A miniszterelnökig érnek a fekete pénzek
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 02. 15:58:28
India eddig úgy kimaradt. Eddig!
Már Manmohan Szingh indiai miniszterelnök tekintélyét is tönkreteszik a dél-ázsiai országban egyre csak terebélyesedõ korrupciós botrányok. Az ellenzék a Kongresszus Párt elleni támadásra használja fel a problémákat, amivel szinte megbénítja a parlamentet és elodáz több életbevágó reformot. A visszaélések ráadásul külföldi befektetõket is elriaszthatnak és ezzel megakaszthatják India gazdasági fejlõdését.
Teljes hir
India eddig úgy kimaradt. Eddig!
Már Manmohan Szingh indiai miniszterelnök tekintélyét is tönkreteszik a dél-ázsiai országban egyre csak terebélyesedõ korrupciós botrányok. Az ellenzék a Kongresszus Párt elleni támadásra használja fel a problémákat, amivel szinte megbénítja a parlamentet és elodáz több életbevágó reformot. A visszaélések ráadásul külföldi befektetõket is elriaszthatnak és ezzel megakaszthatják India gazdasági fejlõdését.
A legújabb botrány Indiában március közepén robbant ki, amikor nyilvánosságra került egy WikiLeaks-dokumentum, amelyben egy amerikai diplomata arról számolt be, hogy a kormányzó Kongresszus Párt egyik prominens tagjának politikai asszisztense két láda készpénzt mutatott neki, amivel az ellenzék képviselõit akarták lefizetni a 2008. júliusi bizalmi szavazás elõtt. Az Egyesült Államokkal kötött polgári nukleáris egyezmény kapcsán Manmohan Szinghnek hátat fordított az egyik jelentõs koalíciós partnere és ezért éppen csak sikerült megnyernie a kormányának túléléséhez szükséges szavazást.
2,5 millió dollár egy szavazatért
A WikiLeaks információi szerint a 2008-as sorsdöntõ szavazás elõtt öt nappal az egyik amerikai diplomata Nacsikéta Kapurral találkozott - a Kongresszus Párt egyik magas rangú vezetõjének, Szatis Sarmának az asszisztensével -, aki azt mondta neki, hogy a pénz nem jelent kérdést. Szavai alapján a legkritikusabb kérdés az, hogy azok, akik elfogadták a pénzt, valóban a kormány mellett szavaznak-e. A távirat szerint Kapur arról is beszélt, hogy az Uttar Pradés államban jelen lévõ Rastrija Lok Dal (RLD) párt képviselõinek korábban 2,5 millió dollárnak megfelelõ összeget fizettek annak érdekében, hogy helyesen szavazzanak. Az RLD vezetõje, Adzsit Szingh tagadta a vádakat és úgy nyilatkozott, hogy õ ellenezte a nukleáris megállapodást és pártjának tagjai mind ellene szavaztak. Nacsikéta Kapur szintén cáfolta, hogy bármi ilyesmi történt volna, míg Szatis Sarma úgy nyilatkozott, neki nincs is Nacsikéta Kapur nevû alkalmazottja, továbbá nincs és soha nem is volt politikai asszisztense.
A bizalmi szavazásra az indiai-amerikai nukleáris paktum kapcsán került sor, amelyet hatalmas tiltakozás kísért, és ha a kormány elvesztette volna, akkor könnyen elképzelhetõ, hogy elõrehozott választásokra lett volna szükség az országban, illetve a paktum megkötése is meghiúsulhatott volna. Már akkor is elhangzottak a lefizetéssel kapcsolatos vádak, az ellenzéki képviselõk például pénzt lebegtettek a parlamentben azt hangoztatva, hogy kenõpénzt ajánlottak nekik a szavazataikért.
