A nõ, aki sarokba szorítja Nicolas Sarkozyt
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 02. 16:46:17
Nyolcévesen egy bombatámadással kezdõdött politikai karrierje, és már 13 évesen részt vett apja kampányrendezvényein Marine Le Pen, a francia szélsõjobb új vezére, aki közvélemény-kutatások szerint már Nicolas Sarkozy elnöknél is népszerûbb. A kétszer elvált, farmernadrágos jogásznõ sikeresen adott szelídebb arcot Európa legsikeresebb nacionalistáinak, akik a muszlim bevándorlók elleni harcukkal lassan Franciaország legerõsebb pártjává válnak. Portré.
Teljes hir
Nyolcévesen egy bombatámadással kezdõdött politikai karrierje, és már 13 évesen részt vett apja kampányrendezvényein Marine Le Pen, a francia szélsõjobb új vezére, aki közvélemény-kutatások szerint már Nicolas Sarkozy elnöknél is népszerûbb. A kétszer elvált, farmernadrágos jogásznõ sikeresen adott szelídebb arcot Európa legsikeresebb nacionalistáinak, akik a muszlim bevándorlók elleni harcukkal lassan Franciaország legerõsebb pártjává válnak. Portré.
Politikai ellenfelei "az ördög lányának", Franciaország egyik legveszélyesebb politikusának tartják, hívei szerint azonban õ az igazi hazafi, aki a haldokló országot meg tudná menteni a pusztulástól. Marine Le Pent alig három hónapja választották meg Európa legsikeresebb szélsõjobboldali pártjának elnökévé, de máris országos hullámokat ver egekbe szökõ népszerûségével, a francia politológusok pedig elszántan igyekeznek megfejteni a "Marine" - jelenség titkát.
A Le Pen név nem cseng ismeretlenül a francia politikában: a köznyelvben már csak keresztnevén emlegetett 42 éves politikusnõ, Marine édesapja teremtette meg 1972-ben a francia szélsõjobbot, amikor megalapította a Front National (FN, Nemzeti Front) nevû pártját. Az apa, Jean-Marie Le Pen egészen 2011 januárjáig vezette nyíltan antiszemita és radikális nacionalista nézeteket valló pártját, amely számottevõ politikai erõvé vált az elmúlt évtizedekben. Le Pen a francia elnökválasztások rendszeres résztvevõje volt, és lányaival az oldalán 2002-ben a második legtöbb szavazattal a döntõbe is jutott.
Jean-Marie Le Pen januárban adta át pártjának vezetését legfiatalabb lányának, aki jogászként 25 éve áll az FN szolgálatában. A 42 éves, kétszer elvált, három gyereket nevelõ Marine pedig tagadhatatlanul új lendületet adott a radikálisoknak: a márciusi helyi választások elsõ fordulójában a párt majdnem annyi szavazatot szerzett, mint Nicolas Sarkozy elnök kormányzó pártja, az UMP. Ám még ennél is nagyobb meglepetést okozott Marine Le Pen személyes népszerûsége: néhány friss közvélemény-kutatás szerint a politikus elsõ helyen jutna tovább az elnökválasztás második fordulójába, és már itt kiejtené a versenybõl Nicolas Sarkozyt, ha most tartanák az elnökválasztást.
Gyerekkorától a párt szolgálatában
Marine Le Pen nemcsak apja miatt elválaszthatatlan a párttól, a politikusnak kora gyerekkorától kezdve összefonódott az élete a nacionalista politikával. Egyik elsõ eszmélése nyolcéves korában volt, amikor lakásukban valaki bombát robbantott. "Ekkor döbbentem rá arra, hogy vannak emberek, akiknek valami bajuk van az édesapámmal" - mondta a brit Guardiannak adott egyik interjújában. Késõbb szüleinek keserû, botrányoktól sem mentes válása is apjukhoz és a politikához sodorta közelebb, ahogy végig kellett néznie, hogy apja elleni bosszútól hajtva anyja a Playboy magazinnak is modellt áll.
Marine és testvérei gyakorlatilag egész életükben a pártban éltek: az iskolában el kellett tûrniük, hogy "fasiszta apjukkal" cikizik õket, miközben a papa rendszeresen szerepeltette három szõke lányát pártrendezvényein, mint a francia nemzetet megtestesítõ gyermekeket. A BBC szerint Marine és testvérei már 13 évesen apjuknak kampányoltak. A Le Pen-lányok mind a pártból házasodtak, Marine mindkét volt férje az FN tisztviselõje volt, jelenlegi élettársa pedig a pártigazgató. Bár egy ideig tevékenykedett önálló ügyvédként is, közel 25 évet dolgozott az FN jogászaként, és az elnökválasztási kampányok aktív szervezõjévé, a párt egyik legnépszerûbb arcává vált. A marcona radikálisoktól teljesen különbözõ, szõke fiatal nõ az újságírók figyelmét is felkeltette, és bõ egy évtizede a párt egyik üde színfoltjának számít.
Új képet teremteni
Marine Le Pen legnagyobb érdeme a francia elemzõk szerint az, hogy generációváltást hozott, és új, modern arcot tudott adni a 82 éves apja alatt már igencsak ósdi képet mutató nacionalista pártnak. Miközben apja nyíltan antiszemita és idegengyûlölõ kijelentéseket tett, Marine Le Pen célul tûzte ki, hogy az FN-bõl egy tömegpártot farag, és megpróbálja lehántani róla a szélsõséges, gyûlölködõ felhangokat.
