Valami történik Marokkóban
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 10. 14:00:09
A marokkói király átfogó alkotmányos reformokat jelentett be, amelyek keretében kiszélesítik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, erõsebb szerepet kapnak a politikai pártok, valamint nagyobb jogköröket biztosítanak a helyhatóságoknak.
VI. Mohamed a nemzethez intézett televíziós beszédében szerda este közölte, hogy népszavazásra bocsátják az alkotmány reformját. Hangsúlyozta: szilárdan elkötelezett amellett, hogy "erõs lökést adjon a folyamatban lévõ mélyreható reformfolyamat dinamikájának".
Teljes hir
A marokkói király átfogó alkotmányos reformokat jelentett be, amelyek keretében kiszélesítik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, erõsebb szerepet kapnak a politikai pártok, valamint nagyobb jogköröket biztosítanak a helyhatóságoknak.
VI. Mohamed a nemzethez intézett televíziós beszédében szerda este közölte, hogy népszavazásra bocsátják az alkotmány reformját. Hangsúlyozta: szilárdan elkötelezett amellett, hogy "erõs lökést adjon a folyamatban lévõ mélyreható reformfolyamat dinamikájának". Az uralkodó elõször fordult a néphez azóta, hogy február 20-án tüntetéssorozat indult az országban fiatalok felhívására. A demonstrálók politikai és társadalmi reformokat, több demokráciát követelnek.
A király a tervezett reformokat hét pontban összegezte. Eszerint az új alaptörvény értelmében a miniszterelnököt nem a király nevezi majd ki, hanem az a politikai párt jelölheti, amely gyõzelmet arat a parlament alsóháza, a képviselõház tagjainak választásán. A végrehajtó hatalom vezetõjeként a miniszterelnök felel majd teljes mértékben a kormány és a közigazgatás munkájáért, a kormányprogram megvalósításáért.
A jogállamiság megszilárdításának jegyében kibõvítik az egyéni és a kollektív szabadságjogokat, valamint megerõsítik az emberi jogok rendszerét. Az igazságszolgáltatást független hatalmi ággá tervezik alakítani, az országot pedig decentralizálják, hogy nagyobb jogköröket biztosítsanak a helyhatóságoknak. A király bejelentette, hogy bizottságot alakít az alkotmány felülvizsgálatára. A testületnek legkésõbb júniusra kell kialakítania javaslatait, s az új alkotmány tervezetét késõbb népszavazásra viszik.
Marokkó elsõ alkotmányát 1962-ben fogadták el, s az alaptörvényt azóta többször is módosították, legutóbb 1996-ban.
Az arab világon demokráciakövetelõ tüntetések sorozata söpört végig azóta, hogy tömegdemonstrációk hatására január 14-én megbukott Zin el-Abidin ben Ali tunéziai elnök. Februárban az országát csaknem három évtizede irányító Hoszni Mubarak egyiptomi elnök kényszerült távozásra, Líbiában pedig az ellenzék fegyveres harcokat vív a 41 éve hatalomra került Moammer Kadhafi vezetõt támogató erõkkel.
VI. Mohamed király 1999-ben került trónra, s uralkodása alatt komoly reformokat hajtott végre. A kormány intézkedéseket tett az emberi jogok megsértéséinek visszaszorítására, a szegénység enyhítésére és az írástudatlanság felszámolására. A hatóságok többször hangsúlyozták, hogy a tüntetésekre szólító felhívások és maguk a demonstrációk is a politikai nyitottságot mutatják.
Link