A magyar gazdasági pesszimizmus nemzetközi csúcsra jutott
Irta: Olvaso - Datum: 2011. March 29. 10:40:08
A belföldi pesszimizmus és a külföldi befektetõi optimizmus is a csúcson? Hogy is van ez? A megmaradt magyarokat még bedöntik a betelepülõ kintiek?
Az Ipsos „Global Advisor” kutatása keretében 24 ország polgárai értékelték hazájuk gazdaságát. A magyarok többsége semmi jóra nem számít. Pocséknak látják az ország gazdasági helyzetét, pocséknak a környezetükét és a jövõbe vetett hitük is igen ingatag.
Teljes hir
A belföldi pesszimizmus és a külföldi befektetõi optimizmus is a csúcson? Hogy is van ez? A megmaradt magyarokat még bedöntik a betelepülõ kintiek?
Az Ipsos „Global Advisor” kutatása keretében 24 ország polgárai értékelték hazájuk gazdaságát. A magyarok többsége semmi jóra nem számít. Pocséknak látják az ország gazdasági helyzetét, pocséknak a környezetükét és a jövõbe vetett hitük is igen ingatag.

Alapvetõen nem sokat változott az elmúlt év során a 24 ország polgárainak – a földrengés elõtt is – megfogalmazott minõsítése a felmérés három dimenziójában: a bizalmi index (41 százalék), a helyi gazdaság pozitív megítélése (31 százalék), a hat hónappal késõbbre vonatkozó pozitív várakozások (28 százalék) nem azt tükrözik, hogy a világ fejlettebb felének gazdasági hangulata megváltozott volna – derül ki az Ipsos felmérésébõl.

Az eredményeket befolyásolhatta, hogy a nemzetközi adatfelvétel ugyan a japán földrengés elõtt, de az észak-afrikai felkelések, illetve az üzemanyagárak drasztikus emelkedése közben, s egyes országokban súlyos költségvetési problémák, illetve heves árfolyammozgások idején történt. Regionálisan a BRIC országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – szárnyalnak töretlenül mindhárom vizsgált dimenzióban, elnyerve ezzel a valódi feltörekvõ piacok státusát.

Japán csapás
A kutatás interjúi a pusztító japán földrengés elõtt egy hónappal készültek, s még az Ipsos összefoglalójának megírása közben is újabb és újabb hírek érkeztek a következményekrõl, amelyek nagyban befolyásolják Japán, közvetlen környezete és a világ minden országának gazdaságát. Japán az USA és Kína után a világ harmadik legerõsebb gazdasága, emiatt különösen elgondolkodtató, hogy a természeti csapás nélkül is az országok rangsorának alsó harmadába sorolódott a nemzeti és helyi gazdaság lakossági megítélése alapján. Már a földrengést megelõzõen csak 8 százalékon állt a gazdasági bizalmi index (azok aránya, akik saját országuk állapotát jónak ítélik), éppen hogy megelõzve Spanyolországot (6 százalék) és Magyarországot (5 százalék), s alig lemaradva Franciaország (10 százalék) mögött.
A lista végen ugyanakkor Európa szerepel, csak Svédország és Németország bizalmi indexe átlag feletti (de ezek az országok is átlag alatt teljesítettek a hat havi várakozásokban).
A 24 ország összesített bizalmi indexe 1 százalékponttal 41 százalékra emelkedett, tehát gyakorlatilag változatlan 2010 óta. A nemzetgazdaság megítélésében – egy-egy százalékpontnyi emelkedéssel, illetve eséssel – Szaúd-Arábia (81 százalék) és Kína (73 százalék) a két legstabilabb pozícióban lévõ nemzet. A második helyen – 2 százalékpontos eséssel, erejét és európai vezetõ szerepét megõrizve – Svédország található. A 24 ország rangsorának harmadik helyén India (77 százalék) áll.
Magyarország (5 százalék), Spanyolország (6 százalék) és Japán (8 százalék) bizalmi indexe 2 százalékpontot emelkedett ugyan, de továbbra is a leggyengébben teljesítõ országok sorát növelik. Japán 8 százaléka sem ad túl nagy mozgásteret az országnak arra, hogy megbirkózzon belsõ nehézségeivel.
A vezetõ nemzetgazdaságok a helyi (az egyes országokon belül a lakóhely szerinte meghatározott) gazdaság pozitív megítélésben is az élen járnak: Kína (57 százalék), Svédország (57 százalék), Szaúd-Arábia (55 százalék ), India (55 százalék) és Ausztrália (54 százalék). A nemzeti rangsor sereghajtói helyi szinten sem szerepelnek túl fényesen: Japán (5 százalék), Spanyolország (9 százalék), Magyarország (10 százalék).
Nemzetgazdaságának megítélése alapján változatlanul 20 százalékon áll az USA, büszkeségre okot adóan azonban 5 százalékpontot emelkedett (24 százalék) a helyi gazdaság teljesítményének lakossági értékelése. A belga polgárok optimizmusáról tanúskodik, hogy 10 százalékpontot emelkedett (30 százalék) náluk a helyi gazdaság megítélése.
Az adatfelvétel legizgalmasabb megállapításai az optimizmus és pesszimizmus nemzetközi összegzésébõl erednek. Brazília ugyan a 24 ország között a szerény 8. helyet (61 százalék) foglalja el a nemzetgazdaság, s a hetediket (47 százalék) a helyi gazdaság állapotának megítélése alapján, mégis messze lepipálja a többi nemzetet az optimizmusban: 73 százaléknyian bíznak benne, hogy javul a jövõben a helyi gazdaság állapota. Ez 45 százalékponttal jelent többet a nemzetközi átlagnál, s 12-vel elõzi meg a rangsorban következõ Indiát (61 százalék).

Néhány országban ez pont fordítva van, erõs a bizalom az aktuális állapotot illetõen, de a jövõt bizonytalannak látják, szerények a várakozások. Ausztrália áll a rangsor tetején úgy a nemzeti (72 százalék), mint a helyi gazdaság megítélésében (54 százalék), de csupán a 13. (24 százalék), ami az optimizmust illeti. Hasonlóan Kanada és Németország a nemzetközi élboly húzónemzetei az aktuális gazdaság megítélésében, de 29, illetve 28 százalékos értékükkel csupán a 8. illetve a 9. helyen állnak a hat havi elõrejelzésben.
Magyarország érdekes eset, mert mindhárom dimenzióban a sereghajtók között van: a hat havi pozitív várakozások esetében is (15 százalék), s ennél is rosszabb az aktuális helyi (10 százalék) és a nemzetgazdaság (5 százalék) pozitív lakossági értékelés részaránya.

Forrás: Link