Guttenberg báró doktorija
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 27. 12:48:24
No né má! Nincs egy önálló gondolata a sumák cumi Lauder-es fõgórénak? Germán precizitás? Úgy látom, hogy ott is indulnak a "tábornok-perek"!
A német Ikarosz - Lezuhant a miniszter
Boldog Németország! – mondhatnánk, hiszen a gazdasági világválság meg az arab forradalom ellenére hetek óta az a legnagyobb problémája, hogy plagizált-e doktorijában védelmi minisztere. Vagy többrõl van szó?
KASZA LÁSZLÓ elemzése.
Teljes hir
No né má! Nincs egy önálló gondolata a sumák cumi Lauder-es fõgórénak? Germán precizitás? Úgy látom, hogy ott is indulnak a "tábornok-perek"!
A német Ikarosz - Lezuhant a miniszter
Boldog Németország! – mondhatnánk, hiszen a gazdasági világválság meg az arab forradalom ellenére hetek óta az a legnagyobb problémája, hogy plagizált-e doktorijában védelmi minisztere. Vagy többrõl van szó?
KASZA LÁSZLÓ elemzése.
Az „ügy”: kiderült, hogy báró Karl-Theodor zu Guttenbergnek, a német konzervatív–liberális koalíció védelmi miniszterének a bayreuthi egyetemen három évvel ezelõtt „summa cum laude” minõsített doktori értekezése jórészt plágium. Bizonyítottnak tûnik, hogy tudatosan idézett – megjelölés nélkül – idegen forrásokat, vagy megbízott egy doktorik elkészítésére szakosodott intézményt diszszertációjának megírásával. Bármelyik feltételezés is igaz, a csalás feltûnõ. A munka bevezetõje az Egyesült Államok kétszáz éves alkotmányának közismert elsõ, latin mondatával kezdõdik: „E pluribus unum”, ami az északi és déli államok egyesítésére utalt. Az ügy kiderült, miután egy hasonló témával foglalkozó történésznek feltûnt az idézet. A Google keresõjének a segítségével kimutatott több szövegazonosságot is. Guttenberg báró pedig azonnal kijelentette, hogy nem csalt, a disszertációját maga írta, csak a lábjegyzetek „pontatlanságáért” kért bocsánatot az érintettektõl.
Karl-Theodor zu Guttenberg fiatal, harminckilenc éves politikus. A konzervatív bajor CSU tagja. Ezeréves, vagyonos, arisztokrata családból származik. Nagyapja részt vett a Hitler elleni katonai összeesküvésben. Apja az ország ismert karmestere. Jó megjelenésû, választékosan öltözõ férfi. Csinos feleségével fényképészek, tévékamerák kedvelt célpontja. „Von Haus aus” beszél három idegen nyelvet. Mondanivalóját választékos stílusban juttatja kifejezésre. A konzervatív értékek – õszinteség, szorgalom, tenni akarás és tenni tudás, kötelességteljesítés, felelõsségtudat, szolidaritás a társadalom peremére szorultakkal – hirdetõje. Politikailag mentes minden szélsõségtõl.
A püspök példája
Három évvel ezelõtt üstökösként tûnt fel a német politika egén. Angela Merkel az egyik legfontosabb tárcát, a védelmit bízta rá. Fontos reformokat kezdeményezett, köztük a kötelezõ sorkatonai szolgálat felfüggesztését. Hónapok óta az ország legnépszerûbb politikusa. A közvélemény-kutatók listáján megelõzte Angela Merkelt is. A megkérdezettek nyolcvannégy százaléka alkalmasnak tartaná a kancellári posztra.
Ezek voltak az elõzmények. A plágium nyilvánosságra kerülése után – és ez a szokatlan a német politikában – szinte minden közvetlen vagy közvetve érintett résztvevõ rosszul reagált. Mindenekelõtt maga a fõszereplõ. A bizonyítékok ellenére mindmáig állítja, hogy „tudatosan” nem csalt. Végül lemondott miniszteri tárcájáról, mert – mint mondta – a sok támadás miatt eljutott tûrõképességének határára.
Sok kellemetlenséget takaríthatott volna meg magának, családjának, pártjának és fõleg a társadalomnak, ha a botrány kitörésekor azonnal ezt a lépést választja. Állt elõtte példa. Margot Käßmann püspök, az evangélikus egyház országos tanácsának volt elnöke azonnal lemondott minden tisztségérõl, miután a rendõrség ittas vezetés miatt elvette jogosítványát. Käßmannt példamutató beismeréséért a közvélemény és a sajtó szinte másnap rehabilitálta. Magatartása azóta mérce a törvénnyel szembekerülõ közéleti személyiségek számára.