Apja pártját korábban rendszerellenes, szélsõséges kívülállók, katolikus fundamentalisták, monarhisták és antiszemiták laza csoportjai támogatták, de Marine Le Pen új szerepet teremtett magának: a rendszer tagadása helyett a köztársaság védõjeként, a jóléti állam megmentõjeként pozicionálta magát. Azt hirdeti, hogy a jóléti szolgáltatásokból a franciáknak kell elõbb részesülniük, nem a bevándorlóknak, és miközben a kapitalizmust bírálja, a megszorítások ellen, a közszolgáltatások védelmében szónokol.
Miközben apját többször el is ítélték antiszemita kijelentésekért, Marine Le Pen próbálja egyértelmûvé tenné, hogy az õ pártja ettõl már messze van: a Guardian szerint irodájában is egy izraeli barátjának festménye található, egy zsidó rádiót pedig beperelt jó hírnevének megsértése miatt, amikor lemondták egy interjúját apja antiszemitizmusára hivatkozva.. "Ez már másmilyen párt. Eddig rengeteg olyan ember volt, aki egyetértett velünk sok mindenben, de elijesztette õket Jean-Marie Le Pen keménysége. De most én vagyok a párt vezetõje" - mondta a Guardiannak.
Bevándorlók és náci megszállók
A Marine Le Pen által finomított pártban a háromgyerekes asszony a radikálisoknak egészen szokatlan értékeket is bevezetett. Elfogadhatónak tartja az abortuszt és a homoszexualitást, és a halálbüntetés kérdésében is finomabb a véleménye apjánál. A kemény szélsõjobbos ideológiákat más területekre fókuszálja: azt hirdeti például, hogy Franciaországnak ki kell lépnie az euróövezetbõl, mert az EU csak kiszipolyozza és béklyóba köti õket.
Legfontosabb céltáblái az észak-afrikai muszlim bevándorlók, akik miatt szerinte az ország gyakorlatilag "haldoklik". 2010 decemberében a Franciaországban élõ muszlim bevándorlókat a második világháború náci megszállóihoz hasonlította, amikor azt mondta, hogy az utcákon és köztereken imádkozó muszlimok is "elfoglalják a francia területeket". Szerinte a francia civilizációt pusztulással fenyegeti a határokon sorban álló külföldiek véget nem érõ sora, ezért korlátozná a bevándorlók befogadását, és a jóléti rendszerben egyfajta sovinizmust vezetne be.
Amikor a közelmúltban meglátogatta az afrikai bevándorlók fogadására szolgáló olasz szigetet, Lampedusát, arról beszélt, hogy a bevándorlás a 21. század talán legnagyobb problémája. Szerinte azonban ez sem a rasszizmusról szól, a bevándorlás gazdasági jellegû probléma. "Szó sincs semmiféle iszlamofóbiáról, csak azt akarjuk, hogy a muszlim bevándorlók is tartsák be azokat a törvényeket, amik a franciákra vonatkoznak" - mondta egy interjúban. Máskor a francia állapotokat épp az észak-afrikai forrongásokhoz, az arab világ forradalmaihoz hasonlította, és arról beszélt, hogy Franciaországban is forradalmi helyzet van, a társadalmi igazságtalanságok miatt a nép olyan dühös, amilyen legutoljára a Bastille ostrománál volt.
Mennyire veszélyes?
Marine Le Pen és a szélsõjobb elõretörésének Franciaországban sok oka van - állítják a France24 hírtelevízió szakértõi, akik szerint ezek közül csak egy a jelenlegi elnök, Nicolas Sarkozy népszerûtlensége. Ma már tény, hogy Sarkozy minden idõk egyik legnépszerûtlenebb francia elnöke, aki megválasztása idején még sikeresen csábította el a szélsõjobb szavazóit: ezek az emberek most sorra térnek vissza a szalonképesebbéé váló FN-hez.
A másik ok, hogy az FN még mindig nem tartozik a politikai elithez, és a rossz gazdasági állapotok miatt a szavazók egy része épp ezt az elitet szeretné megbüntetni. Ennek a legkönnyebb módja, ha a radikálisokat támogatják, akik nem vettek részt az elmúlt évek döntéshozatalában. De még Sarkozy elnök egyre radikálisabb lépései is a szélsõjobb malmára hajtják a vizet azzal, hogy tavaly a francia kormány fellépett az illegális roma bevándorlók ellen, és betiltotta a muszlim burka viseletét, tovább növelte azt a radikális hangulatot, amelyben a szélsõjobboldali ideológiák elfogadhatóbbnak tûnnek.
Bár Marine Le Pen Sarkozyt is megelõzõ támogatásával is csak minden ötödik francia bizalmát élvezi, ez Franciaországban soknak számít, mert az elnökválasztásokon rendkívül sok jelölt szokott indulni. Az eredmény azonban még nem jelenti azt, hogy meg is nyerné az elnökválasztást, hiszen a döntõben a szélsõjobb ellen összefoghat a többi politikai erõ. Ez történt 2002-ben, amikor Marine Le Pen apja bekerült a második fordulóba, ez a forgatókönyv azonban nem feltétlenül lép érvénybe újra. Sarkozy például a márciusi helyi választások második fordulójában sem volt hajlandó arra biztatni szavazóit, hogy az ellenzéki szocialistákat támogassák a radikálisokkal szemben.
Forrás: Link