Posta Imre weboldala

Merre tovább, kereszténydemokraták?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 07. 11:18:25

Teljes hir

Meglepõ tervet forral a kormány
Van-e reális kilátás elõrehozott szövetségi választásokra Németországban? Átrendezhetik a tartományi választási eredmények a német pártok szövetségesi taktikáit, lehetõségeit? Elképzelhetõ-e a CDU és a Zöldek újabb közeledése egymás felé? És mi a helyzet a belsõ válság tépázta jelenlegi koalíciós partnerrel, az FDP-vel? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a két héttel ezelõtti tartományi választások után, a voksolások eredményeinek ismeretében.

Bundestag arányok eltolódása
Akár elõrehozott szövetségi választásokra is sor kerülhet a tartományi választások eredményeinek hatására, hiszen a CDU/CSU-FDP alkotta kormánykoalíció messzire került a tartományi kamarai többségtõl, és ezáltal jóval nehezebb helyzetben lesz törvénytervezeteinek elfogadtatásánál. Miután több ízben is volt már példa elõrehozott választások kiírására olyan esetben, amikor az éppen kormányzó pártok komoly népszerûségvesztésen mentek keresztül tartományi szinten, a kérdés egyre aktuálisabbá válhat.
Angela Merkel kormánya Észak-Rajna-Vesztfália miatt már tavaly elvesztette Bundesrat-többségét, a baden-württembergi választások kimenetele azonban tovább rontott a CDU/CSU és FDP helyzetén: a tartományban hat, Rajna-Pfalzban pedig négy szövetségi tanácsi mandátum kerül kiosztásra, ami most a Zöldek és a szociáldemokraták táborát fogja erõsíteni a felsõházban. 2009 õszén, a kereszténydemokrata-liberális kormány megalakulásakor a két koalíciós párt még 44 képviselõi helyet birtokolt a 69-bõl. Mostanra ez a szám 25-re morzsolódott le. Ha a szövetségi választásokra a ciklus végén, tehát 2013-ban kerül sor, akkor még öt választáson kell megméretniük magukat a pártoknak: májusban Brémában, szeptemberben Mecklenburg-Vorpommerben és Berlinben, 2012-ben Schleswig-Holsteinben, 2013 tavaszán pedig Alsó-Szászországban kerül sor tartományi választásokra. A Frankfurter Allgemeine szerint gyakorlatilag kizárt, hogy a CDU/CSU és FDP az ez évi voksolásokon kormányzati többséget szerezzen: Brémában Zöldek-SPD, Mecklenburg-Vorpommernben SPD-CDU, Berlinben pedig SPD-Linkspartei alkotta kormányok uralkodnak. Bár Schleswig-Holstein tartományban és Alsó-Szászországban jelenleg CDU-FDP alkotta koalíciók kormányoznak, a két párt csak fenn tudja tartani a jelenlegi Bundesrat-arányokat, javítani viszont nem fog tudni rajtuk.

Az CDU/CSU és FDP kormányzóképessége azonban addig nincs veszélyben, amíg az ellenzék nem szerzi meg a Bundesrat-mandátumok kétharmadát – ugyanis annyi kell ahhoz, hogy egy törvény elfogadását valóban meg lehessen akadályozni. Erre azonban egyelõre úgy tûnik, kevés az esély: az SPD, a Zöldek és a baloldali Linke jelenleg 30 mandátummal bír a tartományok kamarájában. Amennyiben az ellenzéki pártok Mecklenburg-Vorpommern és Schleswig-Holstein tartományban kormányzati pozícióba kerülnének, ugyan többséggel rendelkeznének, a kétharmadhoz azonban szükség lenne még további három tartomány támogatásához. Erre azonban elég kicsi az esély: Saarvidéken a CDU és az FDP, Szász-Anhaltban és Türingiában a CDU koalícióban kormányoz a szövetségi ellenzékkel. A kormányzati hatalmat veszélyeztetõ kétharmados többségre az ellenzék csak e három tartomány szavazatainak bevonásával tehetne szert – írja a FAZ.

A kancellár
Januárban Angela Merkel a Sternnek adott interjújában közölte, hogy nem fogja élete legnagyobb politikai vereségének tartani azt, ha a párt elveszíti a baden-württembergi választásokat. Hogy mennyire fogja megingatni Merkel kancellári székét a kereszténydemokraták fellegváraként számon tartott Baden-Württemberg tartomány elvesztése, most még nem látható, annyi azonban biztos, hogy a rossz választási eredmény okozta helyzet nem fog elmúlni nyomtalanul sem a kancellár, sem pártja számára. Bár a tartományokban való népszerûségvesztés feltehetõleg nem fog Merkel kancellári székébe és a CDU/CSU-FDP koalíció hatalmába kerülni, a kereszténydemokrata pártban éles kritikák hallhatóak a kancellár és egyben pártfõtitkárral kapcsolatban. Merkel szerencséje ezzel kapcsolatban az, hogy pártján belül gyakorlatilag nincs alternatíva a vezetésre, ráadásul a kereszténydemokratáknak nyilván nem áll érdekükben egy esetleges belsõ válság általi további térvesztés és legrosszabb esetben a kormányzati pozíció elvesztése.