A kiszivárogtatott táviratot a The Hindu angol nyelvû napilap publikálta és hatalmas felháborodást váltott ki az indiai palamentben. Az ellenzéki pártok szerint a történtek szégyent hoznak nemzetükre és követelték a miniszterelnök lemondását. Szingh természetesen visszautasította pártjának érintettségét, ami miatt az ellenzék hazugsággal vádolja és rendkívüli parlamenti vitát javasolt az ügy kapcsán - kérésük teljesült is a múlt héten, miután a BJP otthagyta a pénzügyi reformokról szóló tárgyalást. A történtek tovább ronthatják az indiai kormány helyzetét, ami már így is komoly csapásokat szenvedett a korrupciós botrányok során. Jelenleg azonban már Szingh politikai ítélõképessége is megkérdõjelezõdött és a miniszterelnök azon nyilatkozata sem segített, hogy India népe már megtárgyalta és elutasította a vádakat, hiszen a korábbi gyanúsítások ellenére pártja megnyerte a 2009-es választásokat.
Támadják a miniszterelnököt
Sokan bírálják az indiai miniszterelnököt, amiért nem nézett szembe a problémával, nem jelentett be komoly és alapos vizsgálatot a kiszivárogtatott információk miatt. Olyan vélemények is vannak, amelyek szerint bár a WikiLeaks leleplezése szégyent hozott az indiai politikai elitre és megkérdõjelezte a kormány hitelességét, ám a mostani helyzetet ki lehetne használni a rendszer megtisztítására. Rögzíteni kellene hivatalosan a képviselõk jogait és felszámolni azt a megkérdõjelezhetõ gyakorlatot, hogy pénzt fogadnak el a szavazatukért. A legtöbb médium azt várja el a kormánytól az emberek nevében, hogy a lefizetéseket alaposan vizsgálják ki és ne maradjanak büntetlenül. Ezért Szingh reakcióját sokan cinikus ködösítésnek tartják és gyengekezû kormányzással vádolják a miniszterelnököt.
Mindezek ellenére egyelõre nem valószínû, hogy India a közeljövõben új miniszterelnököt fog kapni. A Kongresszus Párt abban bízik, hogy a következõ hónapban sorra kerülõ állami választásokon: Nyugat-Bengálban, Asszámban, Tamil Naduban és Keralában képes lesz gyõzelmet aratni és ezzel javítani a politikai helyzetén. Még ha ezek a választások rosszul is végzõdnek, akkor sem várható számottevõ változás a párt élén. Szonia Gandhi, a Kongresszus Párt feje ugyanis teljesen tehetetlen, mivel legalább annyira felelõs a párt rossz döntéseiért, mint Szingh és a miniszterelnök távozása után a figyelem azonnal rá irányulna. Jelenleg a pártnak nincs olyan alternatívája a posztra, aki egyértelmûen jobb lehetne a Szinghnél. A legvalószínûbb pályázó Rahul Gandhi lehet, Szonia Gandhi fia, miután anyja nem válhat miniszterelnökké, mivel Olaszországban született. A legtöbben azonban azt feltételezik, hogy õ nem akar színre lépni egészen a 2014-es választásokig, de olyan hangok is léteznek a Kongresszus Párton belül, amelyek szerint sosem fog készen állni egy ilyen fontos feladatra. Egy másik kiszivárogtatott diplomáciai anyag szerint például 2005-ben a család egyik barátja úgy jellemezte Rahult, mint akinek elég személyiségét érintõ problémája van ahhoz, hogy megakadályozza miniszterelnökké válását.
Gazdasági károkat okoz a korrupció
Szingh egyébként üdvözölte azt a fejleményt, hogy a nemzet figyelme a korrupció felé irányul, mert szerinte ez nyomást gyakorolhat a reformálásért. A legutóbbi botrány azonban aláásta a miniszterelnök tekintélyét is és azt a benyomást keltette, hogy gyenge vezetõ, aki szemet huny a kormányzatában uralkodó korrupció felett. Szingh szerint a gazdasági liberalizáció bár véget vetett a régen ismert visszaéléseknek és kiváltságoknak, de helyette az emberi kapzsiság új forrásokat teremtett, amikkel szemben lankadatlan éberség szükséges. Azonban a gazdasági reformokat is hátráltatják a korrupciós botrányok, amik megbénították a parlamentet és elriaszthatják a külföldi tõkét.
