Soros tollat ragadott - Európa a vesztébe rohan?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 22. 18:07:27
Az úgynevezett euró krízis alatt általánosságban véve deviza válságot értünk, miközben ez egyben adósság, mi több banki krízist is jelent. A helyzet nagyon összetett - írja Soros György magyar származású befektetési guru a Financial Times hasábjain, ráadásul mindennek politikai következményei is vannak. Vagyis Európa nemcsak egy gazdasági és pénzügyi, hanem egy politikai krízishelyzettel is szembenéz.
Teljes hir
Az úgynevezett euró krízis alatt általánosságban véve deviza válságot értünk, miközben ez egyben adósság, mi több banki krízist is jelent. A helyzet nagyon összetett - írja Soros György magyar származású befektetési guru a Financial Times hasábjain, ráadásul mindennek politikai következményei is vannak. Vagyis Európa nemcsak egy gazdasági és pénzügyi, hanem egy politikai krízishelyzettel is szembenéz.
Az eurozóna tagállamok az adóssággondok kezelését illetõen eltérõ megoldásokhoz nyúlnak, de a saját kezelési módszerek nem szolgálják nemzeti érdekeiket. A felfogások közötti ütközések súlyos politikai konfliktusok magvát vetik el. A végsõ megoldást Németország diktálja majd, nélkülük ugyanis az adósságproblémák megoldása nem lehetséges. A németek jelenleg az eladósodott országokra raknak plusz terheket, és ezzel figyelmen kívül hagyják, hogy a jelenlegi válság nem csupán adósságválság, hanem banki válság is. Márpedig ennek kialakulásában Németországnak is nagy szerepe volt.
Soros véleménye szerint az euró bevezetésétõl a tagországok közötti konvergencia erõsödését várták, míg az inkább a divergencia erõsödését eredményezte. Korábban az EKB minden egyes eurozóna tag államkötvényét hasonlóan kezelte, így a bankok, melyeknek a likviditási követelményeknek való megfelelés érdekében kockázatmentes eszközt kellett tartani, némi extra hozam reményében a periférián levõ országok eszközeibõl vásároltak. Ennek következtében a portugál, ír, görög, olasz és spanyol kamatszintek csökkentek, és lakáspiaci buborékok képzõdtek. Németország eközben szigorúbb gazdaságpolitikára kényszerült, ami végül a versenyképességet illetõen a divergencia erõsödéséhez és banki krízishez (ami a német bankokat érintette legrosszabbul) vezetett. Németország kimentette a súlyosan eladósodott országokat, de ezzel célja az volt, hogy megvédje saját bankrendszerét.
Az európai adósságválság megoldása (szigorúbb költségvetési politika az eladósodott országokban) az összes terhet az adósok nyakába rakja, mellyel kísérteties hasonlóságot mutat az 1982-es bankválsággal. Akkoriban a nemzetközi pénzügyi intézmények elegendõ hitelt tettek elérhetõvé az adósoknak ahhoz, hogy kötelezettségeiknek eleget tegyenek, amíg az adósságokat finanszírozó bankok elég tartalékot tudtak gyûjteni a rossz eszközeik helyettesítésére. Mindez Latin Amerika számára az elveszett évtizedet jelentette. A jelenlegi helyzet ráadásul annyiban még rosszabb is, hogy az adós államoknak kemény kockázati prémiumokat kell fizetniük 2013-tól.
Mindennek eredményeként az EU sokkal nagyobb szenvedést könyvelhet majd el az elveszett évtizednél. Az országok közötti divergencia csak tovább élesedik, hiszen a többletes országok tovább haladnak majd elõre, miközben a deficittel bírók lemaradnak az adósságaik által jelentett béklyó miatt. Olyan országok maradhatnak így le, mint a válság elõtt a németeknél is alacsonyabb adósságszintekkel rendelkezõ spanyolok.
A témában nem megfelelõen tájékoztatott német lakosság olyan megoldást akar kikényszeríteni, ami a kétsebességes Európa kialakulásához vezet és ezzel veszélybe sodorja az EU politikai kohézióját.
A megoldást az jelentené Soros szerint, ha az európai bankrendszert és ezzel a tagállamokat is kisegítenék. Ez ugyanis a banki krízis elkerülésével tenné lehetõvé az adósságok átstrukturálását. A mentésre nem kellene több pénzt költeni, hiszen a bankoknak szánt összegeket már nem kellene az eladósodott államok kötelezettségeinek törlesztésére fordítani. Emellett egy közös európai bankfelügyelet létrehozása segítene a bizalom helyreállításában. Egy másik lehetséges megoldási javaslat a jelenlegi helyzetben az lehetne, ha az egyes országok adósságai utáni kockázati prémiumot elmozdítanák. Erre úgy lenne lehetõség, ha az egyes országok államkötvényeit eurokötvényekké alakítanák.
Link