Mindemellett a CDU/CSU gazdasági szárnya a kancellárt teszi személyesen felelõssé az elvesztett baden-württembergi választásokért: a bírálat a pártszövetség kis- és középvállalkozások szövetségétõl érkezett, akiknek elnöke, Josef Schlarmann szerint Merkel kormányzati stílusa régóta már csak pragmatikus-taktikus. Schlarmann továbbá úgy gondolja, hogy „az emberek már nem tudják, hogy ez a koalíció mit is képvisel” – írja a Spiegel Online. A szövetség elnöke szerint a kormány atompolitikája bizonytalanságot okozott és emellett azt is nehezményezi, hogy „alapvetõ pozíciók hirtelen hangulatok áldozataivá váltak.” Schlarmann azonban elzárkózik a Merkel személyét érintõ közvetlen személyi következményektõl: „Gyilkos lenne, ha ezen a viharos tengeren kapitányt váltanánk” – nyilatkozta a CDU szövetségi elnökségében pozícióban lévõ politikus. A bajor kis- és középvállalkozások szövetségnek elnöke, Hans Michelbach ennél talán még keményebben nyilatkozott: Michelbach szerint az „ami az elmúlt hónapokban Berlinbõl jött, elõször a saját emberek irritációjához vezetett, majd elijesztette a választókat”. Az elnök szerint CDU/CSU csak akkor fog kijönni ebbõl a hullámvölgybõl, ha „egyértelmû és megbízható vonalat” követ. A bajor testvérpárt részérõl sem takarékoskodtak a kritikával, a bírálatok fõként a kormányzat atompolitikáját és annak kaotikus mivoltát érintették.
A Spiegel Online szerint azonban a pártszövetség vezetése igyekezett a személyi vitákat már az elején megakadályozni: Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint bár a választási eredmény keserû csapás a CDU számára, a párt vezetésérõl szóló vitákra azonban „egészen biztosan” nem kerül sor. A CDU fõtitkára, Hermann Gröhe az ARD-nak tett nyilatkozata szerint „a CDU egy emberként áll Angela Merkel mögött”.

Anti-atom Merkel
A kancellárral kapcsolatban a választásokhoz szorosan kapcsolódó „atomtéma” miatt mindenképp megemlítendõ, hogy Merkel a párton és holdudvarán belül sokak által vitatott fordulatot hajtott végre az atomenergiához való hozzáállásában. Merkel múlt hétfõn, a választási eredmények ismeretében, - tõle talán szokatlan módon - határozottan kiállt azon véleménye mellett, hogy Németországnak a lehetõ leghamarabb ki kell szállnia az atomenergiából. Merkel, aki eddig az atomenergia „támogatója” volt, ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: „Megváltozott a szemléletem”. A pártban jelenlevõ atomenergiát támogatókkal kapcsolatban Merkel azt mondta, hogy, ahogy ez lenni szokott, õk is jelen vannak a pártban: „Közéjük tartoztam”. A kancellár szerint az elmúlt hetek „egyértelmû tanulsága”, hogy a CDU-nak „megváltozott koncepcióra” van szüksége, hogy Németország minél hamarabb befejezhesse az atomenergia használatát.

A liberális szövetséges
A vasárnapi tartományi választások eredményei több kérdést is felvethetnek a szövetségi szinten liberálisokkal kormányzó CDU esetében: az szövetségi koalíciós partner katasztrofális eredményei és azt ezt követõ belsõ válsága következményeként megkezdõdhet a kereszténydemokraták óvatos eltávolodása az eddigi szövetségestõl. A két párt a választási vereség egyik fõ okának a kormányzati atompolitikához és annak kommunikációjához való szavazói hozzáállást tartják, ennek azonban része Rainer Brüderle kommunikációs baklövése is, hiszen amellett, hogy a kampányt dominálta az atomenergia ügye, Brüderle kiszivárgott kijelentése rátett egy lapáttal kormánypártok népszerûségvesztésére. A Spiegel szerint Jens Spahn, a CDU/CSU-frakció egészségügyi szakértõje, kimondta azt, amit sokan gondolnak a pártszövetségben: Spahn szerint „nem szabad hozzáláncolni magukat jóban-rosszban az FDP-hez, tartalmilag sem, mint például az adók ügyében”. Spahn szerint paradox módon középtávon inkább egy CDU/CSU-Zöldek szövetség valószínûsíthetõ, mivel az atomenergiából való kiszállással a legnagyobb akadály tartósan elhárul. Az, hogy Guido Westerwelle FDP-pártelnök, külügyminiszter és helyettes kancellár vasárnapi bejelentése, miszerint nem jelölteti magát a pártelnökségi tisztségre a májusi rendkívüli pártkongresszuson, milyen hatással lesz a liberálisok politikájára, a koalícióban betöltött pozíciójukra és a szavazók általi támogatottságukra, természetesen csak az elkövetkezõ hónapok fogják megmutatni.
Lapozzon és tudja meg, hogy milyen esélyei vannak egy CDU/CSU-Zöldek alkotta koalíciónak!

