Részlet Franz Bardon: Frabato önéletrajzi regényébõl
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 26. 12:12:39
Franz Bardon (1909.december 1 – 1958.július 10, ), a csehszlovákiai Opavában született, mágus,a Hermetikus Mágia tanítója.Az Universalia nevû csehszlovák hermetikus rend beavatott tagja . A Második világháború alatt Bardont a szabadkõmûves Hitler elfogatta,majd arra buzdította,hogy segítsen neki megnyerni a háborút ,õ ezt elutasította,mire megkínozták. A tábort megtámadó orosz katonák szabadították ki. Ezután folytatta munkáját,míg 1958-ban le nem tartóztatták,majd bebörtönözték Brno-ban. Rendõrségi õrizetbevétele alatt halt meg , 1958. július 10-én.
Teljes hir
Franz Bardon (1909.december 1 – 1958.július 10, ), a csehszlovákiai Opavában született, mágus,a Hermetikus Mágia tanítója.Az Universalia nevû csehszlovák hermetikus rend beavatott tagja . A Második világháború alatt Bardont a szabadkõmûves Hitler elfogatta,majd arra buzdította,hogy segítsen neki megnyerni a háborút ,õ ezt elutasította,mire megkínozták. A tábort megtámadó orosz katonák szabadították ki. Ezután folytatta munkáját,míg 1958-ban le nem tartóztatták,majd bebörtönözték Brno-ban. Rendõrségi õrizetbevétele alatt halt meg , 1958. július 10-én.
"Világunk minden tárgyát elektromos és magnetikus erdõk uralják. Az anyagok elektromos erõket vezetõ vagy tároló képessége azonban nagyon különbözõ. Az animális magnetizmus a tökéletes életelem. Ez az életerõ és életanyag képzi minden létezõ élet alapját a Földön, de ugyanez a megnetizmus köti össze a földbolygónkat a Föld gyûrûzónájával, amit túlvilágnak is neveznek. Ezen kívül összeköttetést teremt az emberek között. Az embereknek a kisugárzása, és a kisugárzásnak ereje az ember akaratának erejétõl és tisztaságától , jellembeli tulajdonságaitól, szellemi érettségétõl függ. Ugyanezekbõl ered az ember egészsége is.
Ez a magnetikus kisugárzás különösen erõs azoknál, akik tudatosan képzik szellemüket és lelküket, rendelkeznek önuralommal, és képesek irányítani sorsukat.
Ezek az emberek életerejük segítségével erõsebbé tudják tenni gondolataikat és akaratukat, ezáltal rendkívüli dolgokat képesek megtenni. Ez létezõ valóságos erõ, amibõl törvényszerûen az is következik, hogy éppúgy felhasználható pozitív, mint negatív célokhoz. De ugye ismerik a közmondást: ki mint vet, úgy arat?"
"A titkos, és még okkultista körökben is félelemmel emlegetett F.O.G.C. páholy tagjai Drezdába érkeztek, egy közgyûlésre.
A gyûlésterem egy nagy villában volt, mely egy magántulajdonban lévõ park közepén rejtõzött, magas kerítések és óriási méretû fák mögött.
A páholy nagymestere 98 tagot hívott meg a mai gyûlésre, a 99 tag közül. A tagok már jóval az ülés kezdete elõtt megérkeztek és elfoglalták helyüket a két hosszú asztal mellett.
A beszélgetés elcsendesedett a teremben, amikor belépett a nagymester. Helyettese kísérte, aki egyszersmind a jegyzõ tisztségét is betöltötte. A nagymester a terem bejáratával szemben, egy emelvényen foglalt helyet, egy íróasztal mögött. Megszólaltatott egy csöngõt, amitõl teljes csend lett a teremben. Emelt hangon a páholy testvéreihez fordult:
-Kedves testvéreim! A mai ülést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Örömmel tölt el, hogy kivétel nélkül mindannyian eleget tettetek meghívásomnak. Mint ahogyan az a páholy törvényei szerint ismert, nagygyûlést csak különösen fontos események alkalmából hívunk össze. Valószínûleg már feltûnt nektek, hogy Silesius testvér ma hiányzik körünkbõl. Sajnos, bûnösnek találtatott a páholy titkainak elárulásában, és napirendünk elsõ pontjaként ítéletet mondunk felette. A napirend második pontja az egész Drezdában ismertté vált Frabato mágusra vonatkozik.
