Titkosszolgálat áll a romagyilkosságok mögött?
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 16. 19:15:24
Nocsak NBH-KBH? Mossad kicsit megvezetett benneteket is. Túl jól épültek be és Drazsé a hülye rendõröket is jól terelgette? Csak összeáll végül a képlet!
Ami a vádiratból érdekes módon kimaradt
Elfogásuk óta a romagyilkosságok gyanúsítottainak titkosszolgálati megfigyelésére, kapcsolataira is fény derült, de a vádirat ezt egy szóval sem említi.
Az ellentmondásos vallomások és a vádiratból kimaradt megmagyarázhatatlan részletek tág teret hagynak a találgatásra a rejtélyes sorozatgyilkosságról.
Teljes hir
Nocsak NBH-KBH? Mossad kicsit megvezetett benneteket is. Túl jól épültek be és Drazsé a hülye rendõröket is jól terelgette? Csak összeáll végül a képlet!
Ami a vádiratból érdekes módon kimaradt
Elfogásuk óta a romagyilkosságok gyanúsítottainak titkosszolgálati megfigyelésére, kapcsolataira is fény derült, de a vádirat ezt egy szóval sem említi.
Az ellentmondásos vallomások és a vádiratból kimaradt megmagyarázhatatlan részletek tág teret hagynak a találgatásra a rejtélyes sorozatgyilkosságról.
A gyilkos be volt szervezve, és ritka fegyvere volt
Az õszödi beszéd kiszivárgása és az MTV-székház ostroma sem generált annyi spekulációt és teóriát az elmúlt években, mint a romagyilkosságok rejtélye, fõleg amióta kiderült: a feltételezett tetteseket a Nemzetbiztonsági Hivatal figyelte a bûncselekmény-sorozat megkezdése elõtt, egyikük pedig a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezett informátora volt. A vádirat ezzel a témával egyáltalán nem foglalkozik, pedig 2009-ben az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságának vizsgálata is megállapította a titkosszolgálatok akkori vezetõségének felelõsségét az ügyben. Nem derül ki a vádiratból az sem, ki segítette a gyanúsítottakat a fegyverek és a lõszerek beszerzésében, és honnan kaphattak anyagi támogatást.
A gyanúsítottak elfogása óta, és a most zajló perben számos olyan részlet is felmerült, amikre nem ad magyarázatot a vádirat. Nem lett meg a sötét színû, nagy méretû terepjáró, amit szemtanúk beszámolói alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is sokáig keresett. A vádirat szerint az elkövetõk egyetlen jármûvet, egy szürke Opel Astrát használtak, ennek azonban ellentmondanak a mobiltelefonjaik mozgását rögzítõ cellainformációk – útban Tiszalök felé egymást hívták, és a készülékeik egymástól 10-20 kilométerre voltak. A Blikk kiszivárgott nyomozati anyagokra hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy a rendõrség állításával ellentétben nem a telefonhívások, hanem védett tanú buktatta le az elkövetõket, aki szintén beszámolt egy fekete VW Touareg terepjáróról is. A lap szerint a nyomozati anyagban további adatok is utalnak arra, hogy több elkövetõ volt, nem csak az a négy személy, aki most a vádlottak padjára került.
A vádlottak ellentmondásos vallomásai is további tettestársak létére utalnak. A vádiratból viszont úgy tûnik, hogy a rendõrség önkényesen szelektált a nyomozás adatai között, egyes tényeket és elkövetõket, bûnsegédeket szándékosan figyelmen kívül hagytak a vádiratban. Az MTI rendõrségi és ügyvédi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az egyik gyanúsítottól egy olyan, több tízmillió forintot érõ mesterlövészpuskát is lefoglaltak, amelybõl csak két-három darab lehet az országban, de ez a fegyver nem szerepel a vádiratban. Az ügyészség erre úgy reagált, hogy ugyanazok, egy besenyszögi vadásztól elrabolt fegyverek szerepelnek a vádiratban, mint a nyomozati iratokban. Ugyanakkor több szakértõi vélemény is azt erõsíti, hogy négynél több embernek lehetett tudomása a bûncselekményekrõl, így támogatók, megrendelõk, vagy további tettestársak lehetnek még szabadlábon.
Külföldi titkosszolgálatok?
Rendkívül furcsa a gyilkosság gondosan megtervezett szimbolikus háttere is. A Tiszalökön meggyilkolt Kóka Jenõ munkahelyi fõnöke az Olaszliszkán meglincselt Szögi Lajos apja volt. Kóka özvegye szerint a gyilkosságot megelõzõ hetekben férjét magukat rendõrnek kiadó, csuklyát viselõ, feket ruhás férfiak lakása közelében igazoltatták. A vád szerint a kifogástalan életvitelû Kóka megölésével a cigányságot akarták „ellencsapásra kényszeríteni” az elkövetõk. Az utolsó, kislétai támadás a roma holokauszt évfordulóján történt, az egyik gyanúsított vallomása szerint megint csak azért, hogy a gyilkosság miatti felháborodás lehetõleg zavargásokat okozzon.
A bíróság elõtt egyedüliként beszélõ Cs. István, a rémkommandó sofõrje szerint a sorozagyilkosságnak egy etnikai konfliktus kirobbantása volt a célja cigányok és magyarok között, ezért csaptak le kifejezetten rendezett körülmények között élõ romákra, és társai politikusok elleni robbantásos merényleteket is terveztek annak érdekében, hogy nyilvánvalóvá tegyék a politikai motivációt. Tehát az már a bíróságon is kiderült, hogy távlatos politikai elképzelés, egyfajta kommunikációs stratégia húzódott meg a rasszista sorozatgyilkosság mögött. Nehezen elképzelhetõ, hogy a K. testvérek saját kútfõbõl alkották volna meg ezt a stratégiát.
A tény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal éppen a gyilkosságsorozat megkezdése elõtt szüntette be az elkövetõi kör megfigyelését, sokakban azt a következtetést érlelte meg, hogy a titkosszolgálatoknak valami köze kellett hogy legyen a bûncselekmény-sorozathoz. Hogy a minden korábbinál rettenetesebb fasisztaveszély látszatát akarták kelteni az akkori kormánykörökbõl származó politikai megrendelésre, vagy éppen ellenkezõleg, a jobboldali szélsõségek lejáratását célozta a brutális akció, arról már megoszlanak a vélemények az ilyesmikre szakosodott fórumokon. A szofisztikáltabb teóriákban külföldi titkosszolgálatok érintettsége is felmerül.
/Bodoky Tamás/
Forrás: Link