Atompánik: "politikai cunami" söpörheti el a kormánypártokat
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 17. 13:11:57
(A cuminami csak most indul igazán!)
Atom és politika
A német kormány az elmúlt napokban ideiglenesen leállított hét, 1980 elõtt épített atomreaktort – miután októberben azok mûködését még 2020-ig meghosszabbította. A döntés a japán tragédia következménye, egyúttal elsõrangú belpolitikai kérdés is: az atomvita rányomja bélyegét a küszöbön álló tartományi választásokra, amelyek kimenetele veszélyeztetheti a Merkel-kormány jövõjét.
Teljes hir
(A cuminami csak most indul igazán!)
Atom és politika
A német kormány az elmúlt napokban ideiglenesen leállított hét, 1980 elõtt épített atomreaktort – miután októberben azok mûködését még 2020-ig meghosszabbította. A döntés a japán tragédia következménye, egyúttal elsõrangú belpolitikai kérdés is: az atomvita rányomja bélyegét a küszöbön álló tartományi választásokra, amelyek kimenetele veszélyeztetheti a Merkel-kormány jövõjét.
(Már a Bild is feszegeti a HAARP-ot? Mi van itt? Mindenki megparanoiásodott?)
Gyakoriak a tüntetések az atomenergia ellen
Az atomenergia alkalmazása körül régen folyó heves vita 2002-ben, a szociáldemokrata-zöldpárti kormány idején, kompromisszummal zárult. Úgy döntöttek, hogy új atomerõmû az országban (a meglévõ 17 mellé) már nem épülhet, egyúttal a reaktorok mûködését üzembe állításuktól 32 évre korlátozzák. Ami azt jelentette, hogy a 17-bõl 7-nek idén, vagy jövõre le kellett volna állnia. A Merkel-kormány azonban, tekintettel a világban tapasztalható energiaellátási nehézségekre, tavaly októberben úgy döntött: az 1980 elõtt épült atomerõmûvek mûködését nyolc, az újabbakét 14 évvel meghosszabbítják. A szocialista-zöld ellenzék az atomlobbi kiszolgálásával vádolta Merkelt, a kancellár-asszony viszont közölte: az atomerõmûvek biztonságosak s ha azokat feladnák, megfizethetetlenné válna a lakosság számára az (import) energia.
A többség bezáratná a reaktorokat
A japán atomkatasztrófa felülírta a döntést, hiszen a közvélemény-kutatások szerint a németek megrémültek. Hetven százalékuk úgy véli, ilyen atom-baleset országukban is elõfordulhat s a ZDF felmérése azt mutatta: a lakosság hatvan százaléka szeretné, ha valamennyi reaktort mielõbb leállítanák. Ennek a lakosságnak a tízmilliói viszont idén egy sor tartományi választáson szavaznak, legközelebb március 20-án, majd 27-én. Az utóbbi napon Baden-Württembergben, amelynek valamivel több lakosa van mind Magyarországnak. Stefan Mappus, a tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke tavaly hevesen ellenezte az atomerõmûvek akárcsak részleges korlátozását, most viszont õ is 180 fokos fordulatot hajtott végre. Érthetõ: nem akarja, hogy pártja elveszítse a vezetést, amint az év elsõ választásán, Hamburgban történt.
Párttársa, Norbert Röttgen környezetvédelmi miniszter (aki egyébként már régen az atomenergia visszaszorításának híve) „politikai cunamitól” félti a kormánypártokat. Nézete szerint a japáni események után korszakhatárhoz érkezett a német politika. A CDU/CSU-nak bizonyítania kell néppárti jellegét s ennek megfelelõen, a társadalommal párbeszédben kell alakítania politikáját az atomenergia kérdésében is.
Miután Angela Merkel az elmúlt hét végén az érdekelt tárcavezetõkkel tanácskozva gyorsan döntött korábbi álláspontja felülvizsgálatáról és a bejelentett intézkedésekrõl, azt ígérte: mire a három hónapos moratórium lejár, kidolgozzák ezt az új energia-politikát. Az ellenzék - nem egészen alaptalanul - azzal vádolja Merkelt: a végsõ döntéseket éppen a kritikus baden-württembergi választások miatt halasztják el. Bár a jövõ tervein még dolgoznak, szakértõk azzal számolnak, hogy a most ideiglenesen leállított hét reaktor, s egy további, már korábban kikapcsolt erõmû mûködését véglegesen leállítják - azaz Németországban az eddigi 17 helyett csak 9 atomerõmû termel majd energiát. Az áramárak már most jelentõsen emelkedni fognak - késõbb azután még nagyobb mértékben, vélik szakkörökben. Ahol egyébként figyelmeztetnek, hogy a kormány döntései költségvetési pénzekbe is kerülhetnek: az ország négy nagy energia-konszernje, köztük a Magyarországon is érdekelt Eon és az RWE, milliárdos kártérítési igényeket fontolgat. Jogászok szerint a leállításnak - miután baleset, üzemzavar nem történt - nincs jogi alapja, ilyen lépéshez az atomtörvény módosítására van szükség.
Az atomenergia még nem nélkülözhetõ
Merkel asszony csütörtökön rendkívül heves parlamenti vitában védte meg álláspontját. Nézete szerint országa ma nem engedheti meg magának, hogy végképp lemondjon az atomenergiáról. Azt, a teljes biztonságot szavatolva, még használnia kell addig, amíg más forrásokkal helyettesítheti. A kormánykoalíció szónokai szívesen emlékeztettek, hogy miközben az SPD és a Zöldek most síkra szállnak az atomenergia ellen, nyolc éve még õk dolgozták ki alkalmazásának szabályait.
Akármiként is: a Japán keltette félelem az atomenergiát ellenzõ pártok malmára hajtja a vizet - a helyi választásokon elsõsorban a Zöldek erõsödésére s a kényszerbõl irányt változtató kereszténypártok gyengülésére lehet számítani.
Link