-Kedves testvéreim, mindannyian tudjátok, hogy Silesius testvér már elérte páholyunk beavatási szintjének 25 lépcsõfokát és így tökéletesen tudatában kellett lennie vétkének. Túlbuzgósága vezetett oda, hogy egyik barátjának elárulta az elementáris lények megidézõ rítusait.
-A páholyunkra vonatkozó törvények szerint az eskü megszegése és a titkok elárulása halállal büntetendõ. Az ítélet azonban csak minden jelenlévõ tag titkos szavazása után válik érvényessé. Bár az említett személy a barátom, nem találok mentséget magatartására, és átengedem õt, ti ítéljetek felette.
Feszültség járta át a jelenlévõ testvéreket, és izgatottan suttogtak egymás között. Néhányan dühösek voltak, miközben mások szinte meredten ültek.
A jegyzõ minden jelenlévõnek átnyújtott egy borítékot, benne üres papírral. Az igen vagy a nem szavaknak kellett dönteniük páholybéli testvérük életérõl vagy haláláról. Az igen szó a halált jelentené a megsemmisítõ sugarak útján, a nem szó a szabadságot és az életet.
Sokan gyorsan leírták az ítéletet jelentõ szót, mások egy ideig bizonytalanok voltak, és néhányan nem tudták elleplezni remegésüket, miközben leírták ítéletüket. A hamis könyörületnek azonban itt nem volt helye, hiszen a páholy titkainak az elárulása az egész páholy számára nagyon veszélyes lehetett.
A jegyzõ végre összegyûjtötte az összes borítékot egy faládikában, kivette a papírlapokat és a válaszok szerint két halomba gyûjtötte. A testvérek némán figyelték a jegyzõt.
A jegyzõ gondosan megszámlálta a papírlapokat és feljegyezte az eredményt. Máskor egyébként pirosas színû arca most sápadt lett, miközben még egyszer ellenõrizte az eredményt. Ezután tudatta az eredményt a nagymesterrel.
A nagymester a számokra meredt, arcán annak az embernek az ijedtsége tükrözõdött, aki tudatára ébredt annak, hogy egy jó barátját halálra ítélik. Izgatottan állt fel.
Kedves testvéreim!- kezdte reszketõ hanggal- A szavazás eredménye Silesius ellen szól, aki 51 szavazattal 47 szavazat ellenében halálra ítéltetett. Törvényeink szerint az ítéletet egy hónapon belül végre kell hajtani. De mivel Silesius testvér okkult képességei alapján fel tudja ismerni, hogy mi vár rá, és valószínûleg megpróbálja elkerülni a halált, az ítéletet 24 órán belül végrehajtjuk. Barátjára, akinek elárulta a páholy titkait, ugyanez a sors vár!
Most kérem azt a 21 testvéremet, akik a telepátia mesterei, hogy az ülés befejezése után maradjanak itt, hogy megsemmisítõ sugarakkal végrehajtsuk az ítéletet.
Bár a halálos ítélet mélyen megrendített a nagymestert, hamar összeszedte magát, és nyugodt hangon folytatta:
-Miután a napirend elsõ pontját elintéztük, most Frabato esetével fogunk foglalkozni. Néhányan a jelenlévõ testvérek között részt vettek Frabato elõadásain és közelrõl meg tudtak gyõzõdni képességérõl. Bizonyítottnak tekinthetjük, hogy Frabato trükkök nélkül dolgozik. Kísérletei felülmúlnak minden várakozást, és -igen- sokkal jobbak voltak, mint amilyeneket testvéreink közül sokan egyáltalán képesek végrehajtani. Hermes egyik legügyesebb testvérünk meglátogatta Frabatót, hogy megítélje képességeit. Most Hermes testvérünk fog beszámolni arról, hogy mit élt át.
A testvérek közül most felemelkedett az az elõkelõ úr, aki Frabatót az éjszaka meglátogatta. A nagymester felszólítását követve így szólt:
-Frabatónál tett látogatásomhoz a legjobb asztrológiai idõpontot választottam ki, és megfelelõen figyelembe vettem az elemek analógiáját, hogy elõnyös helyzetbe kerüljek. Ezen kívül reméltem, hogy az éppen befejezett elõadás után Frabato fáradt lesz, amit ki tudok használni, hogy jobban tudjam befolyásolni.
