Újabb problémás ország a térképen!
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 14. 12:31:41
(Asszem, ehhez inkább nem fûzök kommentet, de ha beindulnak, akkor bummbili kell a fejre!)
Van egy kis ország az eurózóna déli részén, amelyrõl eddig kevés szó esett, holott államháztartási problémái hasonlóan súlyosak, mint a perifériáé. Ez pedig nem más, mint az a Ciprus, amelynek gazdasága tized akkora, mint Portugáliáé.
Teljes hir
(Asszem, ehhez inkább nem fûzök kommentet, de ha beindulnak, akkor bummbili kell a fejre!)
Van egy kis ország az eurózóna déli részén, amelyrõl eddig kevés szó esett, holott államháztartási problémái hasonlóan súlyosak, mint a perifériáé. Ez pedig nem más, mint az a Ciprus, amelynek gazdasága tized akkora, mint Portugáliáé.
Közel a perifériához
Az év kezdete óta sora kapták a leminõsítéseket az eurózóna perifériáján levõ országok: a múlt héten hivatalosan is az Európai Unió segítségét kérõ Portugália és az adósságátstrukturálással kapcsolatos pletykákat elhessegetni igyekvõ Görögország mellett a legtöbb leminõsítéssel Ciprus "büszkélkedhet". Írország és Spanyolország helyzete valamivel jobb.
Klikk a képre!
A leminõsítések és a kedvezõtlen kilátások miatt az állampapírhozamok - csakúgy mint a többi periférikus ország esetében - Cipruson is emelkedtek. A hathónapos papírok hozamai például két hónap alatt több mint 35 százalékot emelkedtek (január és március között 2,02 százalékról 2,74 százalékra).
Már megint a görögök
A Moody’s februárban, az S&P pedig márciusban rontott Ciprus adósság besorolásán, amit egyfelõl a kedvezõtlen költségvetési kilátásokkal, másfelõl a ciprus bankok jelentõs görögországi kitettségével indokoltak. A ciprusi bankok tõke- és likviditási helyzete megfelelõ, ám ne feledkezzünk meg róla, hogy a három legnagyobb ciprusi bank görögországi kitettsége jelentõs (hitelállományuk 40 százaléka Görögországban van), ami erõs kockázatot jelent - figyelmeztetett a Moody’s.
Költségvetési fronton is vannak kockázatok, hiszen minden jel arra utal, hogy a költségvetési mutatókban tavaly tapasztalt javulás mindössze átmenti volt. Az államháztartás rendbetétele persze nem könnyû, fõleg úgy, hogy a kiadások több mint kétharmadát a közszolgák bérei és a társadalombiztosítási kiadások teszik ki.
Bevételi oldalon a kormány megpróbált olyan intézkedéseket hozni, amelyeknek köszönhetõen javulhatnak az ország költségvetési pozíciói, ám egészen addig, amíg az adókulcsokat a jelenlegi, igen alacsony szinteken tartják, ez mindössze a többletkiadások fedezésére lehet elegendõ. Az ezzel kapcsolatos kockázatokra (leminõsítés, befektetõi bizalomvesztés) a jegybank több ízben is figyelmeztette a kormányt, ám változás egyelõre nem történt.
A ciprusi kormány idénre (1,5 százalékos gazdasági növekedést feltételezve) 4 százalékos GDP arányos költségvetési hiánnyal számol, ami optimistább az Európai Bizottság elõrejelzésénél (az õszi kiadvány szerint idénre és jövõre egyaránt 5,7 százalékos hiányt vár Brüsszel).
Hogy lesz ebbõl tartós növekedés?
Ciprust egyfelõl az ingatlanpiacon, másfelõl a turizmuson keresztül érintette érzékenyen a válság. A recessziónak ugyan már vége (2009-es 1,7 százalékos visszaesést követõen, 2010-ben már 0,5 százalékos növekedést mértek), a munkanélküliség töretlenül emelkedik - egyes becslések szerint hamarosan elérheti a 7 százalékos rekord szintet.
A Nemzetközi Valutaalap szerint a ciprusi gazdaság csak úgy növekedhet tartósan, és õrizheti meg a nemzetközi üzleti életben betöltött fontos szerepét, ha strukturális reformokat valósít meg. Konkrétan: (1) megakadályozza a bérek emelkedését, és (2) megreformálja a nyugdíjrendszert.
Ha ez irányú elkötelezettségét hamarosan nem jelzi a kormány, akkor nem kizárt, hogy jönnek az újabb leminõsítések, aminek következtében Ciprus jó eséllyel pályázik arra, hogy a jövõben a PIIGS országokkal együtt emlegessék.
Link