Elkészült az uniós elnökség roma keretstratégiája
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 08. 12:54:49
- mikor lehetnek eredmények? (De nagy cirkusz lesz még ebbõl! Kíváncsi vagyok, hogy akarják beadagolni a plebsnek! Nem, mintha lényeges lenne, mert itt békésen csak a ciántablettát nyelhetik le az érintettek!)
Mv.: - Százezer romának adnak közmunkát és több mint tízezer roma fiatalnak adnak piacképes szakképzettséget, a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor ezt az Európai Roma Platform ötödik találkozóján jelentette be. Azt is mondta, hogy errõl a kormány a jövõ héten állapodik meg a hazai cigányságot képviselõ szervezetekkel.
Teljes hir
- mikor lehetnek eredmények? (De nagy cirkusz lesz még ebbõl! Kíváncsi vagyok, hogy akarják beadagolni a plebsnek! Nem, mintha lényeges lenne, mert itt békésen csak a ciántablettát nyelhetik le az érintettek!)
Mv.: - Százezer romának adnak közmunkát és több mint tízezer roma fiatalnak adnak piacképes szakképzettséget, a miniszterelnök szerint. Orbán Viktor ezt az Európai Roma Platform ötödik találkozóján jelentette be. Azt is mondta, hogy errõl a kormány a jövõ héten állapodik meg a hazai cigányságot képviselõ szervezetekkel.
R.: - A roma nõk kilátástalan helyzetérõl szól ez a kampányfilm. Az Unióban a mélyszegénység mellett a megkülönböztetés ellen is küzdenek.
Alexandra Janchanova alelnök, Európai Nõi Lobbi: - A roma nõk többszörös hátrányt szenvednek Európában, egyszer azért, mert nõk, másodszor pedig azért, mert romák - mondta Budapesten az Európai Nõi Lobbi alelnöke.
R.: - Ezért is fontos egy európai roma stratégia, amit a soros magyar elnökség készített el. Tavaly a francia hatóságok hívták fel Európa figyelmét a problémára, amikor több tízezer román és bolgár romát toloncoltak ki. Ezután készült az a javaslat, amelyet az Európai Parlament egyetlen roma képviselõje, a fideszes Járóka Lívia terjesztett elõ.
Járóka Lívia(Néppárt) európai parlamenti képviselõ: - Elengedhetetlen, hogy a legszegényebbek Európában lehetõséget, munkát kapjanak. Megengedhetetlen az a szegénység, ami afrikai szegénység, és az európaiak nem is gondolnák, hogy a kapujukon dönget ez a típusú éhség és szegénység. Erre kellett egy megoldást találni.
R.: - Az Unió a tagállamok roma programjainak összehangolásával tenné hatékonyabbá a romák beilleszkedését. A fõ hangsúly az oktatásra és a munkára kerül. A miniszterelnök a Roma Platform ülésén azt mondta, Magyarország példát mutat Európának, ezért a jövõ héten megállapodnak a hazai cigányság képviselõivel.
Orbán Viktor, miniszterelnök: - A megállapodásban szerepel az, hogy több mint százezer embernek fogunk közmunkát szervezni. Szerepel benne, hogy több tízezer roma fiatalnak fogunk piacképes szakképzettséget nyújtani.
R.: - A tagállamok saját programjait a magyar elnökség fogja össze. A végleges stratégiát júniusban hagyják jóvá.
Mv.: - Brüsszelben van tudósítónk, Vígh Zoltán. Zoli, eddig milyen véleményt fogalmazott meg a bizottság?
Vígh Zoltán, tudósító, Brüsszel:- Szervusz, jó estét kívánok! A vélemények itt Brüsszelben a roma stratégiával kapcsolatban roppant kedvezõek. Ahogy elhangzott az anyagban is, Járóka Lívia terjesztette elõ a stratégia alapját az Európai Parlamentben. Egy magyar biztos, Andor László felügyeli a végrehajtást, a további tervezést a bizottságban. És a magyar elnökség fogja a tagállamokkal is egyeztetni. Tehát magyar kézben van ez az ügy, és ennek a elismerése Brüsszelben igen pozitív. Egyébként ami a további lépéseket illeti, a fõ üzenet valóban az oktatás és a munkahely-teremtés. Ehhez a pénz megvan, még a válság ellenére is, a pénzek elköltése a programok hasznossága az, ami ezt a stratégiát 4-5 év múlva igazolhatja.
Mv.:- Zoli, köszönjük. Az Este vendége Járóka Lívia, európai parlamenti képviselõ, jó estét kívánok!
