Kiborultak a rendõrök Orbán és Pintér "titokban" küldött levelén
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 24. 15:51:56
Miközben a parlament a semmisségi törvénnyel gyakorlatilag kimondta a magyar rendõrök szavahihetetlenségét, Orbán Viktor és Pintér Sándor személyre szóló, de nyilvánosságra nem hozott levélben próbálja nyugtatni és motiválni a rendõri állomány tagjait.
Teljes hir
Miközben a parlament a semmisségi törvénnyel gyakorlatilag kimondta a magyar rendõrök szavahihetetlenségét, Orbán Viktor és Pintér Sándor személyre szóló, de nyilvánosságra nem hozott levélben próbálja nyugtatni és motiválni a rendõri állomány tagjait.
A kormányváltást valószínûleg kevés helyen várták annyira, mint a rendõrségnél. A rendõri állományt a tévészékházban magukra hagyott rendõrök sorsa miatti frusztráció és a kormányváltással visszatérõ és "két hét alatt rendet" ígérõ Pintér Sándor testületen belül sokáig megkérdõjelezhetetlen tekintélye az Orbán-kormány természetes támogatói közé sodorta. Aztán minden másképp alakult.
A belügyminisztérium összesen 35 milliárd forintot – ebbõl a rendõrséget érintõ körülbelül 25 milliárd forintot – volt kénytelen zárolni az elsõ, februári Orbán-csomag keretében; a rendõröktõl elvették a béren kívüli juttatásokat és a ruhapénz egy részét, dolgozóik 75 százaléka rosszul járt az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése miatt. Az állomány kedélyállapotán nem javított, hogy megbízhatósági vizsgálatnak vethetik alá a rendvédelmi dolgozókat (melynek keretén belül akár bûncselekmény elkövetésére is buzdíthatja a rendõrt a „csali” személy annak érdekében, hogy kiderüljön, korrumpálható-e a rendõr), a Széll Kálmán Terv pedig átalakítaná a kormány a korkedvezményes nyugdíjbavonulás feltételeit.
Legutóbb az Országgyûlés által elfogadott semmisségi törvény verte ki a biztosítékot a rendõröknél. Mint arról beszámoltunk: március 7-én az Országgyûlés semmisnek nyilvánította a 2006. õszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erõszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendõri jelentésre, illetve rendõri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. A törvény értelmében semmisnek tekintendõk a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendõri jelentés vagy tanúvallomás képezte. A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.
Semmisségi törvény: jogvédõi kiakadás
A törvény már elfogadása elõtt is szokatlan koalícióba tömörítette a rendõri érdekvédõket, a bírókat és a 2006-ban a rendõri brutalitást megbélyegzõ jogvédõket. Levélben fordult a köztársasági elnökhöz a Független Rendõr Szakszervezet, hogy a semmisségi törvényt aláírás elõtt küldje vissza megfontolásra a Tisztelt Háznak, vagy kezdeményezze a jogszabály elõzetes alkotmánybírósági kontrollját. A szakszervezet szerint a törvény alkotmányossági aggályokat vet fel, jogerõs bírósági határozatokat semmisít meg, beleavatkozik az igazságszolgáltatás feladatkörébe, és emellett a rendõrség kollektív bûnösségét veti fel.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is felemelte a szavát februárban. "Aggasztó a 2006-os zavargások idején hozott bírói döntések egy részének semmisségét kimondó törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent" - tolmácsolta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének véleményét Szûcs Péter, a testület szóvivõje. Hangsúlyozta, hogy a bírósági szervezet kizárólag szakmai szempontból vizsgálódik, és távol tartja magát minden politikai vitától.
A semmisségi törvény ellen azok a jogvédõ szervezetek is határozottan tiltakoztak, amelyek 2006 õszén megbélyegezték a zavargások idején tapasztalt rendõri brutalitást. A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös beadványban kérték a törvény megsemmisítését az Alkotmánybíróságtól.
Magasztos szavak, vállveregetés
A jelek szerin a kormány érzékelte, hogy a semmisségi törvény tovább tépázta az amúgy is megviselt rendõri idegeket. Talán ennek tudható be, hogy Orbán Viktor és Pintér Sándor személyre szóló levélben fordult a rendõri állomány tagjaihoz, akik kedden, kapták kézhez a küldeményt, melyet – a korábban kapott utasítás szerint – csak délután kettõ órakor, egyszerre bonthattak fel.
A névre szóló küldeményben a kormány tudatja, hogy a Parlament megszavazta a „2006 õszi tömegoszlatásokkal összefüggõ elítélések orvoslásáról” címû törvény, más néven, a semmisségi törvényt. „A törvény általános indoklása szerint erkölcsi és jogi elégtételt nyújt mindazoknak, akiknek a jelzett idõszak tüntetéseihez kötõdõ eljárások során csorbultak emberi, polgári és politikai jogaik, illetve a tisztességes eljáráshoz való joguk” – áll az indoklásban.