Majd így folytatta:
-Látogatásom szokatlan idõpontját egy halaszthatatlan utazással okoltam meg, amire Frabato élesen rám nézett és könnyedén elmosolyodott, anélkül, hogy valamit is szólt volna. Ezután sokat ígérõen ismertettem a páholyunkban való tagság elõnyeit, rámutattam, mi mindent nyerhet ezzel. Egy nagyobb összeget helyeztem kilátásba pénztárunkból, ha úgy dönt, hogy belép páholyunkba.
-Frabato azonban, mintha egyáltalán nem hallotta volna a javaslataimat, saját utazásairól kezdett mesélni, számos városban tartott elõadásairól, sikereirõl, és annyira lekötötte a figyelmemet, hogy szinte megfeledkeztem látogatásom céljáról. Végül is félbeszakítottam elbeszélését és ismét az ajánlatomra tereltem a beszélgetés irányát. Ekkor Frabato felállt, ágya alól elõhúzott egy bõröndöt és így szólt: "Nos, akkor nézzük csak meg, mit is tud mondani a maguk páholyáról az Akasha-krónika."
-Kedves testvéreim! Ahogy tudjátok, jól ismerem az okkultizmus elméletét és gyakorlatát. Elhatároztam, hogy Frabato kísérletét minden erõmmel meg fogom akadályozni. De alighogy megfogalmazódott ez a gondolat a fejemben, Frabato, szinte mellékesen ezt mondta: "Tisztelt Hermes úr, az én kísérleteim csakis az én akaratomtól függenek, és ezeket nem tudja befolyásolni vagy megakadályozni. Az én kísérleteim sikerülni fognak, tekintet nélkül arra, hogy ön aktívan vagy passzívan viselkedik."
...
A Frabatónál szerzett élmények leírása a jelenlévõkre mély benyomást gyakorolt. Senki sem mozdult és halotti csönd uralkodott a teremben. Végül a nagymester hirtelen felállt és éles hangjával megtörte az összegyûlt testvérek hallgatását.
-Kedes Hermes testvérem, testvériségünk nevében köszönöm fáradozásodat ebben a nehéz feladatban. Nagy sértésnek tekintem Frabato leleplezéseit a páholy tevékenységét és a páholy néhány legmagasabb rangú és legidõsebb tagjának tevékenységét illetõen. A Sötétség Urának nevében esküszöm, hogy Frabatóra uszítjuk a pokol minden fúriáját, hogy megtanulja, kik is vagyunk mi. Nem hagyom, hogy páholyunkat sértegessék! Érezni fogja a megsemmisülés sugarait, mindaddig, amíg nyomorultul el nem pusztul! Átkozott legyen Frabato, a Sátán, Astaroth és Beliel nevében!
Ez a szörnyû átok, amelyet a nagymester dühösen kiáltott világgá a teremben, a legerõsebb átok volt, amit nyilvánosság elõtt valaha is kimondott. Nincs ember a világon, aki képes lenne megmenekülni ettõl az átoktól és a rend üldözésétõl.
Miután a nagymester felszólította a páholy 21 bíráját, hogy maradjanak Silesius testvér kivégzésének a szertartására, megköszönte az együttmûködést, és a csengõ megrázásával befejezte a gyûlést. A testvérek elbúcsúztak egymástól a páholy jelével, és egyenként eltûntek a nagyváros forgatagában. A feltûnésmentes viselkedés a páholy egyik szigorú törvénye volt, hogy soha ne keltsék fel a nyilvánosság vagy kíváncsi személyek figyelmét.
...
A szertartás után a nagymester a jelenlévõkhöz fordult:
-Kedves testvéreim, köszönöm nektek a sikeres együttmûködést. Silesius testvérünk pontosan 22 órakor meghalt szívrohamban. Szent rendünk törvényei szerint végrehajtottuk az ítéletet és ezzel megbosszultuk az elkövetett árulást. Testvérünk barátját is halálra ítéltük, de az õ kivégzését egy késõbbi idõpontban hajtjuk végre. Ennek okait a következõ gyûlésen fogjuk megbeszélni. Egy új tag felvételét Silesius testvérünk pótlására összeköthetjük a Szent János gyûléssel. Holnap este 20 órakor itt várlak titeket. Ez alkalommal Frabato ügyérõl is tanácskozunk. A mai ülést ezúttal befejezettnek nyilvánítom. Jó éjszakát kívánok mindnyájatoknak.