És rosszul reagált Guttenberg báró ügyében kormány és ellenzék is. Mindenekelõtt a kancellár asszony. Angela Merkel a botrány kirobbanásának másnapján kijelentette, hogy „nem tudományos munkatársnak, hanem védelmi miniszternek” vette fel a kormányba Zu Guttenberget, aki munkáját jól végzi, nincs ok elbocsátására. Merkel ezzel az õ intellektuális színvonalát messze alulmúló kijelentésével két társadalmi csoportot is megsértett. A katonaságot, mert mondása szerint attól, hogy valaki csal, még lehet jó védelmi miniszter. Azzal pedig, hogy védelmébe vett valakit, aki csalásával aláásta a tudomány társadalmi tekintélyét, magára haragította annak a rétegnek képviselõit is, amelyhez – mint a fizika doktora – maga is tartozik.
Rossz bizonyítvány
Az egyes keresztény pártok reakciója részben önmagában, de egymással szemben is ellentmondó. A CDU hivatalosan követi Merkel politikáját, és védi a bárót. Ugyanakkor Lammert parlamenti elnök „a demokrácia koporsószögének” nevezte párttársának magatartását. Annete Schwan oktatási miniszter pedig kijelentette, hogy „szégyelli magát” a volt védelmi miniszter miatt.
Ugyanakkor a bajorországi CSU teljes mellszélességgel kiállt Zu Guttenberg mellett. A volt védelmi miniszter népszerûségére utalva Horst Seehofer pártelnök azt mondta, hogy miatta milliók választják a pártját. Bajoros ravaszságnak álcázott cinizmussal kérdezte: „Ismer valaki valakit, aki Annete Schwan miatt adja ránk a szavazatát?” Az õ és Merkel magatartása taktikai szempontból érthetõ. Németországban az idén még hat tartományi választás lesz.
A legnépszerûbb politikus pedig sok szavazatot jelentett volna.
Rossz bizonyítványt alakítottak ki magukról a zöldek is. Alelnökük, Jürgen Trittin olyan útszéli hangot használt a berlini parlamentben – hazug, tolvaj, szélhámos, csaló –, amely ott nem szalonképes. De a német zöldek azt is feledni látszanak, hogy amikor pártjuk büszkeségérõl, Joschka Fischerrõl kiderült, hogy hatvannyolcas fenegyerek korában – fényképek tanúsága szerint – karóval támadt egy rendõrre, nem mutatott megbánást, és fõleg a leleplezés után is külügyminiszter maradt Gerhard Schröder kormányában.
Külön fejezet a társadalom viselkedése az ügyben. Plagizálás ide, szellemi termékek eltulajdonítása oda, a megkérdezettek hetvennyolc százaléka (Bajorországban nyolcvannégy) ma is azt gondolja, hogy a védelmi miniszternek nem kellett volna lemondani. Több mint kilencven százalék bízik abban, hogy egy idõ után visszatér a politikába. Ez országos szinten valószínû, Bajorországban biztos. Münchenben van gyakorlatuk bukott bajor politikusok feltámasztásában. Amikor Franz Joseph Strauss ugyancsak védelmi miniszter a hatvanas években nem mondott igazat a parlamentben, és Adenauer kancellár ezért leváltotta, otthon Bajorországban azonnal megválasztották a CSU elnökévé és késõbb haláláig miniszterelnökké. Ha még élne...
Polgári erények
Marad a kérdés: miért népszerû Zu Guttenberg azután is, hogy kiderült plagizálása? A válasz sokrétû, és nem feltétlenül csak a német viszonyokra alkalmazható. A nyugati demokráciákban kevés a karizmatikus politikus. Zu Guttenberg az volt. Rövid idõ alatt elhitette magáról – a liberális és konzervatív médiumok közös támogatásával –, hogy a polgári erények harcosa. Arisztokrata származása és a családi vagyon azt a benyomást keltette, hogy erkölcsileg feddhetetlen, anyagilag független. Ez a háttér, valamint jó megjelenése, tettrekészsége Ikaroszként repítette a magasba. Azt hitte, hogy a föld nehézségi ereje rá ott már nem hat. Tévedett. Lezuhant.
Sok kárt okozott. Növelte azoknak a táborát, akik szerint az erkölcsi értékek tisztelete nélkül is lehet valaki népszerû vagy akár jó politikus. Azt a látszatot kelti, hogy a népszerûség feleslegessé teszi a polgári erények megtartását. De példája arra is figyelmezteti a feltörõ fiatal politikusokat, hogy a demokratikus berendezkedés szabályozó ereje, amelynek fontos része a média, az õ karrierjükre is hat. Ha hosszan vétenek törvényei ellen, akár kétharmados többség sem védi meg õket a bukástól.
Forrás: Link