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Jó estét kívánok!
Mv.: - Picit térjünk arra rá, hogy ma és holnap zajlik az 5. Európa Roma Platform, Orbán Viktor itt bejelentette, hogy 100 ezer romának adnak közmunkát és több mint 10 ezer roma fiatalnak piacképes szakképzettséget. Mit tud errõl mondani bõvebben?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Hát ezek pontosan azok az üzenetek, amire ez az európai roma stratégia készült, bár a közmunka az mindenképpen az mindenképpen egy átmeneti megoldás csak. És mellé képzéseket kell készíteni, pontosan azért, hogy állandó munkahelyük lehessen az embereknek, erre lehet alapozni családot. Erre lehet olyan gyerekeket felnevelni, akik aztán késõbb 20 éven belül Magyarországot erõsítik a szakképzettségükkel, a tudásukkal, a kitartásukkal.
Mv.: - Amit most bejelentett Orbán Viktor, az mikortól indulhat el? Mikortól indulhatnak el ezek a programok?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Az európai roma stratégia, amilyen ajánlatokat mi adtunk és amibõl a bizottság nagyon sokat átvett, az elkövetkezõ négy hónapban még nagyon sokat fog formálódni. Soha ilyen magas politikai szinten még nem tárgyaltak roma ügyet és remélem, hogy nem is fognak, ha most megoldás születik. Azt várjuk a tagállamoktól, hogy elkészítsék a nemzeti akciótervüket, ennek a része már egyébként azokat az intézkedések, amikrõl Orbán Viktor beszélt, a bevezetõ intézkedések.
Mv.: - Meddig van erre idejük egyébként a tagállamoknak?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - A bizottsági értékelés szerint õk 2011. decemberéig várják ezeket a beadványokat Azonban az én javaslatomat követve ez egészen más lesz, mint az elmúlt években, ahol tényleg csak beadtak egy kétévenként egy-egy dokumentumot és soha, senki nem ellenõrizte, hogy abból mi valósult meg. Amit mi javasolunk és a bizottság át is vett az évenkénti rendszeres ellenõrzés. Mielõtt a roma akcióterv beindulna, azelõtt már a bizottság véleményezi, tehát ezek olyan mechanizmusok, amik biztosság teszik azt, hogy a kivitelezés az sikeres lesz.
Mv.: - Pont ezt akartam kérdezni, hogyha meglesz a stratégia, mi a garancia, hogy ezt végre is hajtják? Kállai Ernõ, kisebbségi biztos azt mondta, hogy egyrészt tart tõle, hogy egy ilyen eszmei deklaráció lesz ez, mert továbbra is azon múlik, hogy a tagállamok mit tesznek majd és a Magyarországon 95 óta rengeteg program és pénz volt már a romák felzárkóztatására, mégis itt tartunk, ahol tartunk.
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Hát a pénzekkel az volt a probléma, hogy egytizede jutott el a romákhoz ezeknek pénzeknek, amirõl beszélünk. Ez pontosan annak következtében alakult ki, hogy nem volt megfelelõ ellenõrzési rendszer, sem helyi szinten, sem európai szinten, ezt a bizottság felismerte és az ajánlataimhoz igazodva meg is erõsíti ezt az ellenõrzési mechanizmust. Évenkénti jelentés az Európai Parlamentnek, évenkénti jelentés a tanácsnak, ez biztossá fogja azt tenni és ugye most június 24-én a tagállamok egy deklaráció aláírásával vállalják az európai roma stratégiának a prioritás területeinek az elvégzését. És ez természetesen hosszú távon szankcióakt is tud jelenteni a tagállamoknak, amennyiben nem teljesítik az ígéreteiket. Eddig ez nem így volt.
Mv.: - Kállai Ernõ azt is mondta, hogy ez a program ez egy szociális felzárkóztató program, nem szabad roma programnak nevezni, mert ezzel becsapjuk a romákat, ezt mondta.
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Igen, ha elolvassa a jelentésemet, akkor egyértelmûen kiderül belõle, hogy a roma stratégia elnevezés egy szimbolikus elnevezés, az egész stratégia pontosan arról szól, hogy a romakérdést nem lehet kivenni a szakpolitikákból. Ami roma kérdés ma Magyarországon vagy Európában az a diszkrimináció, az identitás és a kultúrának a kérdése. Azon kívül minden más foglalkoztatás, lakhatás, egészségügy, oktatás szakpolitikai kérdések. Ezeket be kell emelni a szakpolitikákba és a célcsoportot is úgy kell tervezni. Ezért én azt javasoltam Európának és ezt át is vette az Európai Bizottság, nagyon örülök, hogy egy krízistérképet kell készíteni. Ez a krízistérkép megmutatja azokat a legleszakadottabb területeket, amik láthatatlanok az európai tervezés szempontjából, soha nem értek még oda pénzek.