Az elmúlt 25 évben a parlament mûködése még nem volt kevésbé hatékony, mint most. A téli parlamenti idõszakban az alsóház mindössze az idõ 5 százalékában a felsõház pedig csak 2 százalékában mûködött. Az ellenzéki pártok folyamatos támadásai bénítják a parlament mûködését és személyes támadásokat is intéznek Szingh ellen. A legnagyobb ellenzéki párt, a BJP szerint ugyanis megfosztották õket a lehetõségtõl, hogy a korrupcióról vitázzanak és Kongresszus Párt megvédte Szinghet a nyílt kérdõre vonástól. Többek között a régóta függõben lévõ adóreform bevezetése is egyre csúszik, fõleg mivel elfogadásához kétharmados többség szükséges, továbbá az államok felének hozzájárulása. Azonban több függetlenségét féltõ állam és a BJP sem támogatja a törvényjavaslatot.
A tervezett adóreformban szerepelne az általános szolgáltatási adó és egyszerûsítené az ország adórendszerét, megszüntetné a nehézségeket okozó különbségeket a 28 állam között. A másik terv a banktörvény módosítása, ami megengedné a privátbankokba befektetõk számára, hogy szavazati jogokat kapjanak a részesedésük arányában, ez a lépés pedig segítené a bankszektor növekedését, vonzóbbá tenné a bankokba befektetést a nagyvállalatok tulajdonosainak. Azonban a reformtervek bejelentésére a BJP pusztán a kenõpénzekrõl tartandó parlamenti vita követelésével válaszolt.
Pedig a szavazatok pénzért eladása egyáltalán nem jelent új gyakorlatot az indiai politikai életben. A most oly hangos ellenzéki BJP-t sújtják a belsõ harcok és az egyik vezetõ politikusával, B.S. Jeddjurappával szembeni korrupciós vádak. A rendszer megtisztításához a szegények szavazatának megvételét is be kellene szüntetni az országban. Például nemrégiben a DMK párt, ami Tamil Nadu kormányzópártja, többek között laptopokat ígért szavazóinak egy nyilatkozatban.
Ami biztos, hogy a befektetési kedv erõsen csökkent az elõzõ évben Indiában és 32 százalékkal esett vissza a külföldi mûködõtõke befektetés, 24 milliárd dollárra, ami mindössze egynegyede volt a Kínába ugyanezen idõ alatt áramló tõkének. A KPMG multinacionális üzleti tanácsadó vállalat pedig a hónap elején tett közzé egy elemzést, ami szerint a korrupció több milliárdos kárt okoz az országnak és le is lassíthatja a gazdasági növekedést. Ráadásul immár nem csak kisebb kenõpénzekrõl, hanem több milliárdos botrányokról van szó.
A Kongresszus Pártot november óta sújtják folyamatosan a korrupciós botrányok, mióta kirobbant a hír, hogy Andimutu Radzsa volt távközlési és információs technológiai miniszter szándékosan áron alul adott el második generációs távközlési engedélyeket. Radzsát februárban le is tartóztatták, a hónap elején pedig az egyik segítõje öngyilkosságot követett el, miután kihallgatták, mert a gyanú szerint neki is szerepe lehetett a közel 40 milliárd dolláros kárt okozó ügyben. Szintén õsszel derült fény a Nemzetközösségi Játékok szervezõinek több millió dolláros csalásaira. Mumbaiban háborús özvegyek számára épült lakásokhoz jutottak politikuscsaládok. A helyzetet pedig az is súlyosbítja, hogy március elején India fõ korrupcióellenes szervének fejét, P.J. Thomast kényszerítette lemondásra a Legfelsõbb Bíróság döntése, mely azon alapult, hogy õ maga is érintett volt hasonló vádakban.
Forrás: Link