Politikusokat is akartak ölni a romagyilkosok
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 14. 12:39:36
Kettõ az egyben? Úgy érzem, hogy ezek azt akarják közölni, hogy párat gyorsan fel kellene bontani!
Nem álltak volna meg romák megölésénél, zavargásokat akartak szítani - állítja az egyik vádlott. Csontos István negyedrendû vádlott a romák elleni, hat halálos áldozattal járó támadássorozat ügyében indult büntetõper szerdai tárgyalásán fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára idõzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen.
Teljes hir
Kettõ az egyben? Úgy érzem, hogy ezek azt akarják közölni, hogy párat gyorsan fel kellene bontani!
Nem álltak volna meg romák megölésénél, zavargásokat akartak szítani - állítja az egyik vádlott. Csontos István negyedrendû vádlott a romák elleni, hat halálos áldozattal járó támadássorozat ügyében indult büntetõper szerdai tárgyalásán fenntartotta nyomozati vallomását: azt állította, hogy társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek, a kislétai támadást a roma holokauszt emléknapjára idõzítve tervezték meg, hogy a gyilkosság miatti felháborodás zavargásokhoz vezessen.
A vádlott, aki korábban szerzõdéses katonaként külföldi kiküldetésben is szolgált, és szoros kapcsolatban állt a katonai titkosszolgálattal, a Pest Megyei Bíróságon ismertetett nyomozati vallomásában azt mondta: nem volt tudomása arról, hogy bûntársai gyilkosságra készültek, és ezért kérték meg, hogy szállítsa el õket Tiszalökre és Kislétára.
Csontos, akit bûnsegédlettel vádolnak ezekben a cselekményekben, továbbra is állítja, hogy társai meg akarták ölni Kisléta polgármesterét, Pénzes Sándort is. Vallomása szerint már sejtette, hogy társai követték el a tiszalöki gyilkosságot, és fenyegetés hatására vitte el társait Kislétára, miközben titokban arra készült, hogy elköltözik Hajdú-Bihar megyébõl.
Csontos István azt mondta, azért akartak rendezett életvitelû cigányokra támadni, hogy olyan mértékû legyen a felháborodás a romák között, hogy "rátámadjanak a magyarokra", és a válaszcsapásra "a politikai is megfelelõen reagált volna", és ezért idõzítették a kislétai támadást is éppen a roma holokauszt emléknapjára. Állítása szerint társai kijelentették: attól sem riadtak volna vissza, hogy politikusok ellen robbantásos merényleteket kövessenek el, és ennek érdekében kapcsolatba is léptek a Nemzeti Arcvonal nevû szélsõséges szervezettel. A negyedrendû vádlott vallomása szerint Kiss Árpád egy beszélgetésen kijelentette: "mindegy, kit ölnek meg, a cél a fontos”.
A per további nyomozati iratok ismertetésével folytatódik a Pest Megyei Bíróságon.
Forrás: Link