Hogyan lehet bevonni a kárpátaljai magyar ajkú romákat a nemzetstratégiába?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 11. 13:09:42
(No gondolkodjatok Béláim, addig megcsinálják nekik Kánaánt, vagy ha nem, hát a putrit valahol máshol ahol már nem lesznek útban!)
A magyar anyanyelvû romák helyzetével ismerkedett Kárpátalján Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkára, aki pénteken befejezõdõ kétnapos látogatása során roma közösségeket keresett fel, és egyházi, valamint civil karitatív szervezetek vezetõivel találkozott.
Teljes hir
(No gondolkodjatok Béláim, addig megcsinálják nekik Kánaánt, vagy ha nem, hát a putrit valahol máshol ahol már nem lesznek útban!)
A magyar anyanyelvû romák helyzetével ismerkedett Kárpátalján Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelõs államtitkára, aki pénteken befejezõdõ kétnapos látogatása során roma közösségeket keresett fel, és egyházi, valamint civil karitatív szervezetek vezetõivel találkozott.
Balog Zoltán kárpátaljai útjának elsõ állomásaként a Beregszászhoz közeli Beregújfaluban a római katolikus cigánymissziót kereste fel Majnek Antal kárpátaljai katolikus püspök kíséretében. A helyi roma közösség az államtitkár segítségét kérte egy új kápolna felépítéséhez, mert a belvíz miatt életveszélyessé vált az imaház.
Az államtitkár Beregszászon megismerkedett a városi és a környékbeli roma közösségek felzárkóztatásában jelentõs szerepet játszó Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztõ Központ, valamint a Kárpátaljai Református Egyház által mûködtetett diakóniai központ tevékenységével, felkereste a helyi roma közösséget és iskolát, valamint találkozott a város és a járás vezetõivel.
Miattuk létezhet az iskola
Kárpátaljai látogatásának céljáról Balog Zoltán az MTI érdeklõdésére elmondta: az a tény, hogy a régióban élõ romák többsége magyarul beszél, és magyarnak tartja magát, olyan nemzetstratégiai kihívást jelent, amivel érdemes foglalkozni. Köztudomású, hogy mind Erdély, mind Kárpátalja sok településén azért van még magyar iskola, mert a cigányok is oda íratják be a gyerekeiket – tette hozzá, megjegyezve, hogy ha ez a helyzet megváltozna, s a roma gyerekek más tannyelvû iskolát választanának, akkor ebbõl nagy veszteség származna. „Mostani látogatásom során arra a kérdésre keresem a választ, hogyan tudnánk a kárpátaljai magyar ajkú cigányokat bevonni a nemzetstratégiába oly módon, hogy rajtuk segítve, magyar nemzettudatukra építve õk is segítsenek rajtunk a nemzetmegtartásban” – hangsúlyozta a politikus.
Balog azt is elmondta: örömmel tapasztalta, hogy a kárpátaljai magyar egyházak nagyon komolyan állnak a cigányok felzárkóztatásának kérdéséhez, igen jelentõs karitatív tevékenységet és nevelõi-oktatói munkát fejtve ki körükben. Erre lehet és érdemes is lesz építeni a felzárkóztatást tekintve nagyon fontos oktatás, munkaerõképzés támogatásával, hogy be lehessen kapcsolni a térséget a nemzet vérkeringésébe – emelte ki.
Kárpátalján a tíz éve tartott ukrajnai népszámlálás adatai szerint közel 15 ezer roma etnikumú lakos él, de egyes szakemberek mintegy harmincezerre teszik a számukat. A meglehetõsen tagolt, ám zömében igen hátrányos helyzetû kárpátaljai cigányság kétharmada magyar anyanyelvû, és nagyobbrészt a beregszászi, az ungvári és a nagyszõlõsi járásokban összpontosul. A legjelentõsebb roma közösség Beregszászon él, lélekszáma meghaladja a háromezret, míg a városhoz tartozó járás falvaiban becslések szerint legalább ennyi cigány lakik. Kárpátalja számos magyar ajkú településén a magyar lakosság fogyása következtében évek óta csak a cigány etnikumú tanulóknak köszönhetõen tudják fenntartani a magyar tannyelvû iskolákat. (pr)
Link