Erõltetett menet
Irta: Olvaso - Datum: 2011. April 17. 17:52:49
Igencsak addig erõltetik, amíg kedvet kap rá az ember és kitölti a hiányos részleteket!
Különös fénytörésbe vonja az idei holokauszt-emléknapi rendezvényeket az a vita, amely Gál András Levente közigazgatási államtitkár nyilatkozata nyomán pattant ki. A kedélyeket a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont élén történõ vezetõváltás is borzolja.
Teljes hir
Igencsak addig erõltetik, amíg kedvet kap rá az ember és kitölti a hiányos részleteket!
Különös fénytörésbe vonja az idei holokauszt-emléknapi rendezvényeket az a vita, amely Gál András Levente közigazgatási államtitkár nyilatkozata nyomán pattant ki. A kedélyeket a Páva utcai Holokauszt Emlékközpont élén történõ vezetõváltás is borzolja.
A kormány politikai célja szerint rendeztetné át a Holokauszt Emlékközpontot, sõt át akarja írni a múltat - így summázható az az össztûz, amely Gál András Leventének a kormányzati portálon március 19-én megjelent interjújára zúdult. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a zsidó szervezetekkel folyatott tárgyalásokról nyilatkozva mondta a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhelyrõl (HDKE): "Át kell értékelni a kiállítás egy részét, mivel az úgy épül fel, hogy a különbözõ bevonulásokat mutatja, ami egy teljesen más jellegû dolog. Más, mivel nincs ok-okozati összefüggésben az, hogy a magyarlakta vidékek visszatérnek Magyarországhoz, és oda Horthy Miklós kormányzó és a magyar hadsereg bevonul, azzal, hogy késõbb menetben hajtották az embereket a halálba. Mindez olyan történelmi csúsztatás, amely felesleges feszültséget kelt."
A születésétõl számtalan vitát kiváltó Holokauszt Emlékközpont ezzel ismét a figyelem középpontjába került. A rendszerváltás óta küzdött állandó kiállítóhelyért a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ, mégis csupán az elsõ Orbán-kormány vállalta a döntést az emlékhely kialakításáról. Viták kereszttüzébe került ez után az emlékközpont elhelyezése, a tervezõ, kivitelezõ személye, az, hogy mekkora idõtávot fogjon át a kiállítás, milyen koncepció alapján épüljön fel, sõt még az is, hogy a zsidó ünnepeken látogatható legyen-e. Megnyitásakor ugyanazon balliberális szellemi kör egy része bírálta "a Páva utcai zsinagóga mélygarázsában berendezett" kiállítást, amely most a kormánytól igyekszik megvédeni.
A magyar felelõsség
A vádak szerint ugyanis a politika nyomást kíván gyakorolni a tudományos gondolkodásra, s megkérdõjelezi olyan kiváló történészek - lektori - munkáját, mint Ormos Mária, Karsai László vagy Ungváry Krisztián. A tiltakozók szerint a holokauszt esetében nem egyes emberek aljasságáról volt szó: a magyar állam fordult saját polgárai ellen, és igenis volt összefüggés a revizionista törekvések és a zsidók deportálása között. Igaz, a kiállítás szervezõi szerint a közvetlen kapcsolat belemagyarázás: õk csupán azt kívánták érzékeltetni, hogy a korra jellemzõek voltak a drámai "menetelések". A vádak szerint a kormány fel kívánja menteni Horthy Miklóst, illetve a mögötte álló társadalmi osztályt, és a németekre hárítana minden bûnt, jóllehet a zsidótörvények idején még szó sem volt megszállásról. Ezzel csengene össze az új Alkotmány preambuluma is, amely szerint "hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május 2-ától, az elsõ szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk".
"Magyarország ugyan megszállt ország volt, azonban a gettósítás, majd a deportálás nem mehetett volna végbe a társadalom jelentõs részének közönye és a magyar hatóságok közremûködése nélkül" - írta Ablonczy Balázs fõszerkesztõ és Novák Attila, a Szombat címû lap munkatársa 2008-ban a Kommentár címû folyóiratban. Nem tagadható, hogy az 1918/19-es összeomlás és a trianoni békediktátum után a társadalmi-gazdasági problémákra adott rossz válaszként az ország polgárai "antiszemitizmushoz lettek szoktatva". Haraszti György, az Országos Rabbiképzõ - Zsidó Egyetem tanszékvezetõje, az MTA Történettudományi Intézetének fõmunkatársa szerint azonban polgártársaink inkább alattvalói engedelmességre voltak évszázadok óta "trenírozva", ami miatt ellenállás nélkül hajtották végre feljebbvalóik utasításait - köztük a "zsidók" is. És bár a csendõrségnek és a hivatalnokrétegnek - bizonyos retorziók mellett - lett volna lehetõsége ellenállni, hogyan értékeljük azt, amikor egyes, hatalmi eszközökkel rendelkezõ csoportok gyalázatos célokra sajátítják ki az államapparátust, ahogy Endre László és Baky László belügyi államtitkár tette, akik egy gyilkos eszmét emeltek az állami politika rangjára? Lehet-e mindezért azt mondani, hogy az egész magyar társadalom gyilkos?
