Az ország pár éven belül eltûnik a víz alatt
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 06. 12:52:08
(Klíma van?)
A környezeti menekültek már most is négyszer, ötször annyian vannak, mint a politikai, vallási menekültek, mégsem szerepel ez a fogalom a nemzetközi jogban. Ki fog segíteni azoknak az embereknek, akik az elsivatagosodás vagy a tengerszint emelkedés miatt kényszerülnek elhagyni otthonaikat? Ki fogja befogadni õket, ha mindenük odavész?
Teljes hir
(Klíma van?)
A környezeti menekültek már most is négyszer, ötször annyian vannak, mint a politikai, vallási menekültek, mégsem szerepel ez a fogalom a nemzetközi jogban. Ki fog segíteni azoknak az embereknek, akik az elsivatagosodás vagy a tengerszint emelkedés miatt kényszerülnek elhagyni otthonaikat? Ki fogja befogadni õket, ha mindenük odavész?
A Maldív-szigetekre sokan járnak nyaralni Európából és Amerikából azok, akik ki tudják fizetni a több száz ezer forintos pihenést. Õk azt mondják, hogy a szigetország valódi földi paradicsom – kérdéses azonban, hogy meddig pihenhetünk az azúrkék lagúnák partján vagy a kókuszpálmák és mangófák árnyékában. Az Indiai-óceán édenkertjeként is hívott ország eltûnõben van, mivel a globális felmelegedés miatt emelkedik a világtengerek szintje, és több szigetet már most fenyeget a sós víz. A Maldív-szigeteki elnök például a közeli Srí Lankán vagy Indiában venne földeket, hogy a több mint 300 ezer lakosnak legyen hova menekülnie. Õk ugyanis még ebben az évszázadban környezeti menekültté válhatnak – ez az ország rendelkezik a legalacsonyabban fekvõ legmagasabb ponttal, a legmagasabb tengerszint feletti magasság mindössze két és fél méter.
A Maldív-szigeteki Ali Rilwan a Kossuth rádiónak elmondta: a tengerszint-emelkedés miatt több ház is összeomlott. Vezetõik minden lehetséges nemzetközi fórumon felhívják a figyelmet arra, hogy drasztikusan csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és ezen túl az iparosodott országoknak segíteniük kellene a Maldív-szigeteket és a hozzá hasonló országokat. , hogy valamennyire alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. A legfontosabb az lenne, hogy az egész világon visszafogják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, fõleg a legnagyobb szennyezõket próbálják meggyõzni, hogy ha nem ezt teszik, a szigeteket teljesen ellepi az óceán. A másik fontos lépés az alkalmazkodás kidolgozása az új helyzethez. Nem kockáztathatnak – mondta Ali Rilwan, hiszen a felmelegedés folytatódna mintegy ötven-hetven évig akkor is, ha sikerülne csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Öt-tíz centiméteres emelkedés is elég, hogy a szigetek lakhatatlanná váljanak.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az egész ország környezeti menekültté válhat, de Ali Rilwan azt mondta: honfitársai nem akarnak menekültek lenni máshol. Felvetõdött az is, hogy mesterségesen megmagasítanának néhány szigetet, ahová átköltözhetne a lakosság. Ez az eljárás azonban nagyon költséges, több százmillió dollárba kerülne. A Maldív-szigetekieke mégis inkább az alkalmazkodást választanák, mint az elköltözést – mondta Ali Rilwan a Maldív-szigetekrõl.
A környezeti menekültek manapság leginkább a klímaváltozás miatt vándorolnak el lakóhelyeikrõl. Vagy azért mert a tenger alámossa a településeiket, vagy az elsivatagosodás miatt terméketlenné válnak a földjeik, nincs mibõl megélniük. A Vöröskereszt szerint számuk naponta 17 000-rel nõ. Egyes becslések szerint már az évszázad közepére 200 millióan lehetnek.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szerint 24 millió ember volt úton környezetei okok miatt 2008-ban, ez négyszerese a politikai menekültek számánál. Az utóbbiaknak védelmet nyújt az ENSZ konvenciója, és különbözõ szervezetek is felhatalmazást kaptak arra, hogy segítsenek nekik. A négyszer-ötször nagyobb környezeti menekültek esetében azonban hiányzik a megfelelõ jogi alap a segítségnyújtáshoz – mondta Bogárdi János, vízgazdálkodási mérnök, a bonni ENSZ Egyetem kutatója, aki a 2004-es cunami illetve a 2005-ös Katrina hurrikán óta foglalkozik a környezeti migránsokkal.
Hiányos jogi védelem
A menedékjog nemzetközi rendszerét a második világháború után hozták létre, azóta ezt fejlesztették tovább. Az akkori történelmi helyzetben nem gondolták, hogy ezeket a jogszabályokat a környezeti okok miatt menekülõkre is alkalmazni kell majd – mondta Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetõje. A nemzetközi közösség a mai napig óvatos a menedékjogok, illetve a menekültek definíciójának a bõvítésében. A Genfi Egyezmény politikai, vallási, nemzetiségi, faji és meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozást említ, mint olyan okot, amiért valakit üldözhetnek. Az ilyen üldözéstõl való menekülést tartja jogosnak azzal, hogy védelmet biztosít a menekülteknek.
A Genfi Egyezmény definíciója üldözésrõl beszél, tehát valaki áll az üldözés hátterében, és ez nem lehet a természet – magyarázta Gyulai Gábor. Az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága részérõl kiadott állásfoglalás is elismeri azt, hogy a menedékjogi rendszernek is reagálnia kell az új kihívásokra. A bõvítést úgy tartják elképzelhetõnek, hogy a környezeti okok miatt elõálló konfliktusok elõl menekülõk esetében is alkalmazhatják a Genfi Egyezményt. A szûkülõ környezeti erõforrások, a klímaváltozás negatív hatásai miatt lesz egyre kevesebb az élelmiszer, a szûkösen rendelkezésre álló erõforrások pedig politikai, vallási és egyéb etnikai konfliktusokhoz.
A klímaváltozás áldozatainak egyfajta védelmet jelenthet a hontalanok számára létrehozott nemzetközi védelmi rezsim. Az irányadó nemzetközi jogi dokumentum szerint az államiság legfontosabb feltétele az állami terület létezése. Ha ez megszûnik, mert a Maldív-szigetek például elsüllyed, már nem beszélhetünk államról. Tehát az adott ország állampolgárai – hacsak nincs más állampolgárságuk – hontalanná válnak, és így különbözõ jogokkal rendelkeznek azokban az országokban, amelyek csatlakoztak a hontalanokat védõ nemzetközi rezsimhez.
Link