A Zöldek mint opció?
A tartományi választások és az atomenergia ügyében folytatott politikai és társadalmi vita egyértelmû gyõztesei a Zöldek. A párt tartományi térnyerése és az FDP szavazatvesztése komoly kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a – várhatóan 2013-as – szövetségi választások során a CDU milyen szövetségesben gondolkozik majd. A gondolat, annak ellenére, hogy elsõ ránézésre talán furcsának tûnik, mégsem annyira lehetetlen: Németországban önkormányzati szinten közel két tucat CDU-Zöldek szövetségre volt és van példa, és tartományi szinten sem lenne szokatlan két párt együttmûködése. (Hamburgban 2008 és 2010 között kormányzott együtt a CDU és a Zöldek, a kisebbik koalíciós partner azonban 2010 novemberében felmondta a koalíciós szerzõdést.) Még Baden-Württemberg esetében is voltak olyan idõszakok, amikor a két párt komolyan gondolkozott a közös kormányzásban, a Stuttgart 21 ügye azonban – egyelõre legalábbis – mérföldekre távolította el egymástól a két pártot. Annak ellenére, hogy a CDU és Zöldek különbözõ vezetõi több idõpontban kategorikusan elzárkóztak az együttmûködéstõl, többször is megvolt a hajlandóság szövetségi szintû koalíciós tárgyalások felé.

A jelenlegi tartományi politikai helyzet, az SPD-vel alkotott zöld szövetségek és a két párt fõbb vezetõinek, köztük Merkel kancellár elzárkózása miatt most úgy tûnik, hogy vajmi kevés esély van egy jövõbeni CDU-Zöldek együttmûködésre. A két párt közötti konfliktus legélesebb részét azonban eddig az atomenergiával kapcsolatos pozíciók jelentették – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és ezzel rávilágít arra a tényre, hogy a CDU-FDP kormány által adott válaszok, intézkedések közelítenek a Zöldek atom-elképzelései felé. Azzal, hogy a Merkel vezette kabinet tavalyi, az atomerõmûvek üzemidejének meghosszabbítását lehetõvé tévõ törvényt hatályon kívül helyezte és leállítatta a régebbi atomerõmûveket, az érdekelt gazdasági szereplõket maga ellen fordította – az energiaipari vállalat RWE perelt és most azzal fenyeget, hogy újraindítja az általa üzemeltetett atomerõmûvet. A CDU/CSU több politikusa sem ért egyet Merkel döntésével, úgy tûnik azonban, hogy a párt kénytelen lesz meghajolni a nép többségi akarata elõtt. Ezért, bár most úgy tûnik, hogy az atomügy nem kedvez a CDU-nak, a kereszténydemokraták akár új potenciális szövetségesre tehetnek szert a zöld pártban, mivel a FAZ szerint további témákban is megfigyelhetõ a pártok által elfoglalt pozíciók közeledése. Természetesen annak ellenére, hogy migrációs és integrációs valamint külügyi kérdésekben a két párt közelebb került egymáshoz, mint amennyire bevallják, nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan különbségek, amelyek felett csak úgy el lehetne siklani. A CDU ráadásul kénytelen lesz választ adni a törzsszavazóinak arra a kérdésre, hogy mi is jelenti a párt „magját” és ki képviseli a konzervatív értékrendet, ez pedig elhatárolódást jelent a Zöldektõl és a szociáldemokratáktól – veti fel a FAZ cikke. A Zöldeknél sem egyszerûbb a helyzet: az „elpolgárosodott” szárny mellett a pártban továbbra is jelen van a „vaskalapos” baloldali szárny, amelynek gazdaság- és társadalompolitikai elképzelései szöges ellentétben állnak a CDU testvérpártjának, a CSU álláspontjaival. A FAZ szerint azonban, ha a Zöldek továbbra is olyan kis néppártként szeretnének létezni, amely a jövõben nem köti sorsát az SPD-hez, kénytelen lesz megválni néhány ideológiai elképzelésétõl.
A kereszténydemokraták és Zöldek között kötött „kényszerházasságnak” is csak abban ez esetben lehet esélye a megvalósulásra, ha Zöldek eltávolodnak az eddig preferált szociáldemokrata koalíciós partnertõl és ellenállnak annak a kísértésnek, hogy SPD-Linke-Zöldek alkotta szövetségekben mûködjenek.

Forrás: Link