Posta Imre weboldala

Nukleáris télbe taszíthatja a japán katasztrófa a világgazdaságot
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 25. 11:17:15

Teljes hir

A Japánt ért természeti csapások nemcsak a helyi gazdaságnak okoznak gondokat, hanem az igen kiterjedt globális együttmûködés miatt a világ egészére befolyásuk van. Újfent kiderült, hogy a hatalmasnak és mindhatónak látszó globalizált gazdaság valójában milyen sérülékeny.

A japán kormány közzétette elsõ hivatalos elõrejelzését arról, hogy a március 11-i óriási földrengés és a nyomában járó cunami következtében mekkora károk keletkeztek a leginkább érintett hét északi tartományban. Lehet azonban, hogy a pusztítás akár 309 milliárd dollárt elérõ helyreállítási költségei csak a jéghely csúcsát jelentik, hiszen már világszerte jelezték, hogy a globalizált japán gazdaság mûködési zavarai hatására – amelyek a nukleáris erõmûvekbõl származó szennyezés miatt tartósak is lehetnek – a világ számos pontján ellátási nehézségekkel, üzembezárásokkal és foglalkoztatási problémákkal szembesülnek.

A kabinet értékelése szerint az esetleges áramkimaradások költségei és a megrokkant infrastruktúra, üzleti tevékenység és lakóházak helyreállítását nem számítva az ország GDP-je 0,5 százalékkal csökkenhet, s a költségek 198 milliárd és 309 milliárd dollár közé eshetnek (aminek középértéke nagyjából az éves magyar GDP kétszerese). Joszano Kaoru gazdasági és pénzügyminiszter közölte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján ennél pontosabb becslést, most nem adhatnak, de aki arra számított, hogy a japán gazdaság elsüllyed, annak figyelmébe is ezeket az adatokat ajánlhatja.
A kormány – sok elemzõvel egyetértésben – úgy véli, hogy a második félévben, az északi tartományokban való újjáépítési munkák felélénkíthetik a gazdaságot. A Világbank fõközgazdásza, Justin Lin úgy becsülte, hogy a katasztrófa gazdasági költségei a régióban 122 és 235 milliárd dollár közé eshetnek, de szerinte a japán gazdaság felépülése már a második és harmadik negyedévben felgyorsulhat, s komoly lendületet vehet az idei utolsó negyedévre. A Goldman Sachs Group becslése szerint a költségek 197 milliárd dollárt érhetnek el, ami 1,6-szor magasabb az 1995-ös kobei földrengésnél keletkezetteknél.
A forexlive.com beszámolója szerint a kormány arra a törékeny gazdaságot fenyegetõ halálos mixre is figyelmeztetett, ami a földrengés, a cunami és a nukleáris szennyezés együttes megjelenése miatt állt elõ. Februárban (a földrengés elõtt) a gazdaságirányítók még arról beszéltek, hogy a gazdaság további javulást mutat, s kilépett a habozó szakaszból.
Joszano Kaoru szerint a katasztrófa legnagyobb hatást az elektromos rendszerben okozott rombolás révén érte el, ami jelentõsen visszavetheti az ipari termelést. Szerinte legalább ekkora probléma a radioaktív sugárzástól való félelem érzése az emberekben.
Fumihira Nisizaki, a kormány makroökonómiai elemzõközpontjának igazgatója szerint a földrengés elõtt a gazdaság az adatok ismeretében hitt a megerõsödésében. Szerinte elképzelhetõ, hogy az ipari termelés visszaesésnek indul, de semmilyen jel nem utal arra, hogy a gazdaság erõsödése ne folytatódnék. Ugyanakkor a kormány gazdasági szakértõi nem zárták ki a defláció visszatérésének kockázatát és a foglalkoztatási helyzet esetleges romlását sem.
Míg Japánban a kincstári optimizmus és az óvatos bizakodás hangjai keverednek, addig a tengerentúlom már korántsem ennyire derûlátók az elemzõk.
Peter Müller és Alexander Neubacher, a Spiegel szakírói arra hívják fel a figyelmet, hogy a japán katasztrófában megint kiderült, milyen sérülékennyé válta világgazdaság, hiszen a globális alkatrészellátás akadozása miatt a termelés az egész világon lelassul, nem is szólva arról, hogy mi lesz, ha rosszabbodik a helyzet a fukusimai atomerõmûben.
Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasága, amely a világ minden sarkába exportál cikkeket. A Crédit Lyonnais francia bankóriás becslése szerint a világon megtermelt high-tech termékek egyötödét a szigetországban állítják elõ. Köztük olyan elektronikus alkatrészeket, chipeket, képernyõket és megannyi mást, amelyeket további termékek elõállításához használnak fel az öt kontinensen. A katasztrófa ezt a termékfolyamot alaposan megzavarta, így hatásai máris érezhetõk a világ minden pontján.
A devizaspekulánsok máris hatalmas keresletet támasztanak a jen iránt, mert arra számítanak, hogy az újjáépítéshez szükséges milliárdokon jó üzletet fognak csinálni. Mások nem ennyire optimisták, és egyenesen attól tartanak, hogy a katasztrófa következményei „nukleáris télbe”, egy újabb recesszióba taszítják a világgazdaságot.