„Sem a kormánynak, sem a Fidesz-, sem pedig a KDNP-frakciónak nem célja, hogy a feladataikat rendkívül áldozatvállalással, magas erkölcsi és szakmai színvonalon, jogszerûen teljesítõ rendõröket elbizonytalanítsa (…) a munkájukat áldozatkészen végzõ rendõröket nemcsak személyesen biztosítjuk támogatásunkról, hanem a kormány is elismeri munkájukat” – olvasható a levélben, melyben Orbán és Pintér hozzáteszi: a Nemzeti Együttmûködés Nyilatkozatában a rendõrség kiemelt támogatására vonatkozó részek változatlanul hatályosak.
Elkeserítõ, érthetetlen
A Hírszerzõnek nyilatkozó szakszervezeti vezetõk „nem tudják eldönteni”, hogy a cikk elején taglalt megszorítás-sorozat fényében kormány mely intézkedésébõl szûrjék le az „elismerést”, illetve a „kiemelt támogatást”.
Elkeserítõnek és érthetetlennek nevezte a levelet és annak tartalmát Kovács György, a Független Rendõrszakszervezetek elnöke. „Nem értjük, ha suttyomban, a nyilvánosságot kizárva biztosítanak minket a támogatásról és elismerik munkánkat, mi szükség volt a semmisségi törvényre? Nem gondoltak bele, milyen következményekkel jár majd a törvény: hiszen, az a rendõr, aki „2006 õsze után nem volt szavahihetõ”, az pár évvel késõbb, miért volna? Mert van egy ilyen, névre szóló, a miniszter úr és a miniszterelnök által aláírt papírja? Mit kezdjen vele?” – vetette fel az érdekvédõ szervezet elnöke, aki azt sem érti, ha március 7-én szavazták meg a törvényt, miért március 14-én kelt a levél, amit csak március 22-én adtak át a rendõröknek és miért volt szükség a pontosan kettõ órás felbontásra .
Kovács úgy véli, az Orbán-Pintér levél nem hogy megnyugtatta volna a már régóta borzolt idegeket, „tovább rontotta a hangulatot”. Hasonlóan fogalmazott Bárdos Judit, a Belügyi és rendvédelmi dolgozók független szakszervezetének elnöke is, aki kihangsúlyozta, nemcsak az egyenruhások szavahihetõségét, de a bírók munkáját is megkérdõjelezi a törvény. „Nagy baj van, ha egy ország miniszterelnöke azt mondja, a rendõrök egy része hazudott, a bírók pedig nem végezték jól a munkájukat” – mondta Bárdos.
„Önkényuralmi megnyilvánulás”
A BRDSZ kedden, nem sokkal a levél kézbesítése elõtt az alkotmánybírósághoz fordult, ahol a törvény megsemmisítését kérte. Véleményük szerint ugyanis több sebbõl vérzik a jogszabály, kérdés, hogy az AB befogadja-e beadványukat. „Véleményünk szerint ugyanis az alkotmány több pontját megsérti a semmisségi törvény” – indokolt Bárdos.
„ A közokiratok tartalmának intézményes – konkrét vizsgálattól és bármely tényszerû megállapítástól független – megkérdõjelezése súlyosan sérti a jogbiztonságnak és a jogállamiságból fakadó követelményeket” – hivatkozik a BRDSZ a 144/2008 (XI.26.) AB határozatra. Abban ugyanis az áll, a „jogbiztonság fenntartásának egyik fontos eszköze a közokirat, amely közhitelesen tanúsítja a benne foglaltakat. A jogbiztonság követelményével ellentétes, ha a hatóság részérõl közokirat tartalmát intézményesen megkérdõjelezik”.
Hogyan tovább?
Az érdekvédõk az alkotmánybíróság döntésére várnak, március 25-én tartanak érdekegyeztetõ fórumot - ahová a kormány képviselõjét is várják – és elkezdik felmérni az állomány szociális helyzetét. A Hírszerzõ hiába tette fel kérdéseit a belügyminisztériumnak a dátumozásról, arról, miért kerülték meg a nyilvánosságot, továbbá a levélben említett "kiemelt támogatással" kapcsolatban megkérdeztük, mikorra készül el a megígért életpályamodell, nem tartanak-e a semmisségi törvény társadalmi következményeirõl, egyelõre nem kaptunk választ.
Az azonban biztos: a bérek és a fizetések csökkentése, a vásárlóerõ korlátozása és a dolgozók megélhetését rontó megszorító gazdaságpolitikai intézkedések ellen szervez tüntetést az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) Budapesten április 9-én szombaton, melyen a BRDSZ is részt vesz.
Forrás: Link