A testvérek egymás után, feltûnés nélkül elhagyták a páholy székházát és eltûntek az éjszaka sötétjében.
A pályaudvar nagy elektromos órájának mutatója lassan 22 óra felé kúszott. A pályaudvar csarnokában még számos utas várakozott a Bad Schandau felõl Berlinbe tartó gyorsvonatra. A hangosbemondóban egy hang most jelentette be a vonat érkezését, és a várakozók gyorsan a vágányhoz siettek, mert a vonat itt Drezdában csak néhány percre állt meg.
A vágányok mellett, a menetrendnél állt Frabato és jegyzeteket készített. Befutott a gyorsvonat, éppen abban a pillanatban, amikor zsebébe tette jegyzetfüzetét és tovább akart menni. Elõtte szinte feltépték a kocsi ajtaját, egy utazóöltönyt viselõ fiatalember ugrott ki a kocsiból és egy frissítõket árusító standhoz sietett. Egy doboz sütemény elkelt , a fiatalember fizetett és ismét a vonat felé fordult. Néhány lépés után hirtelen mindkét kezével melléhez kapott és egy nyögéssel összeesett. Néhány másodpercig eltorzult arccal görnyedt össze görcsökben, majd mozdulatlanul fekve maradt a földön.
Rögtön néhány kíváncsi ember vette körül. A rendõrség hamar ott volt a helyszínen és a pályaudvar szolgálati helyiségébe vitték az élettelen testet. Telefonon hívtak egy orvost és elkészítették a szemtanúk tanúvallomását.
Frabato a háttérbõl csendben figyelte ezt az eseményt. Mivel mágus volt, azonnal felismerte, hogy minden segítség késõn érkezne. Ösztönösen érezte, hogy az ismeretlen férfi nem természetes halállal halt meg.
Ahogyan ebben megegyeztek, a 21 specialista és az F.O.G.C. páholy nagymestere ismét összegyûltek. Elõször Z. igazgató, az egyik nagybank elnökének problémáival foglalkoztak. Silesius testvér ennek a Z. bankelnöknek árulta a páholy 18 szintjének fontos titkait.
Mivel z. igazgató nem volt a páholy tagja, vagy meg kellett õt gyõzni arról, hogy váljon a páholy tagjává, vagy halára volt ítélve. Mivel azonban jelleme nem illett a páholy testvéreiéhez, halálra volt ítélve. Egy nagy pénzintézet elnökeként Z. sok mindenre kiterjedõ teljhatalommal rendelkezett, ezért úgy határoztak, hogy az igazgatót elõször egy nagyobb összeg megszerzéséhez használják fel.
A páholy túlnyomórészt zsidó nagytõkésekbõl állt, akik az okkultizmus módszereinek használatával nagy vagyont halmoztak fel. Céljaik elérése érdekében minden eszközt megfelelõnek véltek. Egy ember élete nem sokat jelentett a számukra és az úgynevezett igazságszolgáltatást mindig jól fel tudták használni a saját hasznukra.
Bonyolult módszerek, valamint a gyakorlat és a tapasztalat gondoskodott róla, hogy bûnös tevékenységüket a nyilvánosság orra elõtt folytathassák, anélkül, hogy gyanú ébredne.
Csakis azért rendeztek nyilvános elõadásokat az okkultizmusról, hogy bebizonyítsák: az trükkökön és csaláson alapul.
Ennek következtében Frabato tevékenysége, ami a szellem létezésének, erejének, és törvényeinek bizonyítékát tudta adni, valósággal kikényszerítette a páholy ellenségességét. Ha Frabato az ál-okkultisták egyike lett volna , akkor a páholynak semmi oka nem lett volna a beavatkozásra. Különösen a nagymester gyûlölte Frabatót, mert nem tudta neki megbocsájtani, hogy leleplezte életének bizonyos mozzanatait. Ezért a páholy úgy döntött, hogy Frabato elõadói tevékenységét minden eszközzel meg kell akadályozni.
folyt.köv.