Karsai Gábor: tabudöntés nélkül nem fog menni a gazdasági kormányzás
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 24. 15:58:32
A magyar gazdaság 2011-re és a következõ évekre várható pályájáról sok vita folyik, ami alighanem annak a következménye, hogy az Orbán-kormány „nem szokványos” gazdaságpolitikai eszközöket használ céljai elérése érdekében. A makrogazdaság helyzetét és várható fejleményeit Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elemezte a hvg.hu számára.
Teljes hir
A magyar gazdaság 2011-re és a következõ évekre várható pályájáról sok vita folyik, ami alighanem annak a következménye, hogy az Orbán-kormány „nem szokványos” gazdaságpolitikai eszközöket használ céljai elérése érdekében. A makrogazdaság helyzetét és várható fejleményeit Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elemezte a hvg.hu számára.
A Fidesz „nem szokványos” gazdaságpolitikája abból az alapfeltevésbõl indul ki, hogy lehetséges olyan gazdaságirányítás, amely megszorítás és reform, vagyis érdeksérelmek nélkül képes az egyensúlyt javítani, a gazdaságpolitika mindenekelõtt akarat és jó szándék kérdése. Ez a modell nem gazdasági elemzések, közgazdasági iskolák tételei alapján jött létre, hanem egyfajta politikai logikából, az „egypólusú politikai erõtér” megteremtésére való törekvést kiszolgáló termék – vélekedik Karsai Gábor.
Karsai Gábor: a kormányzat foglya lett saját retorikájának
A helyzet paradoxona, hogy a kormányzat foglya lett annak a retorikának, amelyet még ellenzéki korszakában alkalmazott, s amelyet – úgy tûnik – egyre inkább maga is elhitt. Tabuvá vált a megszorításokról való beszéd, nem lehet felvetni a vasúti szárnyvonalak megszüntetését vagy a tandíj bevezetését. Elhitte, hogy egyszeri nagyarányú adócsökkentéssel „kinõhetõ” a hiány. Csakhogy ha Magyarországon lehet is törekedni az egypólusú erõtér megteremtésére, a külsõ környezettõl, az EU-tól és a bennünket finanszírozó intézmények értékítéletétõl nem lehet eltekinteni – állíja Karsai.
Szerinte a Fidesz-KDNP eddigi kormányzásának története tulajdonképpen a mozgástér bõvítéséért folytatott harc története, amelynek stációit eddig három vesztes csata jelzi. A „csontvázkeresés” idõszakában a kormány megpróbálta elfogadtatni, hogy ne kelljen betartani a Bajnai-kormány által megígért 3,8 százalékos hiányt 2010-re. Az EU azonban ebben – nem meglepõ módon, az éppen kiteljesedõ görög válság tovaterjedõ hatásaitól is rettegve – kompromisszumra sem volt hajlandó. Erre válaszolt Orbán Viktor azzal a 29 ponttal, amelyben megígérte a hiánycél teljesítését, de rögtön fedezetlen adócsökkentést is kilátásba helyezett, miközben a jegybankot is hevesen bírálta, hogy monetáris téren is bõvíthesse mozgásterét. Nem sokkal ezután megszakították a tárgyalásokat az IMF-fel, hogy a Valutaalap ne szólhasson bele közvetlenül a folyamatokba. Azonban így is bekövetkezett a második csatavesztés – értékelt Karsai Gábor –, mert kiderült, hogy 2011-re is vállalni kell a Bajnaiék által megígért 3 százalék alatti hiányt. Ezután jelentette be a kormány a 2011. évi válságadókat, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását. Ám ennek is csatavesztés lett a vége, ugyanis az egyszeri hatalmas bevételek miatt középtávon fenntarthatatlan pályát jelöltek ki. Így a kormányzat kénytelen volt megígérni azokat a strukturális reformokat, amelyek megjelenítésére a Széll Kálmán-terv lenne hivatott – szögezte le a közgazdász.
A fenntarthatatlansági probléma már az idei évre is vonatkozik, mert az EU minden bizonnyal ragaszkodik ahhoz, hogy a strukturális egyenleg ne romoljon, sõt, lehet, hogy a hiány csökkentését is követelni fogja. Márpedig ebbe nem lehet beleszámolni az egyszeri bevételeket. A Széll Kálmán-terv ismertetése elõtt bejelentett 250 milliárdos zárolásra tehát elsõsorban nem a kockázatok miatt volt szükség, hanem azért, hogy eleget tegyünk az uniós követelményeknek. Ha ugyanis ezt nem tennénk, veszélybe kerülhetne az EU-támogatások egy részének lehívhatósága – fejtette ki a GKI vezérigazgató-helyettese. Ha viszont megtesszük, elkerülhetõ lehet a magyar adósságkockázat bóvli kategóriába történõ leminõsítése, s ezzel a forint jelentõs gyengülése, illetve az ennek ellensúlyozására hivatott kamatemelés.
Forrás: Link