Hiányzó nevek
Meg kell ugyanakkor vizsgálni, hogy mi történt Lengyelországban vagy a németek által megszállt orosz területeken. Borzasztó emberéleteket méricskélni, de ha szigorúan vesszük, akkor a felvidéki zsidók életét néhány évvel még meg is hosszabbította az, hogy Magyarországhoz kerültek, mert a szlovák hatóságok már 1942-tõl deportálták volna õket. Ukrajna példája sem kecsegtetõ. Az észak-erdélyi városokban élõ magyar zsidóság üdvözölte a visszacsatolást, néhány évvel késõbb - magyar állampolgárként - mégis deportálták õket. Önmagában viszont nem igaz, hogy a dél-erdélyi zsidók azért menekültek meg, mert õket nem csatolták vissza. A román kormány megfosztotta õket jogaiktól, és már elõkészítette deportálásukat is, ám végül - mivel Magyarország 1944-ig nem teljesítette Hitler követeléseit a magyar zsidók kiszolgáltatására - másképp döntöttek. S mit mondjunk Franciaországról, amely úgy szolgáltatta ki állampolgárait, hogy még el is vettek az ország területébõl? "Horthy kassai, kolozsvári bevonulása és az ott élõ zsidóság több évvel késõbbi deportálása között van tér- és idõbeli kapcsolat, egyirányú logikai összefüggés azonban nincs. A kiállítás ugyanakkor ezt sugallhatja" - mondja Haraszti György.
Gál András Levente megszólalása kapóra jött az emlékközpont távozásra szánt vezetõségének, hogy ürügyet találjon a fenyegetve érzett pozíciókért való küzdelemben. A kuratóriumi elnököt, Székely Gábort (a Szerencsejáték Rt. egykori vezérigazgatóját) váltó Haraszti György vezetésével ugyanis új kuratóriuma lesz a HDKE-nek, és várhatóan új igazgató irányítja majd az intézményt Szita Szabolcs történész, a Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ egyik alapítója személyében. A közgazdász végzettségû Harsányi László, a központ jelenlegi ügyvezetõje (korábban a Nemzeti Kulturális Alap elnöke) úgy véli, szakmai sértettség áll a váltás mögött. Mások szerint ugyanakkor jó kezekbe kerül a vezetés, amely igyekszik majd a jelenleginél intenzívebb tudományos munkát végezni. Nincs meg például a több mint félmillió magyar áldozat neve: az Áldozatok Emlékfalán még másfél százezer név sem látható, miközben az izraeli Jad Vasem Intézet több százezer magyarországi legyilkoltat tart nyilván.
Erkölcsi mérce
Egy-egy történeti kiállítást öt-hatévenként egyébként is érdemes átgondolni. A jelenlegi tárlat például a szükségesnek ítéltnél talán kevesebb teret szentel a munkaszolgálatnak, miközben - bár egy emberélet kioltása is tragédia - a jóval kevesebb áldozatot elvesztõ cigányság szinte azonos súllyal kezeltetik, mint a zsidóság. Információink szerint az új vezetés nagyobb hangsúlyt fektetne az embermentésre is - ahogy a Terror Háza Múzeum holokauszt-emléknapi felhívása is hangsúlyozza: "Megtörtént, aminek nem lett volna szabad, de voltak, akik segítettek az üldözötteknek." Ezzel az erkölcsi mércével távozhatnának a tárlatot megtekintõ fiatalok, akik eddig nem látogatták olyan számban az emlékközpontot, ahogy a nyitásakor célként megfogalmazódott: ne legyen egyetlen olyan magyar középiskolás sem, aki legalább egyszer ne járt volna a múzeumban.
A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja
Április 15-én 14 órakor a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest IX., Páva utca 39.) emlékmûsort tartottak. Beszédet mondott Ormos Mária történész, fellépett Kocsis Zoltán zongoramûvész. Az Áldozatok Emlékfalánál Iványi Gábor metodista lelkész és Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga fõkántora mondott gyászimát. 15 órától a Piros bicikli címû színdarabot mutatták be. Április 17-én 16 órakor a Terror Háza Múzeum elõtt (Budapest VI., Andrássy út 60.) koncerttel adóztak az áldozatok emlékének. 17 órakor indult Az Élet Menete Alapítvány fáklyás megemlékezése: a menet a VII. kerületi Klauzál tértõl a Kossuth Lajos térig vonul.
Forrás: Link