemzeti költségvetések ellenõrzésének, a befektetõi teherviselésnek és a stabilitási paktum szigorításának szükségessége.
Angela Merkel kijelentette, a tagállami költségvetések konszolidálása és további szigorítások bevezetése nélkül lehetetlen az eurózóna stabilitásának és versenyképességének megõrzése. A német kancellár a helsinki találkozón nem meglepõ módon a márciusban ismét terítékre kerülõ német-francia paktum támogatására szólította fel az európai konzervatívokat.
A Merkel és Sarkozy duó jelentõs harcra számíthat a közelgõ uniós csúcstalálkozón, ugyanis a hétvégi egyeztetésen a szocialisták is megfogalmazták saját gazdaságserkentõ tervüket. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetõje hangsúlyozta, a német-francia paktumhoz hasonlóan javaslataik szintén a gazdasági kilábalást és a fiskális konszolidációt célozzák. A szocialisták álláspontja szerint a közös európai kötvények, valamint a pénzügyi tranzakciókra kivetendõ adók bevezetése, a beruházók és bankok megterhelése nélkül 250 milliárd eurót hozna a 27 tagú blokk számára. Az athéni találkozón felvetõdött olyan igény is, miszerint az Európai Bizottságnak csökkentenie kellene a görög és ír kamatlábakat.
Az EPP képviselõi a görög és ír mentõcsomag után fizetendõ, jelenleg közel hat százalékos kamat csökkentésétõl szilárdan elzárkóznak: a házigazda finn pénzügyminiszter és Angela Merkel német kancellár is elutasítóan reagált a kérésre. Az Euobserver jelentése szerint a finn Jyrki Katainen, Enda Kenny ír kormányfõ felvetésére élesen úgy fogalmazott, már „nincs ingyen ebéd”. Berlin a mentõcsomag terheinek enyhítése mellett elzárkózott az uniós mentõalap kötvényvásárlási jogának megteremtésétõl is.
Merkel és Sarkozy lehet a vízválasztó
Emellett sorakozott fel Finnország, Franciaország, Ausztria és Hollandia is, ezzel szemben a megszorítások terheit viselõ déli államok, valamint az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy is a mentõcsomag megerõsítése mellett szállt partra. Egyelõre nem úgy tûnik, hogy a közelgõ csúcstalálkozón a két fél egységes csomag kidolgozására lesz képes, várhatóan a vízválasztó ismét Merkel lesz, aki a súlyos adóssággal küzdõ tagállamok felajánlásai nyomán dönt arról, mennyit enged a német-francia paktum követeléseibõl.
Dán dillema
A jobbközép dán kormány a 2000-es sikertelen szavazás után ismét referendumra bocsátaná az euró bevezetésének kérdését. Koppenhága nem akar kimaradni az eurózóna gazdaságpolitikai együttmûködésébõl, így Lars Lokke Rasmussan kormányfõ még a júniusi EU-csúcs elõtt kikérné a polgárok véleményét a közös valutáról. A jelenlegi felmérések szerint egy népszavazás esetén enyhe támogatás kísérné bevezetését.
Megszorítás helyett ismét extrák
Kattintson és nézegessen képeket is!
Az Európai Parlament úgy döntött, havi 1500 euróval emeli a személyzetre és az irodai költségekre szánt kiadásokat annak ellenére, hogy köztudott, az európai tagállamokban szinte kivétel nélkül jelentõs megszorításokra kényszerülnek az állampolgárok. A javaslatot a csütörtöki szavazáson a jobbközép és szocialista képviselõk támogatták, míg a többi csoport megalapozatlannak tartotta a döntést – olvasható az Euobserveren.
A német zöldpárti Helga Trüpel úgy nyilatkozott, „az európai jogalkotók egyértelmûen nincsenek tisztában a költségvetési realitásokkal és helytelen jelet küldenek az uniós polgárok felé”. A támogatók viszont azt állítják, az extra juttatás nélkül képtelenek a dolgozói létszám bõvítésére, ugyanakkor ez a feladatok számának növekedése miatt szükségessé vált. Az uniós büdzsé kerete rendre vitát szül a tagállamok és az EP között, legutóbb a két fél több fordulós tárgyalások alkalmával is alig tudott megegyezni a 2011-es uniós büdzsé célszámairól.
Link