Idegenek: Aki csendben marad, túléli
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 09. 11:43:41
Vajon miért nem bukkantunk még rá egyetlen földönkívüli civilizáció nyomára sem? Egy kanadai tudós szerint a feltûnést kerülõ idegenek evolúciós tendenciája magyarázatot adhat a jól ismert Fermi paradoxonra, illetve minket, földlakókat is óvatosságra inthet saját létünk reklámozásával kapcsolatban.
Teljes hir
Vajon miért nem bukkantunk még rá egyetlen földönkívüli civilizáció nyomára sem? Egy kanadai tudós szerint a feltûnést kerülõ idegenek evolúciós tendenciája magyarázatot adhat a jól ismert Fermi paradoxonra, illetve minket, földlakókat is óvatosságra inthet saját létünk reklámozásával kapcsolatban.
Ahogy azt Enrico Fermi 1950-ben megfogalmazta, ha az élet fejlõdése nem kizárólag a Földre korlátozódik, akkor számtalan intelligens fajnak kellene léteznie a világegyetemben. De ha tényleg léteznek, akkor vajon miért nem adtak magukról jelet, vagy miért nem észleljük õket? "Ez egy valódi paradoxon" - mondta Adrian Kent, a kanadai Perimeter Intézet és a brit Cambridge Egyetem kvantumfizikusa, aki a Fermi által felvetett ellentmondás magyarázatáért a természetes kiválasztódáshoz fordult, ami szerinte a csendes idegeneknek kedvez.
Kent hihetõnek tartja, hogy kozmikus méreteken is verseny zajlik az erõforrásokért, egy evolúciós folyamatot mûködtetve a különbözõ bolygókon élõ idegen fajok között. A fejlett fajok például szeretnének más bolygókat is saját céljaikra kiaknázni. Ha ez valóban így van, akkor a világegyetem egy igen erõszakos környezet, melyben az evolúciós kiválasztódás a feltûnést kerülõ fajoknak kedvez, akik szándékosan meglapulnak, vagy egyszerûen csak nem rendelkeznek a bolygójuktól való eltávolodás, vagy saját létük hirdetésének képességével, esetleg ambíciójával.
"Ez egy érdekes elmélet" - értékelte Kent eszmefuttatását az idegenek keresésében talán legjáratosabbnak mondható Seth Shostak, a SETI Intézet vezetõje. "Ha tudatom a világegyetemmel, hogy létezem, akkor a kiirtás sorsára juthatok. Ha létezik csillagközi erõszak, akkor az a rossz hírem van, hogy az összes társadalomnak úgy le kell korlátoznia a tevékenységeit, hogy azt a távolból ne lehessen észlelni"
Kent elmélete csupán egy újabb azon a hosszú listán, amivel az elmúlt bõ félévszázad során megpróbálják megmagyarázni Fermi paradoxonját, a háttérzaj miatt felismerhetetlen idegen kommunikációtól, azokig a számításokig, amik szerint a földönkívülieknek csupán nem volt még elég idejük megtalálni minket.
Kent maga is elismeri, hogy hipotézise spekulatív, ugyanakkor figyelmeztet, hogy ennek valós következményei is lehetnek a közeli jövõben. A különbözõ ûreszközök, mint például a Naprendszertõl távolodó Voyager szondák, felhívhatják az "imperialista" idegenek figyelmét a létezésünkre, egy valóban fejlett civilizációnak pedig aligha tartana sokáig megtisztítani tõlünk a kiszemelt bolygót, vagyis a Földet úgy, hogy szinte észre sem vennénk.
Az elmélettel kapcsolatban csupán egyetlen kérdés marad, vajon érdemes-e saját magunkból kiindulni, ha egy ismeretlen tényezõt próbálunk megítélni?
Forrás: Link