Líbia: a kõolaj és az idõ a kulcs
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 04. 16:20:32
Meglepõ véget érhet a líbiai háború
Mind a líbiai felkelõk kormánya, mind Moammer Kadhafi számára kulcsfontosságú lehet, hogy a kõolajexportból származó bevételeket hogyan használja fel, és milyen alternatív forrásokhoz tud hozzájutni, amelyekkel a harcokat finanszírozni lehet. A BBC elemzése szerint a nemzetközi közösség nemcsak a katonai beavatkozással, hanem egyéb módszerekkel is megpróbálja ellehetetleníteni Kadhafit, aki azonban több oldalról is bebiztosította magát. Közben még azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán kinek a kezén maradnak a kulcsfontosságú területek.

Teljes hir
Meglepõ véget érhet a líbiai háború
Mind a líbiai felkelõk kormánya, mind Moammer Kadhafi számára kulcsfontosságú lehet, hogy a kõolajexportból származó bevételeket hogyan használja fel, és milyen alternatív forrásokhoz tud hozzájutni, amelyekkel a harcokat finanszírozni lehet. A BBC elemzése szerint a nemzetközi közösség nemcsak a katonai beavatkozással, hanem egyéb módszerekkel is megpróbálja ellehetetleníteni Kadhafit, aki azonban több oldalról is bebiztosította magát. Közben még azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán kinek a kezén maradnak a kulcsfontosságú területek.

Észak-Líbiában vannak az ország legnagyobb, legfontosabb olajmezõi, ez a terület azonban már hetek óta a harcok központja, így a korábbi, nagy mennyiségû export (a konfliktus kirobbanása elõtt az ország 1,3 millió hordót termelt ki naponta, ezzel 2008-ban a világon a 15. pozíciót foglalta el) minimálisra csökkent. Ez nemcsak a sokat emlegetett európai import számára jelentett csapást, hanem Moammer Kadhafi és a felkelõk bevételeire is.

Múlthéten az ellenállóknak hosszabb-rövidebb idõre sikerült visszafoglalniuk a legfontosabb területeket, így nemcsak a központjukat, Bengházit biztosították be, hanem a tartalékok nagy részét rejtõ területeket is. Az olajexportban kulcsfontosságú városok megszerzése biztosíthatja a kitermelést és az exportot is, azonban a biztonsági helyzet bizonytalansága miatt egyelõre ez nem jelent sokat. Ráadásul Kadhafi számára is fontos lenne, hogy ezeket visszafoglalja, bár a nyugati hatalmak beavatkozása miatt erre nem sok esélye van.
A felkelõk állítása szerint az ország keleti területein jelenleg 130 ezer hordónyi kõolajat tudnak kitermelni, és terveik között szerepel, hogy ezt a mennyiséget a közeljövõben 300 ezerre növeljék. Ez még mindig messze elmarad az 1,6 millió hordótól, és arra sem elegendõ, hogy a katonai kiadásokat finanszírozni tudják.
Éppen ezért a nemzetközi közösség a háttérben már egyeztetéseket tart arról, miként tudna segíteni. A líbiai olajipart február vége óta szankciók sújtják, amelyek ugyanúgy kiterjednek a felkelõk által exportált kõolajra, mint a Kadhafi által ellenõrzöttre. Amellett, hogy Katar már felajánlotta, hogy segítene ezt a problémát „megkerülni”, az ENSZ és az Egyesült Államok is lépéseket tett, hogy adminisztratív úton tegyenek különbséget az eladók között.
A felkelõknek megvan az infrastruktúrája, vannak emberei az olajmezõkön, illetve olyan szakemberek segítik a munkájukat, akik tudják, hogy mit csinálnak – állította John Hamilton, egy brit Líbia-szakértõ. Azonban önmagában a katonai kiadások fedezésére is 100 ezer hordónyi exportra lenne szükség, arról nem is beszélve, hogy az így szerzett bevételek sem érkeznének meg azonnal.

A líbiai olajexport
Míg az ellenállóknak idõre lenne szükségük, Kadhafinak éppen ez a faktor jelenti a problémát. A nyugati hatalmak beavatkozása deklaráltan humanitárius célokból történt, elvileg semmiféle lépés nem történhetne az olajiparban. Kadhafi azonban kétségbe vonja a katonai intervenció célját, és megfenyegette azokat a vállalatokat, akik mégis segítenék a felkelõket, hogy egytõl egyig beperli õket.
Kadhafi számára a nyugati területeken az arany illetve az onnan beszedett adók pótolják a bevételek kiesését. Hogy a nyugati hatalmak pontosan hogyan képzelik el a líbiai vezetõ elmozdítását, az továbbra is homályos, de annyi biztosnak látszik, hogy elkerülhetetlen a megalomániás ezredes eltávolítása. A katonai intervenció mellett a pénzügy lehet a kulcskérdés, de Kadhafi számolhatott ezzel az eshetõséggel, mert több oldalról is bebiztosította magát, így az európai és amerikai számlák korai befagyasztása önmagában még nem ért sokat.
A bevételeket mindkét fél katonai kiadásokra fordítja, miközben egyes elemzõk már figyelmeztetnek arra, hogy keleten humanitárius katasztrófa következhet be, amennyiben a felkelõk nem fordítanak figyelmet az emberek szükségleteire. Ugyanez a probléma Nyugat-Líbiában is fennáll, bár Kadhafi a harcok kezdetekor hatalmas összegeket és autókat adományozott a lakosságnak. Idõvel azonban nyilvánvalóan õ is kifogy a pénzbõl, és akkor könnyen elõfordulhat, hogy az ellenállóknak az ország másik felén lakó líbiaiakat is ki kell segítenie.

Forrás: Link