A félelem nem alaptalan. A Spiegel csak pár példát villant fel, de ez éppen elég a nehézségek megértéséhez. A Porsche Cayenne városi terepjáró erõátviteli láncát a japán Aisin társaság gyártja. A Toshiba tönkrement üzeme állította elõ az Apple iPad mûködéséhez szükséges chipeket. A Hapag-Lloyd konténerhajói nem tudnak kikötni a romokban heverõ Sendai kikötõjében, és a Lufhansa Cargo repülõgépei sem közlekednek már rendszeresen Tokióba a megsérült fukusimai atomerõmû radioaktív szennyezésének kockázata miatt. És a 35 milliárd dolláros német-japán kapcsolatok csak a töredékét adják annak, ami például Japán és Kína között van. Michael Heise, az Allianz Biztosítótársaság vezetõ közgazdásza egyenesen azt jósolja, hogy „a következmények megrázzák a pénzpiacokat, és a világgazdaság kilábalását megdermeszthetik” – írja a a hamburgi lap elemzése.
Az óceán túlsó oldalán is hasonló húrokat pengetnek. A világ legnagyobb autógyártója, a Toyota amerikai üzemeiben teljesen leállhat a termelés, ha az alkatrészszállítások elakadnak. A grafikus alkalmazásairól ismert Adobe Systems szoftveróriás bejelentette, hogy a második negyedévben profitjának zuhanására számít, mert második legnagyobb piacán, Japánban gyakorlatilag megállt az értékestés. És alig van olyan iparág, ahol efféle félelmekkel ne küzdenének az amerikai cégek.
Az üzleti és gazdasági szempontból kritikus információkat szolgáltató IHS Global Insight arra számít, hogy a katasztrófa mélyebben érintheti Japán gazdaságát, mint korábban gondolták. Simona Mocuta, a cég ázsiai-pacifikus divíziójának vezetõje úgy becsülte, hogy a szigetország gazdasági kibocsátásának visszaesése 0,2 százalékról 0,5 százalékra nõ amiatt, hogy a katasztrófa hatásai a nyár folyamán megerõsödnek.
A Morgan Stanley pénzügyi szolgáltató multi szerdán tette közzé elsõ részletes jelentését a földrengés és cunami várható gazdasági hatásairól. Megállapították, hogy a közösségi infrastruktúrában és a tõkejavakban keletkezett károk nagyságáról keringõ sok a bizonytalan információ miatt egyelõre nem lehet korrekt elõrejelzést adni a várható gazdasági fejleményekrõl, amelyeket amúgy is befolyásolhat a nukleáris létesítmények sorsa.
Ha ezek a bizonytalanságok megszûnnek és az atomerõmû problémáját is sikerül kezelni viszonylag rövid idõn belül, akkor a Morgan Stanley elemzõi szerint a japán GDP 1 és 3 százalék között fog zsugorodni, ami 2-5 százalékos visszaesést jelent a katasztrófa elõtt jelzett 2 százalékos növekedéshez képest. A 2012-re szóló elõrejelzés szerint a GDP változása -1 és +3 százalék közé eshet, szemben a rengések elõtti 1,9 százalékos növekedéssel. A kibocsátás és a kereslet durván vissza fog esni az idei második negyedévben, és valamivel kevésbé a harmadikban. Ezt aztán egy gazdasági „visszapattanás” követi az újjáépítési munkák keresletének következtében az idei év második felében és jövõre is. Ez egyben együtt jár néhány ezermilliárd jen elköltésével is, ami az eladósodásból (államkötvények értékesítésébõl) és költségtakarékosságból nyeri a fedezetét – jelzik a Morgan Stanley szakértõi.
A japán események a világgazdaságra szerény hatással lehetnek – állapították meg Joachim Fels és Spyros Andreopoulos, a cég londoni elemzõi. Szerintük a szigetország gazdaságát ért sokk a következõ négy csatornán terjed tovább: (1) a termékek és szolgáltatások kereskedelmén, (2) a tõkeáramláson, (3) pénzpiaci „fertõzésen” és (4) a nyersanyagárakon. A behatás mélysége attól is függ, hogy milyen választ adnak az érintett gazdaságok, és milyenek voltak a globális gazdasági feltételek a csapás bekövetkezte elõtt. A Morgan Stanley szakemberei egyetértenek abban, hogy a Japánt sújtó katasztrófasorozat több ok miatt nem fogja visszavetni a világgazdaság gyógyulását:
1. A világgazdaság viszonylag erõs állapotban volt, amikor a Japánt ért csapás bekövetkezett.
2. A hatás tovahaladása az említett négy csatornán viszonylag korlátozott.
3. A monetáris és fiskális politikacsinálók szerte a világon valószínûleg több segítséget nyújtanak a gazdaságaiknak, ha a Japánból érkezõ hatások keményebbé válnának.

Forrás: Link