Halló! Leáll a gazdaság, az árak viszont robbannak?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 13. 11:05:13
Egy helyben toporgó, stagnáló gazdaság és gyorsuló infláció, azaz stagfláció, minden közgazdász rémálma van kialakulóban Amerikában és a legtöbb nyugat-európai országban – állítja számos befektetõvel és közgazdásszal egyetemben Thorsten Querg gazdaságtörténész és befektetési bankár, a gazdag német családok vagyonát kezelõ Focam privát bank fõ stratégája. Veszélyes korszak következik – jósolja a tekintélyes bankár.
Teljes hir
Egy helyben toporgó, stagnáló gazdaság és gyorsuló infláció, azaz stagfláció, minden közgazdász rémálma van kialakulóban Amerikában és a legtöbb nyugat-európai országban – állítja számos befektetõvel és közgazdásszal egyetemben Thorsten Querg gazdaságtörténész és befektetési bankár, a gazdag német családok vagyonát kezelõ Focam privát bank fõ stratégája. Veszélyes korszak következik – jósolja a tekintélyes bankár.
Zentai Péter: Az IMF legfrissebb jelentése derûlátó a világgazdaság helyzetét illetõen: a fellendülés folytatását ígéri. Tény, hogy világszerte jól állnak az értékpapírok, tükrözve a kedvezõ vállalati eredményeket, a kamatok pedig alacsonyak, Ázsia, Latin-Amerika megállíthatatlanul nyomul. Hol itt a baj?
Thorsten Querg: Csakhogy e pozitív fejlemények mögött az húzódik meg, hogy a fõbb nemzeti jegybankok, köztük az amerikai Federal Reserve System (FED) illetve az euróért felelõs Európai Központi Bank példátlan mennyiségû pénzzel árasztotta el a világot 2009-ben. Ekkor a kamatok a mélybe zuhantak. Ennek most még élvezzük az elõnyeit. Ám a nyersanyagok, élelmiszerek, energiahordozók árrobbanása baljós elõjel. Az inflációt már érzi mindenki, igaz, ez a hivatalos adatokból még alig tükrözõdik.
Z.P.: Hamisítanák az inflációs számokat?
T.Q.: Ezt nem állítottam. Az euróövezetben az infláció éves üteme „hivatalosan” nem magasabb két és fél százaléknál. De ha megkérdez egy német, egy olasz, vagy akár egy amerikai háziasszonyt, szerinte mekkora a drágulás vagy a pénzromlás üteme, bizonyosan jóval magasabb számot fog mondani, mint ami a hivatalos statisztikában szerepel. Az energiahordozók, az üzemanyagok áremelkedését ugyanis nem számítják be az inflációs kosárba, sõt, az élelmiszerek nagy részét sem. Mindenestre Ázsiában és Latin-Amerikában a gazdaság élénkülésével együtt felpörögött az infláció, és ez nagy veszélyeket rejt magában kontinensünk gazdaságait illetõen.
Z.P.: Ezt nem értem. Mi európaiak csak örülhetünk, hogy „fûtenek” az ázsiai, dél-amerikai gazdaságok, aminek természetes velejárója az infláció némi fokozódása. Az ottani gazdaságok fellendülése Európát is magával ragadhatja.
T.Q.: Európa, Észak-Amerika gazdaságai egyre jobban eltérnek egymástól. A probléma éppen az, hogy nyugati világunk szakad széjjel – egyelõre, szerencsére, csak gazdasági értelemben. A német gazdaság valóban erõsödik, Ázsiának, fõként Kínának és Latin-Amerikának köszönhetõen, de a legtöbb európai ország, sõt, az USA is inkább az ázsiai keresletbõvülésbõl illetõleg az ottani bérek emelkedésébõl származó inflációt importálja csupán. Példátlan a bérek emelkedése a korábban harmadik világnak nevezett óriásrégióban. Azt az iPhone-t, amin beszélek, Kínában gyártották, mint ahogy az utóbbi idõk technológiai forradalmának minden számottevõ termékét. Ezekben a gyárakban egymást követik a bérkövetelõ sztrájkok, a munkaadók beadják a derekukat, nincs más választásuk.
Ez a félelmetes, a történelemben eddig ismeretlen méretû polgárosodás Indiában, Kínában, Brazíliában folyamatosan és egyre inkább nyomja fel az energiahordozók és az élelmiszerek árát. De nemcsak ez, hanem az is, hogy kezd bejönni a sok évtizeddel ezelõtti jóslat: kimerülõben vannak a nyersolaj- és más nyersanyagkészletek. Az olajár képtelen visszaesni a korábbi szintre. És Ázsia és Dél-Amerika egyre kevésbé szorul a nyugati felvevõ piacokra, annyira bõvül a helyi kereslet.
Z.P.: De az ön népszerû nézetei végeredményben arról szólnak, hogy az infláció begyûrûzésével együtt jár a gazdaság egy helyben topogása, tehát a stagfláció. Ezt hogy érti?
T.Q.: Valóban attól tartok, hogy jön a stagfláció. Az iparosodott országokban a jegybankok az infláció mérséklése érdekében elkezdték emelni a kamatokat. Németország pénzügyi helyzete stabil ugyan, de egyre több euróövezeti tagállamról derül ki, hogy csak rendkívüli megszorításokkal képes egyensúlyt teremteni gazdaságában. Az európai világ jelentõs része tehát ki van téve a világméretû inflációs nyomásnak, egyensúlyzavarait megszorítással, a gazdaság visszafogásával igyekszik enyhíteni. Ezért gazdaságaik nem tudnak növekedni. A siralmas demográfiai helyzet is a stagnálás irányába visz, az öregedõ lakosság ugyanis nem hajtja a gazdasági fejlõdést.
Z.P.: Az euróövezet ezek szerint széthullhat?
T.Q.: Ha a politikusok nem hagyják, akkor nem. A komoly, befolyásos európai döntéshozók szerintem nem fogják vállalni az euróövezet szétesésének, egyes országok kilépésének kockázatát.
Z.P.: Magyarországra is begyûrûzhet hát a stagfláció?
T.Q.: A közép-európai térség állapota kevesebb aggodalomra ad okot, mint Dél-Európáé. De csodák nincsenek, ha fontos kereskedelmi partnereik bajba kerülnek, ezzel önöket is lehúzzák, még ha Németország a többiekhez képest jobban fog is teljesíteni.
Forrás: Link