Atomtéboly Németországban - A teljes európai piac szenvedhet
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 21. 12:08:53
A német kormány a fukusimai nukleáris balesetet követõen bejelentette, hogy azonnali biztonsági felülvizsgálatot rendel atomerõmûveinél. Az ellenõrzés részeként az ország tizenhét reaktorából hétnek - azoknak, amelyek az 1980-ban vagy azt megelõzõen kerültek üzembe - három hónapos kényszerleállást kell elszenvednie, és korántsem biztos, hogy azt követõen ismét a hálózatra kapcsolódhatnak majd. Németország meghatározó fontossággal bír a kontinentális Európa árampiacára, az itt mûködõ lipcsei áramtõzsde hatással van a többi nemzet árampiacának árazására is. De mit is jelent pontosan ez a kiesõ 7, illetve 7+1 reaktor a német árampiac számára?
Teljes hir
A német kormány a fukusimai nukleáris balesetet követõen bejelentette, hogy azonnali biztonsági felülvizsgálatot rendel atomerõmûveinél. Az ellenõrzés részeként az ország tizenhét reaktorából hétnek - azoknak, amelyek az 1980-ban vagy azt megelõzõen kerültek üzembe - három hónapos kényszerleállást kell elszenvednie, és korántsem biztos, hogy azt követõen ismét a hálózatra kapcsolódhatnak majd. Németország meghatározó fontossággal bír a kontinentális Európa árampiacára, az itt mûködõ lipcsei áramtõzsde hatással van a többi nemzet árampiacának árazására is. De mit is jelent pontosan ez a kiesõ 7, illetve 7+1 reaktor a német árampiac számára?
A Merkel-kormányzat által nemrég kihirdetett rendelet , amelyet egyébként többen jogszerûtlennek minõsítettek, rendelkezik az összes német reaktor biztonsági felülvizsgálatáról, az 1980-ban, illetve az elõtt üzembe helyezett blokkok mûködésének minimum három hónapos szüneteltetésérõl, valamint felfüggeszti a tavaly nagy politikai csatározások mentén végigvitt üzemidõ-hosszabbításról szóló rendeletet is.
A németek Csernobilt követõen egybõl elfordultak az atomenergiától és megtiltották az új blokkok telepítését. Az országban az atomenergia kérdésköre azóta is politikai ügy; fontos választási, a társadalmat valóban megosztó téma. Még 1998-ban az SPD csak a zöldek támogatásával volt képes kormányt alakítani, mely koalícióalkotás egyik megatározó pontja volt az ország nukleáris történelmének lezárása. A Schröder-kabinet és a szolgáltatók hosszas tárgyalások után 2000-ben abban egyeztek meg, hogy a blokkokat 32 éves átlagéletkor után le kell állítani. Ez alapján 2022-ig mind a 17 (akkor még 19) reaktort le kellett volna kapcsolni a német hálózatról. Ezt a megállapodást írta felül tavaly a CDU/CSU-FDP kormányzat, komoly biztonsági javítóintézkedéseket és költségvetési bevételeket követelve meg az érintett áramszolgáltatótoktól további - átlagos - 12 éves üzemidõ-meghosszabbításért. A német ipar komoly lobbi tevékenységet fejtett ki az üzemidõ-hosszabbításért, mondván hogy az alapfeltétel a német ipar versenyképességének fenntartásában.
Németország áramtermelõ kapacitásának körülbelül 14,6%-a köthetõ atomerõmûvekhez, az ország 17 reaktorának összkapacitása 20 344 MWe, ami teljes magyar áramtermelõ képesség több mint kétszerese. Az üzemelõ blokk kivétel nélkül a Siemens-KWU-tól származnak és a volt szövetségi köztársaság területén helyezkednek el, ugyanis az újraegyesítést követõen a keleti országrész szovjet reaktorait bezáratták.
Az ország elektromos áramtermelõ képességének legnagyobb részét a konvencionális, fõként szenet (és kisebb részt földgázt) égetõ erõmûvek adják (teljes kapacitás 53,5%-a), de szintén jelentõs a megújuló erõforrások aránya is (az EIA 2008-as adatai alapján ez 24,6%). A fennmaradó rész vízerõmûvekhez köthetõ.
