T a n u l s á g o s ! ! !
Irta: Olvaso - Datum: 2010. August 27. 11:30:23
Egy egyetemi professzor azt állította, hogy soha nem buktatott meg senkit, de egyszer megbuktatott egy egész csoportot.
Az az osztály azt állította, hogy a szocializmus mûkõdõképes és soha senki nem kéne sem gazdag, sem szegény legyen, mindenkinek EGYENLÕNEK kellene lennie!
A professzor azt mondta nekik: „OK, akkor ezen a csoporton végzünk egy kísérletet a szocializmussal kapcsolatban. Mindenkinek a jegye átlagolva lesz, mindenki ugyanazt a jegyet fogja kapni, így végül senki nem fog megbukni és senkinek sem lesz A (kiváló) jegye."
Az elsõ teszt (vizsga) után, a kapott jegyek átlagolva lettek és mindenki B-t kapott.
Teljes hir
Egy egyetemi professzor azt állította, hogy soha nem buktatott meg senkit, de egyszer megbuktatott egy egész csoportot.
Az az osztály azt állította, hogy a szocializmus mûkõdõképes és soha senki nem kéne sem gazdag, sem szegény legyen, mindenkinek EGYENLÕNEK kellene lennie!
A professzor azt mondta nekik: „OK, akkor ezen a csoporton végzünk egy kísérletet a szocializmussal kapcsolatban. Mindenkinek a jegye átlagolva lesz, mindenki ugyanazt a jegyet fogja kapni, így végül senki nem fog megbukni és senkinek sem lesz A (kiváló) jegye."
Az elsõ teszt (vizsga) után, a kapott jegyek átlagolva lettek és mindenki B-t kapott.
Azon diákok akik keményen tanultak nagyon mérgesek voltak, akik keveset tanultak azok örültek.
Ahogy közeledett a második teszt, azon diákok akik keveset tanultak korábban, most még kevesebbet tanultak. Akik korábban keményen tanultak, azt mondták, hogy most õk is szeretnének alamizsnát, így kevesebbet tanultak.
A második teszt eredményeként mindenki D-t kapott.
Így már senki sem volt boldog.
A harmadik teszt végén a jegyek átlaga F (megbukott) lett.
A jegyek nem emelkedtek, mert a diákok elkezdtek veszekedni, vádolni és utálni egymást, és senki nem akart a másik javáért tanulni.
A diákok nagy meglepetésére mindenki elbukott.
A professzor azt mondta nekik: a szocializmus legvégül így is – úgy is elbukott volna. Amikor a jutalom nagy, az erõfeszítés a siker érdekében úgyszintén nagy. De amikor az állam már nem biztosítja azt a jutalmazást, senki sem próbál meg sikeres lenni.
Ennél egyszerûbb magyarázat nem is lehetett volna.
Íme egy idézet ami összegzi az egészet:
„Nem lehet törvényesíteni, hogy a szegény szabad legyen és a gazdag ne legyen szabad. Azt amit megkap egy személy, anélkül, hogy megdolgozott volna érte, azt valaki másnak kell elõállítania, aki, nem kapja meg azt amiért megdolgozott.
Az állam nem tud adni valakinek, anélkül, hogy elõtte elvenne valaki mástól.
Amikor a lakosság fele azt látja, hogy megteheti, hogy nem dolgozik, mert a lakosság másik felének gondja lesz rá, és amikor az a fél amelyik dolgozott rájön, hogy nincs értelme dolgoznia, mert mások a haszonélvezõi az õ munkájának, ez a végét jelenti bármelyik nemzetnek.
Nem tudod sokszorosítani a gazdagságot azáltal, hogy elosztod.”