Külföldieknek áll a zászló
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 01. 15:34:27
Tessék csak figyelni, mirõl is van szó?
Fejcserék a hazai bankszektorban
Szemlélet- és vezércsere zajlik a hazai kereskedelmi bankoknál. A magyar csúcsbankárokat rendre külföldiek váltják, méghozzá úgy, hogy a kreatívnak és autonómnak ismert helyi vezetõk utódjául afféle rendõri szerepkört betöltõ, elõdjüknél jóval kevésbé kockázatvállaló idegenlégiósok érkeznek. Kérdés, hogy a CIB és a Raiffeisen után az Erste és esetleg más bankok is beállnak-e ebbe a sorba.
Teljes hir
Tessék csak figyelni, mirõl is van szó?
Fejcserék a hazai bankszektorban
Szemlélet- és vezércsere zajlik a hazai kereskedelmi bankoknál. A magyar csúcsbankárokat rendre külföldiek váltják, méghozzá úgy, hogy a kreatívnak és autonómnak ismert helyi vezetõk utódjául afféle rendõri szerepkört betöltõ, elõdjüknél jóval kevésbé kockázatvállaló idegenlégiósok érkeznek. Kérdés, hogy a CIB és a Raiffeisen után az Erste és esetleg más bankok is beállnak-e ebbe a sorba.
Andreas Treichl, az osztrák Erste Group elnök-vezérigazgatója mer nagyokat álmodni, és nem feltétlenül szívbajos akkor sem, ha politikai érdekkonfliktusokról van szó. Amint eldõlt, hogy a magyarországi Erste Bank topvezetõi széke május végével megüresedik, nem kellett sokat várni, hogy izgalmas jelöltnévsor álljon össze. Erõs János volt MFB-vezér, Simor András jelenlegi jegybankelnök, Bajnai Gordon ex-kormányfõ és Farkas Ádám volt felügyeleti elnök is komolyabban szóba került Papp Edit távozó elnök-vezérigazgató lehetséges utódjaként. Ma már úgy tûnik, hogy a felsoroltak egyike sem lesz a magyar leánybank elsõ számú vezetõje, jóllehet úgy tudjuk, az elmúlt hetekben e négyfõs listáról legalább két jelölt felkérését hosszasabban fontolgatta az osztrák bankcsoport vezére.
A Treichl által – állítólag a közös vadászszenvedély okán is – jól ismert Erõs János neve már a Papp Edit távozásának bejelentését követõ napon felbukkant az Erste felsõ köreiben, ám hamarosan a bankon belülrõl és kívülrõl is olyan impulzusok érkeztek a vezérhez, hogy ez a személyi döntés végsõ soron nem lenne szerencsés. A történetet közelrõl figyelõk meglátása szerint Treichl eleinte nagyon erõsen „beleállt” az ötletébe, s úgy tûnt, még akkor is meghozza ezt a döntést, ha sokan támadják. A politikai szempont kifejezetten érdekes lett volna. Miért nevezne ki egy bank a kétharmados Fidesz-kormány idején egy masszívan a baloldalhoz kötött, legalábbis jellemzõen annak kormányzása idején állami posztokat viselõ bankszakembert?
A kérdés logikusnak tûnik, bár akadt olyan beszélgetõpartnerünk, aki arra is rávilágított, hogy Erõs Jánosnak a jobboldalon is bõven vannak barátai. Ezen értelmezés szerint nem véletlen, hogy Erõst mintha a kormányváltás óta sem támadnák, s a nagy elszámoltatási hullám is elkerülte eddig az MFB-t. E logika szerint fontos jobboldali üzleti körök – például a lapunk által korábban bemutatott Simicska Lajos és Nyerges Zsolt (Csányi vagy Simicska – Figyelõ, 2010/34. szám; Az irányító – Figyelõ, 2010/23. szám) – kifejezetten jó viszonyt ápolnak az MFB vezetésérõl a kormányváltást követõen önként lemondó bankárral. Erõs egyébként a Magyar Vívó Szövetség elnöke, és talán információértékû, hogy a szervezet honlapja szerint – az MFB, a Mol és a Magyar Villamos Mûvek mellett – a jobboldali kötõdésûként számon tartott Közgép Zrt. is a szövetség támogatója.
Rejtõ Tibor „öröksége”
Míg a legtöbb banknál nincs igazi preferencia arról, milyen nemzetiségû az elsõ számú vezetõ, akad néhány, ahol konzekvensen külföldi topmenedzsert foglalkoztatnak a magyar érdekeltségnél. Erre példa a Citibank, a Budapest Bank, s több francia bankcsoport, amelyek elsõsorban saját ügyfeleiket követték, vagy csupán presztízsokokból jelentek meg a magyar piacon. Esetükben tehát nem meglepõ, hogy a központból ejtõernyõsöket dobnak le, akik néhány éves rotációban váltják egymást. Mindeközben azonban találunk olyan bankokat is, amelyeknél csak az utóbbi években – de még jóval a válság elõtt – cserélték külföldire az itteni topvezetést. Erre a KBC Csoport a legjobb példa, amely Rejtõ Tibor vezérigazgatóságát és a Kulcsár-botrányt követõen egyszer sem próbálkozott azzal, hogy magyar vezetõt nevezzen ki a K&H Bank élére.
POLITIKAI SZEMPONTOK. Mielõtt azonban elvesznénk Erõs János kapcsolati hálójában, érdemes gyorsan leszögezni, hogy lapunk értesülései szerint ez az ötlet mára lekerült a napirendrõl. Az Erste magyar menedzsmentje erõsen lobbizott e forgatókönyv ellen. Állítólag egy vaskos újságcikk-gyûjtemény is kikerült Bécsbe, alátámasztandó a jelölt negatív magyarországi megítélését. Sõt, forrásaink szerint – informális csatornákon keresztül – még a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) is jelezte, hogy nem tartja jó ötletnek ezt a megoldást.
Korántsem volt ekkora a belsõ ellenállás Simor András és Bajnai Gordon neve hallatán.
Forrás: Link