Mv.: - Ez mit jelentene ez a krízistérkép?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Ez a krízistérkép a lakheni 16-17 indikátor szerint, amik azt vizsgálják, hogy milyen messze van az elsõ elérhetõ munkahely, hány, a szülõk közül hánynak van munkája, illetve nem. Ugye azt is tudni kell, hogy a szegénység ma Magyarországon nem attól szegénység, hogy valaki cigánynak születik csak. Hanem attól is, hogy mindkét szülõje munkanélküli.
Mv.: - Egyébként Európában mely országokat érinti, ha már a válságtérképrõl beszélünk, hol lehet a legrosszabb a helyzet ezen a válságtérképen?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - A mi véleményünk szerint Románia, Bulgária nagyon rosszul áll, ugye mi javasoltuk azt, hogy a Nyugat-Balkán kerüljön be már most ebbe a stratégiába, hisz egy csatlakozási periódus elején vannak. Tudjuk, hogy Magyarország esetében és a 2004-et megelõzõ idõszakban a roma kérdés elõtérbe került az Európai Bizottság országértékelõ jelentései kapcsán. Ebbe a folyamatba akarjuk már most bekapcsolni a balkáni államokat, mert ott is nagyon-nagyon rossz a helyzet, de Portugáliában, Görögországban ugyanilyen cigánytelepek vannak, ha nem szomorúbbak ennél, mint ami Magyarországon.
Mv.:- Az oktatás, mint kulcsszó, mint kulcskérdés megjelenik az ön javaslataiban, a roma stratégiában, mit szól ahhoz, hogy itthon a tankötelezettséget 16 éves koráig akarják levinni? Ugye 15-rõl változott ez most 16-ra. Mindenki tiltakozik tulajdonképpen az összes szakszervezet.
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Abból a szempontból nagyon-nagyon fontos lenne a szegény gyerekeknek is, hogy minél tovább maradhassanak az oktatásban.
Mv.: - Nem ért egyet ezzel?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Abból a szempontból érdekes szerintem elgondolkodni ezen, hogy amennyiben egy korai munkavállalás megkezdõdik, az egyértelmûen együtt kell, hogy járjon, mint ahogy minden nyugat-európai országban együtt jár a szakképzéssel. Tehát egy nagyon jó szakmunkás sok esetben egy nyugodtabb egzisztenciát tud jelenteni, mint akármilyen másik, akármilyen hosszabb tanulás esetleg, itt mindenképpen azt kell tudnunk, hogy attól, hogyha levisszük a tankötelezettséget, ez nem azt jelenti, hogy ezek a gyerekek eltûnnek a munkaerõpiacon véglegesen, ezt ma már Európa sehol nem engedheti meg. Az állandó szakképzés, átképzés arra fogja ezeket a gyerekeket ösztönözni, hogy akár érettségiig, egyetemig is elmenjenek. A roma közösségekben ez alapvetõ kérdés lesz, hisz 2050-re a szakképzett munkaerõ ezekbõl a mélyszegénységbõl, nemcsak roma közösségekbõl kikerülõ gyerekeket fogja jelenteni.
Mv.: - Lejárt az idõnk, egyetlenegy dátumot mondjon még nekem, a stratégia ajánlásában az áll, hogy az Európai Unió keretrendszere kézzel fogható változásokat szándékozik elérni a roma emberek életében. Ez a változás ön szerint mikor lesz tényleg kézzel fogható?
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - az én számításaim szerint kézzel fogható 4-5 éven belül lesz.
Mv.: - 4-5 éven belül lesz. Köszönöm, hogy itt volt.
Járóka Lívia (Néppárt), EP- képviselõ: - Én is nagyon köszönöm.
Mv.: - Ma azt kérdeztük az Este nézõitõl, hogy önök szerint mivel javítható leginkább a cigányság helyzete? A válaszadók 33%-a szerint oktatással, 0% szerint segélyezéssel, és 67% szerint munkahely-teremtéssel. Felmérésünk nem reprezentatív, köszönjük, hogy szavaztak.
- Ez volt mára az Este. Legközelebb holnap várjuk önöket. Addig is írjanak nekünk, elérhetõségeink a képernyõn. Én kollégáim nevében is köszönöm figyelmüket, jó éjszakát, viszontlátásra!
Forrás: Link