Magyarkanizsára telepítik a koszovói romákat?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 01. 12:40:50
Közbiztonságról, koszovói romák tömeges érkezésérõl folyt a vita a martonosi lakossági fórumon – Születtek megoldások, de maradtak nyitott kérdések.
Tavaly májusban adtunk elõször hírt róla, hogy koszovói romák telepedtek le Martonoson. Habár egyes családok már néhány évvel korábban ide költöztek, a múlt tavasszal újabb vándorok tömeges érkezése kezdte nyugtalanítani a falu lakosságát.Idén folytatódni látszik a folyamat. Ismét több, népes család jött a településre.A kedélyek borzolódnak.
Teljes hir
Közbiztonságról, koszovói romák tömeges érkezésérõl folyt a vita a martonosi lakossági fórumon – Születtek megoldások, de maradtak nyitott kérdések.
Tavaly májusban adtunk elõször hírt róla, hogy koszovói romák telepedtek le Martonoson. Habár egyes családok már néhány évvel korábban ide költöztek, a múlt tavasszal újabb vándorok tömeges érkezése kezdte nyugtalanítani a falu lakosságát.Idén folytatódni látszik a folyamat. Ismét több, népes család jött a településre.A kedélyek borzolódnak.
Honnan érkeznek, miért éppen Martonosra, mibõl telik nekik házakra? – sorjáztak a kérdések kedden este Martonoson azon a lakossági fórumon, amit a helyi közösség vezetõi hívtak össze, hogy a közbiztonságról, pontosabban a koszovói romák betelepülésérõl tárgyaljanak. A tömeges összejövetelen jelen volt Pásztor Bálint köztársasági képviselõ, dr. Körmöczi László tartományi képviselõ, Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester, dr. Bimbó Mihály alpolgármester, dr. Katkics Zoltán, a községi képviselõ-testület elnöke, Csikós László polgármesteri tanácsos és Rekecki Titusz, a magyarkanizsai rendõrállomás parancsnoka.
A problémákat Makra Ákos faluelnök foglalta össze, cáfolva azt a mendemondát, hogy a helyi közösség közvetítõ szerepet töltene be a koszovói romák idetelepülésében. Elmondta: a falu vezetõsége az önkormányzat és a helyi vállalkozók támogatásával pénzalapot kíván létrehozni az eladó házak felvásárlására, hogy azután hosszú távú lefizetésre martonosi fiataloknak adja.
A helyi közösség elnökének bevezetõjét követõen záporoztak a kérdések. Ki segíti az ideköltözõket? Ha most tíz koszovói roma családnak ötven gyereke van, hány lesz tíz év múlva? Hányan vannak közülük bejelentkezve? Hodzsával érkeztek az új jövevények – mi lesz, ha óvodát, iskolát, imaházat követelnek? Miért éppen ide jönnek, hiszen a község többi településén is sok az üres, olcsó ház?
Gyukatan Abedin, a Koszovóból idetelepült romák képviseletében elmondta: a családjával hét éve van itt, tisztelik a szomszédjaikat. Többször is kijelentette: õk a legveszélyeztetettebbek. Vagyonukat eladták a szülõföldjükön, abból vettek itt házat. Nehezményezte, hogy nincs gyerekorvos a faluban, ezért gyalog kell vinniük a beteg gyerekeket Magyarkanizsára.
A tõsgyökeres martonosaik ugyan kétkedve fogadták a kijelentését, hogy köztük nincs tolvaj, de Rekecki Titusz rendõrparancsnok megerõsítette: a 2009-es kormányrendelet értelmében a Koszovóból idevándoroltak esetében a rendõrség sokkal alaposabban jár el, amikor átveszi a letelepedési kérelmüket. Ellenõrzi, van-e a kérelmezõnek priusza, helytállóak-e az adatai. Eddig 20–25, Martonosra települt személy kérelmét fogadta el a rendõrség, és 5-6 kérelem elbírálása most folyik. Csikós László szerint is 7-8 ide települt családdal lehet számolni.
Nyilas Mihály szerint a szervezõdés a megoldás, oly módon, hogy ne adják el idegennek a gazdák a házakat, hozzák létre az említett alapot. Nem kötelezte senki „felülrõl” a községet, hány idevándorlót fogadjon be – cáfolta a polgármester az ilyen híreszteléseket. A rendõrségtõl elvárják, hogy fokozottan jelen legyen a faluban, az önkormányzat támogatja a pénzalapot, megfigyelõ kamerákat helyeznek el Martonoson, és április 1-jétõl a jogsegélyszolgálat ingyen megírja a magánvádat a kis összegû lopások áldozatai nevében, csak be kell jelenteni a lopást a helyi közösségekben – foglalta össze Nyilas Mihály, hogy milyen segítséget tud nyújtani egyelõre a község.
Pásztor Bálint tájékoztatta a jelenlévõket, hogy képviselõi csoportjuk két hete indítványozta a köztársasági parlamentben a kis összegû lopások esetében a 15 ezer dináros határérték eltörlését. Tárgyaltak az igazságügyi, valamint a belügyminiszterrel, Martonosra hívták Rasim Ljajiæ munkaügyi és szociálpolitikai minisztert, fokozott rendõri jelenlét lesz Martonoson – sorolta a megbeszélések eddigi hozadékait Pásztor Bálint. Arra kérte a martonosiakat, legyenek szolidárisak a falujukkal és egymással szemben. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy bár volt ilyen javaslat, a hatályos törvények nem teszik lehetõvé polgárõrség szervezését. Kijelentette: a politikum dolga kideríteni, honnan érkeznek a betelepülõk, és ez a folyamat el is kezdõdött.
Dr. Körmöczi László rámutatott: súlyos szociális problémák sújtják a falut, egyre több dolga-gondja lesz a szociális védelemnek, az egészségügynek, a rendõrségnek. Sok találgatás elhangzott a lakossági fórumon, ám sok vélelem megalapozottnak tûnik – mint például az, hogy a vándorok választásához köze van a határnak, fõként a zöldhatárnak. Mivel maradtak nyitott kérdések (honnan érkeznek a betelepülõk, miért éppen Martonosra, ki irányítja õket, mibõl telik nekik házakra?), bizonyára napirenden lesznek még ezek a témák Martonoson.
Forrás: Link