A teljes német áramellátáson belül az atomenergia súlya magasabb, mint a kapacitásokban. Ennek oka, hogy a technológiát szinte kizárólag zsinórtermelésre (0-24 termelés) használják (ugyanis így a legkisebb költségek mellett teszi lehetõvé az áramtermelést), vagyis a blokkokat az átlagnál nagyobb kihasználtság jellemi. 2009-es adatok alapján a teljen német áramtermelés 23%-a származott atomerõmûvekbõl.
Kiesõ blokkok
A Merkel-kormányzat legutóbbi rendelete a felülvizsgálat keretein belül hét blokk minimum három hónapos leállítását követeli meg, amelynek hatására jelentõs ugrás volt tapasztalható a lipcsei energiatõzsdén. A helyzet azóta némiképp normalizálódott, köszönhetõen részint annak, hogy a német kancellár többször is hangsúlyozta, hogy a japán krízissel összefüggésben nincs napirenden az összes mûködõ német reaktor bezáratása. Bár a felfüggesztett hét blokk esetében komoly esély van rá, hogy közülük a felülvizsgálatot követõen nem mindegyik kapcsolódhat majd vissza hálózatra. A jelenlegi helyzetet súlyosbítja, hogy a hét reaktoron felül március végén karbantartási munkálatok miatt le kell állítani a Grafenrheinfeld blokkot is, ráadásul a munkálatok ez esetében elhúzódhatnak, ugyanis a mérnökök repedést sejtenek a reaktornál.
Így összesen a kiesõ nyolc (7+1) blokk a jelenleg meglévõ 20 344 MW-nyi nukleáris kapacitás közel 40%-át viheti el, 8351 MW-ot. Ez a nagyságrend már a teljes német áramtermelõ kapacitáson belül is számottevõ, annak 6%-a. Tekintettel azonban arra, hogy ezen erõmûveknek az átlagnál nagyobb a kihasználtsága, a megtermelt áram tekintetében még nagyobb a kiesés, éves szinten - tavalyi adatok alapján - meghaladja a 8,2%-ot.
A meglévõ 17 reaktor öt tartomány területén oszlik el: Schleswig-Holstein, Hessen, Bajorország, Baden-Württemberg és Alsó-Szászország. A 7 blokk felfüggesztése (+1 karbantartása) miatt Hessenben gyakorlatilag megszûnik az atomerõmûvi termelés, míg a többi tartomány nukleáris kapacitásának 35-40%-át veszíti el.
Még fontosabb, hogy mely társaságok azok, amelyeket a leginkább negatívan érinti az blokkok kiesése. A 40%-os arány itt is visszaköszön, a három meghatározó német energiavállalat, az E.ON, az RWE és az EnBW egyaránt közel ekkora mértékben veszíti el meglévõ nukleáris kapacitását a felfüggesztés következtében.
Az iparág természetesen forrong a német kormány döntésével kapcsolatban, a társasági kommunikáció azt hangsúlyozza, hogy egyértelmûen politikai döntés született, amely veszélybe sodorja a német áramellátás biztonságát, és áremelõ hatású . Egyelõre nem lehet tudni, hogy a három hónapot követõen mely erõmûvek kapcsolódhatnak majd vissza a hálózatra, de tekintettel arra, hogy a japán baleset ismét felerõsítette a német atomenergia-ellenes hangokat, meglepõ lenne, amennyiben mind az érintett hét reaktor megfelelne majd a felülvizsgálaton. Az üzem-idõhosszabbításért cserébe kért beruházások és különadók egyes blokkoknál már eleve felvetették az üzemeltetõknél a leállítás lehetõségét, így lehetséges, hogy ezen reaktorok lehetnek majd egy újabb kompromisszum középpontjában.
A kiesõ kapacitások a német piac árjelzõ szerepe miatt mindenképpen negatívan hatnak a kontinens nemzeti piacaira is, amennyiben az említett reaktorok jelentõs része nem kapcsolódhat vissza a hálózatra, akkor az általuk kiesõ kapacitásokat várhatóan csak drágábban lehet majd pótolni. Tekintettel arra, hogy meghatározó részt zsinóráramról van szó, ezért a pótlás szén-, illetve szénhidrogén-tüzeléssel képzelhetõ el leginkább, ami korábbinál nagyobb volatilitást hozhat a piacra.
Forrás: Link